Harangszó, 1938
1938-01-30 / 5. szám
36. HARANGSZŐ 1938. január 30. bizonyos társadalmi osztálynak, vagy bizonyos rangra felemelkedett embernek lehet csak hivatása“ — írja a népfőiskola egyik értesítőjében. Skandinávia és Németország. Dánia után csakhamar átvették ezt a népnevelő munkaágat a skandináv népek is. Különösen Norvégiában lettek az egyház nagy áldásai a belmissziói mozgalomhoz tartozó szigorú és mély ke- resztyénséget élő népfőiskolák. A dán hatás alól Németország sem vonhatta ki magát. A harmadik birodalom előtt minden valamire való intézménynek megvolt a maga népfőiskolája. A német szervező erő természetesen ezeket az iskolákat még jobban kiépítette és így alakultak a különböző mezőgazda- sági, általános ismereti, háztartási alkalmazottakat képző, stb. népfőiskolák. Természetes, hogy minden belmissziói intézmény rányor..'j a maga sajátos bélvegét iskolájára. Németország példáját követte a többi nyugati és középeurópai állam. Az osztrák huber- tendorfi népfőiskoláról az elmúlt hónapokban különösen sokat írtak a magyar lapok. Finnország. A dán hatás nyomán Finnországban is megindult a munka és éppen ez az ország volt az, amely a legtisztábban vette át és őrizte meg Grundvigt népfőiskolái alapelveit. Ezen azonban nem csodálkozunk akkor, ha tudjuk, hogy abban az időben, amikor Grundvigt a népfőiskola gondolatával foglalkozott, Finnországban is — nem ismerve ugyan a nagy dán evangélikus pap eszméit — erőteljes mozgalom indult meg a keresztyén felébredtek között, hogy az ifjúságot egy-egy közös házba összegyűjtve, neveljék. A finn szülők vágya sarkalta ezt a gondolatot. Ök ismerték a konfirmációi oktatás áldásait és azt szerették volna, ha ez a sok áldás gyermekük idősebb korában is megismétlődnék, így indult meg a Krisztus számára való. nevelés az ifjúság között. Az első népfőiskola, amelyet Grundvigt elgondolása szerint állítottak fel, a múlt század nyolcvanas éveiben alakult meg. Magyarország. Különösen Tessedik Sámuel, a nagy szarvasi evangélikus lelkész igyekezett szíve-lelke teljes melegével tenni valamit a falusi ifjúságért. Tessedik minden igyekezetével azon volt, hogy neveljen. Tessediknek számos követője volt, köztük sok evangélikus nagy ember. Berzeviczy Gergely, Berzsenyi Dániel, Nagyváthy János stb. Az újabb időben is több kísérlet történt a megvalósulás érdekében, de igazi népfőiskolát még sem sikerült létesíteni, ez még mindig a jövő feladata. Nekünk evangélikusoknak őseinktől kapott szent örökségünk, hogy az első ilyen intézmény a mi egyházunk körében alakuljon meg. Van-e rá szükség hazánkban? Könnyű erre igennel felelni. De miért? Grundvigt azért foglalkozott a népfőiskola gondolatával, mert a köznépet akarta igazán műveltté tenni. Nálunk talán nincs szükség erre? Vájjon elemi oktatásunk meg tud-e népünknek mindent adni, amire annak az egész ország érdekében is szüksége van? Vagy az inkább ötletszerűen, mint rendszeresen és tervszerűen folyó iskolánkívüli népművelés komoly tényezővé vált népünk műveltségének emelésében? Vagy a mező- gazdasági iskolák és szaktanfolyamok meg tudták ragadni kisgazdáink széles rétegeit? Nem termeltek-e ki sokszor éppen a földtől elszabadulni vágyó ifjakat? Vájjon az egyháznak sokszor mérhetetlen áldozatba kerülő munkája nem vall-e kudarcot éppen a műveltség alacSonysága miatt is? Bizony, ha a sok igyekezet és munka arányában nézzük az eredményt, elenyésző csekélynek kell azt mondanunk. Sokszor hallani illetékes helyekről is azt a megdöbbentő panaszt, hogy a mi népünkön nem lehet igazán segíteni, mert végtelenül bizalmatlan és maradi. Miért van mindez? Mindennek a falu közszelleme az okozója. Elsősorban nem kulturfölényre, nem mezőgazdasági ismeretre, politikai felvilágosításra van szüksége népünknek hanem Krisztus által újjáteremtett lélekre. Ennek pedig egyik legfőbb eszköze a népfőiskola. Célja. Lelki műveltségre van szükségünk. De nem bölcselet és erkölcstan lelki műveltségére. Ez csak olyan, mint a szép ruha, amelyet felakasztva megcsodál az ember, de amint elereszti, azonnal össze- csuklik. Ezért csak az Istentől vezetett, átformált, újjászült lélek műveltségéről lehet szó. Grundvigt célja: keresztyén hősi lelkületet teremteni az ifjúságban „Csak a Krisztus által újjáteremtett keresztyén lélek bátor. A hitnek bátorságával állandóan munkálkodó, a célt mindig maga előtt látó. Alázatos, mert tudja, hogy mindent Krisztustól kap és neki magának nincsen semmije. Együttérző felebarátja iránt, mert tudja, hogv az is csak ott van, ahol ő és Krisztus azért is meghalt és feltámadott.“ Ez a lélek az, amire a mi magyar népünknek szüksége van. Lehet-e akkor egy ilyen népfőiskolának más célja, mint neveléssel az üdvösség útján Krisztushoz vezetni az ifjút? Legyen ez az iskola eszköz Isten kezében, hogy Szentlélek által újjászületett keresztyén hősöket neveljen. Mit tanít a népfőiskola? Megismerni Krisztust! Ennek a szolgálatában áll az egész tananyag, de mindenek előtt a Biblia és a Kis Káté ismerete. Az egyháztörténet nagy alakjain keresztül megismerhetjük a Lélek munkáját. A társadalmi ismeretek; az állam, egyház, egyes ember, család, falu, haza, a jelen században kifejlődött áramlatok (szocializmus, kommunizmus, fassizmus, keresztyén nemzeti gondolat stb.), megismerése az emberi élet sokféleségét tárják fel az ifjú előtt. De szükséges tantárgy a történelem is, ebből merít példát és okulást. Irodalom, földrajz, néprajz, egészségtan, természetrajz, számtan, mind az ismerettágító, lelket nevelő célt szolgálja. Azonban mindegyik tantárgy különösen szem előtt tartja, hogy falusi gazdaifjúság munkaközösségéről van szó, tehát mindenben, a mezőgazdaság, a törpe- és a kis birtok gazdálkodását tartja szem előtt. Nem hiányozhat a rajz sem. Hadd elevenedjék meg ifjúságunk előtt régi magyar népművészetünk. Ének és valamilyen hangszer tanítása is fontos; ezt a készségüket az ifjúsági egyesületen gyü- mölcsöztethetik majd hazatérve. Gazdasági ismeretek tanítása szintén nagy szerepet játszik. A kézügyesség is elengedhetetlen. Asztalos, lakatos, villanyszerelő, bádogos, kosárfonó stb. munka mind helyet kap.- Azonkívül hetes tanfolyamok lesznek a gyümölcstermelésről, méhészetről, zöldségtermesztésről stb. Fontos a testedzés és testgyakorlás. Egy nap a népfőiskolában. Élesen szól- a kis harang. Ébresztő. Reggel hat óra. Ki fürgén, ki lustábban kikászolódik ágyából. Mosakodás, takarítás a reggeli hidegben fürgén megy Annál nagyobb örömmel ülnek le a közös ebédlőben, ahol már a napos befű- tött és várja őket a reggeli kávé. Fél nyolckor megszólal a kápolna hívó harangja. Felsorakozva reggeli áhítatra vonul a kis sereg. Nyolc óra már otthon találja őket, munkaasztaluk mellett Megkezdődik a délelőtti munka. Az első óra a keresztyén hitnek a megismerése A biblia körül folyik ez a munka. Majd a történelem, gazdasági számtan, szép- irodalom, illetőleg az olvasás művészete Finnország. A lapinlahti népfőiskola.
