Harangszó, 1938
1938-09-25 / 39. szám
1033. szeptember 25. HARANGSZÓ 311. tént. Az egyetemes egyház támogatása, az egyházaskozári lelkész iratmissziója, a Harangszó sajtószolgálata még kibővítésre vár. Tanuljunk meg imádkozni és áldozni a külföldi magyarságért! 4 GYERMEK. Negondolia senki, hogy a Gyermeket a kicsi kora, Rossz példától óvja, védi. Zsengesége pajzsa néki. Hogy magadnak mit engedsz meg: Jól vigyázz rá, mert a gyermek Felnőtt ember mit, hogy csinál, Megfigyeli kicsi korán. Mihátsi Dénes. Az iskola munkája. 2 Ha egy súlyos kődarabot akarunk felemelni, akkor először jól megvetjük * lábunkat a szilárd talajon és csak azután mozdítjuk meg. Éppen így a magyarázatnál is, kiinduló pontul egy közismert dolgot veszünk. A következőkben ügyelünk arra, hogy még a leggyanakvóbb gyermek se vegyen észre semmit se abból, hogy valami új dolgot akarunk az értelmére kényszeríteni. Minden értelmetlen szó úgy hat a gyermekre, mint valami taglóütés. Elkábítja, elkedvetleníti és megszakítja az értelem fonalát. A tanító igyekszik tehát úgy magyarázni, hogy a gyermek magától értetődőnek találja a tapasztalatai alapján. Csak azt követelhetjük a gyermektől, amit megértett. Az elvesztett haza. Regény. Irta: Hamvas József. 14 VI. A felszabadítás. Huszonegyéves volt Thököly Imre, mikor a megkínzott Felvidék elkeseredését lángra tudta lobbantani és első rohamával elfoglalta a bányavárosokat, majd a következő évben Késmárkot es Lőcsét. A bécsi udvar mindig nagyobb mértékben készült fel ellene. Thököly abban keresett segítséget, hogy szövetséget kötött a törökkel. Ibrahim basa támogatásával el is foglalta Kassát. Ezekre a győzelmekre megint felébredt a nemzet reménye. Thökölyben a régi győzelmes szabadságharcok új vezérét látják. Ezt a lelkesedést akarta felhasználni a török arra, hogy Magyarországot a bécsi udvartól teljesen elválassza, ezért Thököly Imrét Magyarország királyává kiáltotta ki. De Thököly nem fogadta el a királyi címet, amíg az országnak még van megkoronázott királya. Ferdinánd annak idején elfogadta. Thököly csak a fejedelem nevével akarta kormányozni és megmenteni az országot. Nagy világválság törte össze Thököly nemzetmentő terveit. Mit gondolunk, lázba hozná-e a gyermeket a kíváncsiság, ha csak azt mondanám: „No fiúk, ma Olaszországról tanulunk!?“ — Aligha. Ellenben ha narancsot, citromot és szentjánoskenyeret szemléltetek, azután beszélgetek arról, hogy honnét kerültek ide hozzánk, és képeket mutatok be Nápolyról és környékéről, úgy mindjárt felkeltem a gyermek kíváncsiságát. Izgatni fogja a kérdés, most már élvezetet talál benne. Úgy tekinti, mint valami ismerőst. Lássunk most egy példát számtanból. A gyermek szíve egy cseppet sem verne gyorsabban ha kijelenteném: „Figyeljetek jól. mert ma a kamatszámításról tanulunk!“ Ebben a mondatban mindjárt bevezetésül a fejéhez vágódnék a kamat- számítás szó. Hirtelen bántaná, hogy miért olv életbevágóan fontos ennek a megtanulása, amikor eddig megvolt nélküle. Ellenben, ha beszélgetek az iskolai munkáról, kinek hiányzott a ceruzája a rajzórán, ki adott nekem kölcsön, adott e érte valamit? Pénzt kért-e már kölcsön? Hát az apja kért-e? Kitől, honnét? Mennyi használati díjat adott érte? stb. Lassanként megvilágosodik a gyermek agya. A tanításban tehát három főlépést különböztetünk meg. Minden tervszerű munkának, igy a tanításnak is van eleje, közepe és vége. Az első lépés a figyelem felkeltése, a második az úi ismeret átszármaztatása, a harmadik a tanultak felhasználása. A tanítónak nem az új ismeretek közlése az első dolga, hanem az új ismeretekkel rokon régi ismeretek felújítása. Tehát nem mindiárt Olaszországról beszél, hanem a citromról és narancsról. Ezzel bizonyos forrongás megy végbe a gyermek lelkében. Felszínre kerül mindaz az ismeret, ami az újjal kapcsolatban van. A gyermek leikével az új ismeret felé fordul, kiszakítja magát a A török, abban a tudatban, hogy a magyar nemzet már nem tartóztatja föl, ismét elindult világhódító útiára. Keleteurópai uralmának Buda vára volt a kulcsa, nyugateurópai fővárosának Bécset akarta megszerezni. Hatalmas seregének hullámai elhöm- oölyögtek Becs alá és az uralkodóház ellenségei most már biztosra vették a bécsi hatalom pusztulását. Thököly és kurucai részt akartak venni a történelem ítélkezésében, mety a gyilkos tévedések miatt elítélt hatalmat eltörli a föld színéről. Meg is történik, ha a vitéz lengyel király nem hoz segítséget. Bécs felszabadult és a török hullám hömpölygött vissza, kelet felé. Ez a vereség Thököly táborát verte meg legjobban. Kénytelen-kelletlen fogadták a török szövetséget a kurucok, de ha török karddal tudták volna összetörni a nemzet ellenségét, akkor még megbékéltek volna vele valahogy. De most, hogy kettétört a török kardja, elfoszlott a törökbe vetett reménységük is. Amint a török egyre vonult kelet felé, mindig több magyar terület szabadult föl az iga alól, megkapta őket a lelkesedés: Itt az ideje, hoev kiűzzük a pogányt Magyarországból! Esztergom alatt már ott harcol Gyö- mörey és Sóváry is embereivel. Az esztergomi lovasoknak már javarégi képzet-körből és figyel. Ha ez megvan, úgy a legfontosabb lépést megtettük. A tanításnak ezt az előkészítő részét a tanító úgy végzi, hogy ügyes kérdéseket intéz a gyermekekhez. Még ha Demosthenes ékesszólásával magyarázunk is, akkor is elfárad, elál- mosodik a gyermek. Annál előbb, minél szelidebben zeng a magyarázat. De akkor is, ha hol suttog, hol mennydörög: csak akkor múlik el észrevétlen gyorsasággal és érdeklődéssel az idő, ha a gyermekek is tevékeny részt vesznek a tanításban. Mozgás, cselekvés az élet, mozgást, cselekvést kell biztosítani magyarázatunkban, hogy ne csak a fül foglalkozzék a hallgatással. A tanítónak és tanulónak együtt kell keresni az igazságot. Ebben az egész osztály részt vesz. A kérdéseket az egész osztályhoz kell intézni. A gyermekeket igy önálló munkásságra szoktatjuk, ami kizárja, hogy az ismereteket készen adjuk át. A jól sikerült előkészítés végén maguk a gyermekek jelezhetik, hogy mi a cél. Ilyenkor kicsit várjunk, mivel a gyermek képzelete elkezd dolgozni és az akaratukat is mozgatja az új ismeret megszerzése. A tanítás második lépését azzal kezdjük, hogy a gyermekeknek alkalmat adunk, mondjanak el, tárjanak elénk mindent arról, amit a tárgyról tudnak. Jót, rosszat mondjanak el. Különösen természettudományi téren gyakoriak a babonás hiedelmek, népi felfogások, amik javításra szorulnak. Itt látjuk meg, hogv jó-e az alap. Következik a megértetés. Az emberi szellem az ismeretszerzésben három lépést tesz. Először tapasztal, anyagot gyűit. Azután gondolkodik, vagyis a gyűjtött anyagot feldolgozza. Végül rendez, azaz a feldolgozott anyagnak a már elsajátított anyaghoz való viszo- nvát, abban a helyét kijelöli. A tanítónak a feladata, hogy alkalmat adjon a borban levő hadnagya köszönti őket. Megbarátkoznak. Hadnagy uram se siet nagyon a létrán fölfelé, — tréfálkozott vele Sóváry. — Bizony 43 éves vagyok és még csak hadnagy, — felelte egy kicsit szomorúan. — De majd csak megjön, ami nincs még. Az idős hadnagy Bottyán János volt. Sátrában töltötte az éjszakát Gyömörey és Sóváry. Másnap megindult a roham Esztergom ellen. Gyömörey és Sóváry kurucai- val Bottyán oldalán harcolt. Látták, miiven elszántsággal tör előre. Az elsők között volt a várfalon és embereivel rést ütött a várvédőkön. Estére kapitány volt. A két kuruc vezér örömmel ölelte meg. — Hát, — felelte elgondolkozva Bottyán, — nagy részetek van benne. Ott voltatok mellettem. Tudtam, hogy erről az oldalról nem érhet semmi baj. Ti el nem szaladtok és ezért be nem keríthetnek. Hej, ha én egykor olyan sereget vezethetnék, ami csupa kurucból áll. — Hogyan is mondtad, kapitány uram, hogy majd csak megjön, ami nincs még? — Nehezen, nehezen, — csóválta a fejét Bottyán. Ezen aztán nevettek. Esztergom után tovább üldözték a
