Harangszó, 1938

1938-01-30 / 5. szám

1938. január 30. *IÁiUNÚ*Z0 D. Kapj Béla püspök D. báró Raávánssky Albert egyetemes felügyelő R magijai? eoangélihus egtjcfemcs egyház uezé^ei. Ksí ember. Gz egyih pap, de rezórneh termett. Ghárhová lép, hözpontíá válih s akármit mond, szara ellen­állhatatlan. G másih rezér, de papnak termett. Ghárhol jelenik meg, még a politika porondján is, kiütközik belőle a lelki ember, s mikor közgyűlési megnyitókat mond, akkor is mintha láthatatlan Cuther köntös terülne reá. MIindketíő alkotó egyéniség. Gz egyik az érenfe egyszer közgyűlésező egyetemes egyházat köz- igazgatási hatalommá szerrezte, a másik az új egyházi töményben nyert hatalmánál fogra most szerrezi lelki hatalommá a széttagolt kerületeket. Gldjuk Istent, hogy ezekben a nehéz időkben egyetemes egyházunk élére két ilyen rézért állított. Örülünk, hogy a ma egyik leghíresebb arcképrajzolója, Cühnsdorf Károly e két képet meg­rajzolta. DTléltó a két ember a műrész ceruzájára s méltó a műrész képe a két emberhez. Mi a népfőiskola? Egyre többször halljuk és olvassuk ezt a szót. Pedig nem divatos dologról van szó, hanem a múlt század egyik legáldásosabb törekvésének Magyaror­szágra való átültetéséről. Hazánkban is sokat foglalkoztak elméletileg is, gya­korlatilag is, a népfőiskola gondolatá­val, de a megvalósuláskor hol gazda­sági iskola, hol pedig népművelő tanfo­lyam lett belőle, nem pedig olyan em­ber- és lélekformáló intézmény, amely a keresztyén közösségi élet teremtő erő­ivel dolgozik. Dánia. A múlt század derekán Grundvigt N. F. Severin dán evangélikus lelkész az igazi, lélekművelés segítségével akarta kiemelni a köznépet abból a lelki és szellemi nyomorból, amelyben a dán nép vergődött. Grundvigt megtette az előké­születeket az első népfőiskola felállítá­sára. Ennek a népfőiskolának az volt a hivatása, hogy az elemit végzett ser­dülő ifjúságot kiszabadítsa környezeté­ből, egészséges keresztyén életközösség­be állítsa; megismertesse vele tapaszta­latból az igazi keresztyénséget; feltárja előtte nemzete igazi lelki és szellemi értékeit, röviden igazi dán férfivá és nővé nevelje. A gazdasági szakoktatás­nak ezekben az intézetekben nem szán fontosabb szerepet. „Az ifjút itt kizáró­lag azzal kell fogialkoztatni, ami vala­mikor csakugyan életügyévé lehet, nem pedig azzal tölteni el az időt, ami egy

Next

/
Thumbnails
Contents