Harangszó, 1938

1938-11-13 / 46. szám

1938. november 13. HARANGSZÓ 365. Zsitvafödémes 1 34,583 lélek, 36 anyagyülekezet. Eb­ből a dnnáninneni kerülethez 18 gyüle­kezet, a tiszai kerülethez szintén 18 gyü­lekezet kerül. A Mísszíóegyestilet konferenciája. Fót, 1938. november 2. Olyan kort élünk, amelyben misszió­ra égetően szükség van! Az egyház élő feje: az Ür Jézus Krisztus nemcsak bel­ső, hanem külső misszióra is kötelez bennünket. Ma is érvényes Urunk pa­rancsa: :„Elmenvén tegyetek tanítvá­nyokká minden népeket!“ (Máté 28, 19.) A külmisszióért folyó munka irányí­tó szerve egyházunkban a Misszióegye­sület, amely most tartotta évi sereg­szemléjét s egyszersmind tisztújító köz­gyűlését Foton. A konferencia az aláb­bi tárgyrend szerint folyt le: Semmiféle mozgalom, amely a jövő­ért küzd, nem nélkülözheti tagjai sorá­ból a gyermekeket. A Misszióegyesület is felismerte ezt az igazságot és seré­nyen szervezi a Missziói Gyermekszö­vetségeket. A konferencia most is misz- sziói gyermekórával kezdődött, ame­lyen Harmati Béla ősagárdi lelkész Pál apostol álmát (Csel. 16, 9—10.) vitte közel a gyermeklelkekhez. Megértették a gyermekek, hogy nekünk azért kö­telességünk missziót folytatni a pogá- nyok között, mert mi is kaptuk az evangéliumot. „Miért dühösködnek a pogányok?“ —- olvasták Németh Károly esperes, a Misszióegyesület elnöke, a bevezető is­tentiszteleten a 2. zsoltár időszerű sza­vait. Majd Csel. 1, 6—8. alapján tartott beszédet. A mi munkánk csak szalma­szálnak látszik a viharban — mondotta — de Isten ígéretében bízunk. Aki át­ment a nagy átalakuláson, attól Krisztus többet kíván, minthogy Igéjét hallgas­sa: Hogy tanúbizonysága legyen neki! „Az egyház és a misszió“ címen Kiss Samu nagybarátfalui lelkész be­szélt: A reformáció óta a pietizmus (val­lásos ébredés a 17, században) volt az első, amely missziót folytatott. Ez a mozgalom többet tett 20 év alatt, mint előtte 200 év alatt tettek. Gyülekeze­teink ma csak maguknak élnek, pedig több mint ezermillió pogány lelki Ín­ségben vár. Krisztus szeretete sarkal a misszióra, amely azután visszahat a gyü­lekezetre. A bumeráng visszaröppen. Sok a vád a külmisszió ellen — mon­dotta — Wolf Lajos esperes „A misszió és én“ c. előadásában. Rövidlátó egyházi életet élünk. Mi nem nélkülözhetjük a missziót. Szórakozásokra és élvezetek­re túlsókat áldozunk, misszióra túlkeve- set. Aki a pogányokért felelősséget érez, az nem lehet közömbös itthoni testvé­reivel szemben sem. Ha elutasítanók a missziót, evangélikus egyházunk halálos ítéletét írnók alá. D. báró Podmaniczky Pál egyetemi tanár vetítettképes, majd szabad elő­adás keretében: A misszió csodáiról be­szélt. Az angol Morrison Róbert, Hud­son Taylor, Carey Vilmos, a skót Li­vingstone Dávid, a finn Ruotsalainen Pál és a norvég Hauge János Istennek mindmegannyi csodáit vitték véghez e világon. Ma már a misszió áldásai visz- szahullnak reánk, mint a hindu Christa- nanda és a madagaszkári Rabenasolo nálunk tett látogatásai bizonyítják. Még egyszer meghosszabbította Is­ten a kegyelmi időt számunkra — mon­dotta dr. Schulek Tibor katonai lelkész Máté 3, 1—2 és 7—12. v. alapján tartott írásmagyarázatában. — Közelmúlt na­pokban Isten borzalmas veszedelemből ragadott ki minket, amely egész orszá­gunkat elsöpréssel fenyegette. Jaj ne­künk, ha most meg nem térünk!!! „Mindenre, ami szent kérem a nem­zetet, hogy higyjen most nekem!“ — idézte dr. Molnár Gyula közigazgatási bíró, misszióegyesületi világi elnök zá­róbeszédében Tisza István megrázó sza­vait. Majd ezzel a meleg, magyaros jó­kívánsággal búcsúzott a konferencia résztvevőitől s a vendéglátó, fóti gyü­lekezettől: Áldjon meg titeket az Isten! A konferenciát a helyszínen üdvözöl­te Chugyik Pál esperes a pesti felső­egyházmegye és Zászkaliczky Pál a he­lyi gyülekezet részéről. A fóti férfikar Csepreghy Béla kántortanító vezénylé­sével sikerült énekszámokat adott elő. Harmati Béla. Harangsszó-JVapiárt minden család asztalára! Mert az egyetlen magyarhoni evangélikus naptár. Mert tartalma gazdag és válto­zatos. Mert darabonként csak 50 fillér. A naptár rohamosan fogy. Kapható minden lelkészi és taní­tói hivatalnál. Egyes példány ára, 62 fillér, bé­lyegben is beküldhető a kiadóhiva­talhoz: Harangszó, Győr, Petőfi- tér 2. OLVASSUK A BIBLIÁT Utón állók. November 13. A kapzsiemberek. I. Mózes 27, 1—29. Nemcsak azok tartoz­nak hozzá az emberek e félelmes fajtá jához, akik a jerichói út vándorát min­denétől megfosztva, vérbefagyva ott­hagyták az úton, hanem azok is, akik lelkünk megrontására törnek. Utonállók ezek! Gonosz szándékkal, sötét tekintet­tel várnak életutunkon. — Sokszor nem idegenek, de az édesanya, testvér képé­ben közelítenek felénk, hogy mindenünk­ből kiforgassanak. Embertársainkkal szemben csak az lehet a kötelességünk, hogy boldogulásuk előmozdításában se­gítségükre legyünk, testi, lelki életük épsége felett testvéri szeretettel őrköd­jünk. A mi Atyánk mindentlátó, őt meg nem téveszthetjük. November 14. A féltékenyek. I. Mó­zes 37, 8. Erőszakkal az életük megron­tására törnek azoknak,, akiknél keve­sebbnek érzik magukat. Hányszor az Isten szándékának támadnak ellene, aki, mint József életében is megmu­tatta, előttünk érthetetlen külsőbe rejti a gondolatait! Embertársaink életét, kü­lönb voltát, jobb helyzetét Isten akara­tának és bölcseségének a szemszögé­ből ítéljük meg. November 15. Az erkölcstelenek. I. Tessalonika 5, 23. József mennyi aka­dályon megy keresztül míg Isten esz­közeként elvégezheti áldott misszióját. Testvéreinek erőszakoskodása után, akik Épill a magyar evangélikus népfőiskola.

Next

/
Thumbnails
Contents