Harangszó, 1938

1938-01-30 / 5. szám

36. HARANGSZŐ 1938. január 30. bizonyos társadalmi osztálynak, vagy bizonyos rangra felemelkedett embernek lehet csak hivatása“ — írja a népfőis­kola egyik értesítőjében. Skandinávia és Németország. Dánia után csakhamar átvették ezt a népnevelő munkaágat a skandináv né­pek is. Különösen Norvégiában lettek az egyház nagy áldásai a belmissziói moz­galomhoz tartozó szigorú és mély ke- resztyénséget élő népfőiskolák. A dán hatás alól Németország sem vonhatta ki magát. A harmadik birodalom előtt min­den valamire való intézménynek meg­volt a maga népfőiskolája. A német szervező erő természetesen ezeket az is­kolákat még jobban ki­építette és így alakultak a különböző mezőgazda- sági, általános ismereti, háztartási alkalmazotta­kat képző, stb. népfőis­kolák. Természetes, hogy minden belmissziói in­tézmény rányor..'j a ma­ga sajátos bélvegét is­kolájára. Németország példáját követte a többi nyugati és középeurópai állam. Az osztrák huber- tendorfi népfőiskoláról az elmúlt hónapokban különösen sokat írtak a magyar lapok. Finnország. A dán hatás nyomán Finnországban is megin­dult a munka és éppen ez az ország volt az, amely a legtisztábban vette át és őrizte meg Grundvigt népfőiskolái alapelveit. Ezen azon­ban nem csodálkozunk akkor, ha tudjuk, hogy abban az időben, amikor Grundvigt a népfőiskola gondolatával foglalkozott, Finnországban is — nem ismerve ugyan a nagy dán evangélikus pap eszméit — erőteljes mozgalom indult meg a ke­resztyén felébredtek között, hogy az if­júságot egy-egy közös házba összegyűjt­ve, neveljék. A finn szülők vágya sar­kalta ezt a gondolatot. Ök ismerték a konfirmációi oktatás áldásait és azt sze­rették volna, ha ez a sok áldás gyerme­kük idősebb korában is megismétlődnék, így indult meg a Krisztus számára való. nevelés az ifjúság között. Az első nép­főiskola, amelyet Grundvigt elgondolása szerint állítottak fel, a múlt század nyolcvanas éveiben alakult meg. Magyarország. Különösen Tessedik Sámuel, a nagy szarvasi evangélikus lelkész igyekezett szíve-lelke teljes melegével tenni vala­mit a falusi ifjúságért. Tessedik min­den igyekezetével azon volt, hogy ne­veljen. Tessediknek számos követője volt, köztük sok evangélikus nagy em­ber. Berzeviczy Gergely, Berzsenyi Dá­niel, Nagyváthy János stb. Az újabb időben is több kísérlet történt a meg­valósulás érdekében, de igazi népfőisko­lát még sem sikerült létesíteni, ez még mindig a jövő feladata. Nekünk evangé­likusoknak őseinktől kapott szent örök­ségünk, hogy az első ilyen intézmény a mi egyházunk körében alakuljon meg. Van-e rá szükség hazánkban? Könnyű erre igennel felelni. De mi­ért? Grundvigt azért foglalkozott a nép­főiskola gondolatával, mert a köznépet akarta igazán műveltté tenni. Nálunk talán nincs szükség erre? Vájjon elemi oktatásunk meg tud-e népünknek min­dent adni, amire annak az egész ország érdekében is szüksége van? Vagy az in­kább ötletszerűen, mint rendszeresen és tervszerűen folyó iskolánkívüli népmű­velés komoly tényezővé vált népünk mű­veltségének emelésében? Vagy a mező- gazdasági iskolák és szaktanfolyamok meg tudták ragadni kisgazdáink széles rétegeit? Nem termeltek-e ki sokszor éppen a földtől elszabadulni vágyó if­jakat? Vájjon az egyháznak sokszor mérhetetlen áldozatba kerülő munkája nem vall-e kudarcot éppen a műveltség alacSonysága miatt is? Bizony, ha a sok igyekezet és munka arányában nézzük az eredményt, elenyésző csekélynek kell azt mondanunk. Sokszor hallani ille­tékes helyekről is azt a megdöbbentő panaszt, hogy a mi népünkön nem lehet igazán segíteni, mert végtelenül bizal­matlan és maradi. Miért van mindez? Mindennek a falu közszelleme az oko­zója. Elsősorban nem kulturfölényre, nem mezőgazdasági ismeretre, politikai felvilágosításra van szüksége népünknek hanem Krisztus által újjáteremtett lélek­re. Ennek pedig egyik legfőbb eszköze a népfőiskola. Célja. Lelki műveltségre van szükségünk. De nem bölcselet és erkölcstan lelki műveltségére. Ez csak olyan, mint a szép ruha, amelyet felakasztva megcsodál az ember, de amint elereszti, azonnal össze- csuklik. Ezért csak az Istentől vezetett, átformált, újjászült lélek műveltségéről lehet szó. Grundvigt célja: keresztyén hősi lelkületet teremteni az ifjúságban „Csak a Krisztus által újjáteremtett ke­resztyén lélek bátor. A hitnek bátorsá­gával állandóan munkálkodó, a célt mindig maga előtt látó. Alázatos, mert tudja, hogy mindent Krisztustól kap és neki magának nincsen semmije. Együtt­érző felebarátja iránt, mert tudja, hogv az is csak ott van, ahol ő és Krisztus azért is meghalt és feltámadott.“ Ez a lélek az, amire a mi magyar népünknek szüksége van. Lehet-e akkor egy ilyen népfőiskolának más célja, mint neveléssel az üdvösség útján Krisztus­hoz vezetni az ifjút? Legyen ez az iskola eszköz Isten kezében, hogy Szentlélek által újjászületett keresztyén hősöket ne­veljen. Mit tanít a népfőiskola? Megismerni Krisztust! Ennek a szol­gálatában áll az egész tananyag, de mindenek előtt a Biblia és a Kis Káté ismerete. Az egyháztörténet nagy alakjain keresztül megis­merhetjük a Lélek mun­káját. A társadalmi is­meretek; az állam, egy­ház, egyes ember, csa­lád, falu, haza, a jelen században kifejlődött áramlatok (szocializmus, kommunizmus, fassizmus, keresztyén nemzeti gon­dolat stb.), megismerése az emberi élet sokfélesé­gét tárják fel az ifjú előtt. De szükséges tan­tárgy a történelem is, ebből merít példát és okulást. Irodalom, föld­rajz, néprajz, egészség­tan, természetrajz, szám­tan, mind az ismerettá­gító, lelket nevelő célt szolgálja. Azonban min­degyik tantárgy különö­sen szem előtt tartja, hogy falusi gazdaif­júság munkaközösségé­ről van szó, tehát min­denben, a mezőgazdaság, a törpe- és a kis birtok gazdálkodását tartja szem előtt. Nem hiányozhat a rajz sem. Hadd elevenedjék meg ifjúságunk előtt régi magyar népművészetünk. Ének és vala­milyen hangszer tanítása is fontos; ezt a készségüket az ifjúsági egyesületen gyü- mölcsöztethetik majd hazatérve. Gazda­sági ismeretek tanítása szintén nagy sze­repet játszik. A kézügyesség is elenged­hetetlen. Asztalos, lakatos, villanyszere­lő, bádogos, kosárfonó stb. munka mind helyet kap.- Azonkívül hetes tanfolyamok lesznek a gyümölcstermelésről, méhé­szetről, zöldségtermesztésről stb. Fontos a testedzés és testgyakorlás. Egy nap a népfőiskolában. Élesen szól- a kis harang. Ébresztő. Reggel hat óra. Ki fürgén, ki lustábban kikászolódik ágyából. Mosakodás, taka­rítás a reggeli hidegben fürgén megy Annál nagyobb örömmel ülnek le a kö­zös ebédlőben, ahol már a napos befű- tött és várja őket a reggeli kávé. Fél nyolckor megszólal a kápolna hívó ha­rangja. Felsorakozva reggeli áhítatra vonul a kis sereg. Nyolc óra már otthon találja őket, munkaasztaluk mellett Megkezdődik a délelőtti munka. Az első óra a keresztyén hitnek a megismerése A biblia körül folyik ez a munka. Majd a történelem, gazdasági számtan, szép- irodalom, illetőleg az olvasás művészete Finnország. A lapinlahti népfőiskola.

Next

/
Thumbnails
Contents