Harangszó, 1938
1938-01-30 / 5. szám
1938. január 30. HARANGSZÓ 37. kerül sorra. De nem csak figyelni kell, hanem az óra másik felében a hallottakról és közösen megbeszéltekről kis írásbeli feljegyzést is kell készíteni. Bizony nehezen megy a kemény kezeknek kezdetben a toll forgatása, de heti kétszeri írásgyakorlásban hamar símulékonnyá válnak a gyakorlatlan ujjak. Délben pontosan megcsendül az ebédre hívó harangszó. Ebéd és pihenés után a kezek is megkapják foglalkoztatásukat. Hol kosarat fonnak, hol gyalut, fűrészt ragadnak, hol a forrasztó vasat tüzesítik. Közben azonban, hogy az idő ne múljék hiába, az újságból, vagy könyvből olvas fel egyikük. Délután meghívott előadó érkezik aki valamilyen érdekes, vagy hasznos kérdésről tart előadást és megbeszélést. Vacsora után fellobban a tűz a népfőiskola tűzhelyén: biblia óra van. Megindul a beszélgetés, megnyílnak a szívek Isten igéje előtt. Bűnbánat, vágyódás, harc és öröm zajlik a lelkekben. Kilenc órakor takarodó. Csend uralkodik, hogy másnap újból felvegye harcát az új ember régi önmagával. Mi a haszna a népfőiskolának? Mit várhatunk ettől a népfőiskolától? Nem kulturfölényt, sem gazdasági szaktudást, hanem Krisztusért és Krisztusban küzdő ifjakat. Nem laikus prédikátort, sem diakónust, hanem Krisztus egyházáért élő és dolgozó evangélikus ifjút A lelkésznek segítőt minden munkájában, különösen az ifjúsággal való foglalkozásában. Nem kap senki oklevelet, nem urat nevel a népfőiskola, akinek már szűk az alacsony-gerendás hajlék, hanem szüleinek öreg korukban is engedelmes, otthonáért élő, földjéért küzdő munkás magyar férfiakat és asszonyokat. Csak egy bizonyítvány van, amit nem a tanító állít ki, hanem a növendékek állítják ki magukról az életben, családjukban, falujukban, gyülekezetükben. Vizsga nincs, maga az élet vizsgáztatja őket. A népfőiskola az életre, a küzdelmes magyar falusi életre nevel. Tanrendjébe minden beletartozik, ami az életre fontos. A tanítás módja is szabad, kérdésekkel, megbeszélésekkel mindegyik sajátjává teheti egyházunk és népünk lelki kincseit. Nem szükséges különös előképzettség. Minden hat elemit végzett gazdaifjú 18—24 éves korában elvégezheti a téli öt és fél hónapig tartó népfőiskolát. Megtanulhatja, hogy Isten igéjében lássa és ítélje meg az élet dolgait, Isten akaratának engedelmeskedjen családalapításában, munkájában, szórakozásában, egyházi és községi életközösségében. Isten katonái lesznek, akik harcolnak a bűn ellen, Istennek tetsző életért Krisztus győzelmében. Aki még közelebbit akar tudni a népfőiskoláról, az fordúljon Sztehló Gábor nagytar- csai lelkészhez (U. p.: Kistarcsa, Pest megye.), aki a szervezési előmunkálatokra megbízást nyert. Mit tehetünk a népfőiskoláért? A legelső és a legfontosabb, hogy imádkozzunk érte. Kérjük Istentől, hogy legyenek ifjak, akik szeretnének égő, vágyódó szívvel Isten iskolájába állni. Kérjük Istentől, hogy legyenek tanítók, akik Isten szolgálatában égetik el életüket. Imádkozzunk azért, hogy ennek az iskolának meg legyen a mindennapi kenyere. Ne felejtsük el, hogy nem csak mi várunk sokat a népfőiskolától, hanem a népfőiskola is sokat vár tőlünk: sze- retetet és áldozatot. Csak egy pengőt! Akinek a szíve megmozdult a népfőiskoláért, az imádkozik érte. Aki pedig imádkozik érte, azt a Lélek arra fogja teljes bizonyossággal indítani, hogy hozzon áldozatot is érte. Hogy a Lélek indításának mindenki engedelmeskedhes- sék, azt akarjuk elősegíteni azzal, hogy postai befizetési laoot mellékelünk e sorainkhoz. Nem kérünk sokat, csak any- nyit. hogy minden olvasónk küldjön be legalább egy pengőt. Tudjuk, hogy eev pentrő ma sok embernél nagy pénz. Némelyik egész napig dolgozhatik, míg megkeresi. De azt is tudjuk, hogv nincs senki az olvasóink között, aki — ha igazán akarja — nem tudna erre a szent célra egv nengőt előteremteni. Ha mindenki beküld egy pengőt, akkor megvan a nénfőiskola munkája megkezdésének lehetősége. Püspöki karunk meleg szeretettel nártfogolja a népfőiskola iigvét. D. Kapi Béla püspök e tárgyban kibocsátott hivatalos körlevelének záró szavaival fejezzük be ismertetésünket: „Áldást kérek az eszmét felvető és az alkotó munka útján elinduló baráti mozgalomra. Nemes huzgóságukat koronázza sikerrel a szent Isten. A kibocsátott felhívást melegen ajánlom gyülekezeteink, lelkészeink, tanítóink és egyháztagjaink pártfogásába. Merjünk nagyot akarni és tudjunk összefogással, áldozattal Isten kegyelmére támaszkodva nagyot alkotni!" Egyetemes egyházunk lelki munkatér ve az 1938. január-szept. időszakra. A) Az egyházközségben végzendő munka. T. A gyülekezet részére előadásuk: 1. Az egyház ás az állam. 2. Ecclesia militans. 3. Ecclesia trimphans. 4. Az Úrvacsora jelentése és jelentősége. 5. A gyónás, 6. Eucharisztia a rőmai katholikus és evangélikus egyházban. 7. A nemzeti élet az evangélium fényében. 8. A magyarság és a keresztvónség. 9. A keresztyénség és a reformáció a magyar nemzet életében. II. Gyülekezeti presbiteri konferenciám N/.Ő1Ő előaddNok: 1. A római katholikus eucharisztia lényege és történelmi kialakulása. 2. Az eucharisztikus kongresszus és az evagéli- kus egyház. B) Az Országos Luther Szövetség vidéki konferenciái. I. Körzeti presbiteri konferenciák előadásai: 1. Az evangélikus egyház világhelyzete. 2. A magyar felekezetközi helyzet. 3. A presbiter az egyház szolgálatában. II. Vidéki evangélikus naicy-fpyülések: 1. A magyar evangélikus egyház*helyzetképe. 2. Az evangélikus egyház munkaprogramul ja. 3. Az evangélikus ember és az egyház. C) Rádió-istentiszteleti prédikáció-sorozat. 1. Mi teszi az egyházat egyházzá? Szabó József püspöki másodlelkész. 2. Az egyház Ura. Dr. Haffay Sándor püspök. 3. A keresztyén egyház és evangélikus hithűség. Dr Kapi Béla püspök. 4. Az úrvacsora titka Mágócs Károly lelkész. ö. Az úrvacsora áldásai. Egyed Aladár lelkész. 0. Unió mystica. Kemény Lajos esp'-res. 7. A felsőbbség Dr Dómján Elek püspök. 8. A nemzeti élet fundamontomai. Szántó Róbert lelkész 9. István király és a* evangélikus egyház. Dr. Kovács Sándor püspök. D. Kapi Béla püspök. siííííííZíítíííiliííííj*;« OLVASSUK A BIBLIÁT Betegágyon. Január 30. Miért?! Jób I. Csel. 14, 22. Hányszor tört már fel szívedből betegágyon vagy betegágyak mellett ez az éles sikoly: Miért?! Miért van szenvedés és nyomorúságos betegség? És miért éppen én? Miért nem a gonoszokat ha- rapdálja a szenvedés méregfoga, hanem kimondottan a kegyes Jóbokat?! Mert az élet előkészít mindenkit a nagy felvételi vizsgára; mert „sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.“ Január 31. A szenvedés tisztít. Jób 5. Róm. 8, 28. A nagy Bodelsch-winghnak 1869-ben 12 napon belül 4 gyermeke halt meg. A szenvedésnek ebben a pokoli lángjában hitetlen és kételkedő hamuvá éghetett volna szíve. De Bodel- schwingh a megpróbáltatás 12 napján is megmaradt annak, ami annak előtte volt. Megmaradt a hit emberének, aki a szenvedés pokoli hőségében csak megtisz- túl, de el nem ég. Ahhoz az Igéhez tartotta magát: „...azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van ...“ Saját gyermekei helyett szerette a betegeket és szenvedőket. Február 1. Az ember akarata Isten akarata ellen. Mt. 26, 36—46. „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár!“ Olyan ez az imádság, mintha nem is Krisztus ajkán hangzott volna el Gecse- máné kertjében, hanem éppenséggel a te ajkadról. Hiszen mi is eképpen imádkozunk betegségünk szenvedésünk és halálfélelmünk Gecsemáné-kertjében. De aki Istennél keres segítséget, annak Isten akarata előtt meg kell hajolnia. Inkább Isten akarata szerint meghalni, mint az ő akarata ellenére élni. „Ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint te.“ Február 2. Kísértésben hinni és remélni. Jak. 1, 1—12. Hitetlen ember * megpróbáltatás idején ahhoz a bányászhoz hasonlít, aki az akna mélyéből már nem látja a kijáratot jelző apró fénykort. Boldogtalan, mert már nem tud hinni, remélni. Pedig a bánya tátongó mélységei felett piciny fénypont alakjában csillog a kijárat. Először csak akkorának látszik, mint egy apró csillag az esti égen. Mennél közelebb megyünk feléje, annál nagyobb lesz. Végül elérjük a kijáratot s odakünn újból körülvesz a nap melege és fénye. „Boldog ember az, aki a kísértésben kitart!“ Aki mindvégig hisz és remél.
