Harangszó, 1938
1938-09-25 / 39. szám
3.2 HARANGSZÓ 1^38. szeptember 25. szemléltetésre, hogy a gyermek a tartalmakat érzékei útján felvegye. Amit hallunk, könnyen elfelejtjük. Ezért kel! minél több oldalról megismertetni a tárgyat. Már a középkor felfogása szerint is lehetetlen tiszta értelmi ismeretre szert tennünk, érzelmi ismeret nélkül. A szemléltetés igazi színhelye a természet. Tanítsuk meg a gyermeket látni a természet tárgyain. Jó időben — ha vau alkalmas helyünk — az udvaron tanítsunk. Sokszor ránduljunk ki a szabadba. A kirándulásnak is oktató jellege legyen. Legjobb maguknak a tárgyi valóságoknak a bemutatása. Zsúfolt teremben — ahol ez nem lehetséges — csak képeket szemléltethetünk. Legjobbak a színesképek. Sokszor rajzolnunk is kell. A jó tanító sok krétát fogyaszt, mert nemcsak szóval, hanem a vonalak nyelvén is beszél. A magyarázó rajz egyszerű világos legyen. Csak a legfontosabb vonalakat tartalmazza. Kísérletezünk, rajzolunk, növényeket, állatokat mutatunk be, ha nem áll más rendelkezésre, úgy felírjuk a tanultak vázlatát és színes krétával emeljük ki a fontosabbakat. Óra végén mindent írassunk, rajzoltassunk le a mindenes füzetbe. Ez maradandó emléket ad. Buzdítsuk a gyermekeket önálló szemléltetésre, hogy odahaza a tanítás előtt nézzék meg a tárgyat. Előre figyelmeztessük őket, hogy a figyelmüket mire irányozzák. Szemléltetés után következik a gondolkodás. A tapasztalati utón szerzett szemléleteket szétbontjuk részekre. Amint a súlyos követ is csak óvatos erőfeszítéssel lehet felemelni, hogy ösz- sze ne törjék, ugyanúgy a szellemneK is időt kell hagynunk, hogy elindulhasson a megismerés felé. Magyarázatunk tehát olyan legyen, mint az aprószemü eső. Záporos gyors, percek alatt mindent adni akaró magyarázatunk olyan lenne mint a felhőszakadás, inkább rontörököt. A győzelmes seregben mindig több lett a kuruc vitéz. Mikor pedig Thököly Imrét 85 őszén a váradi basa elfogatta, szétfoszlott egészen a fejedelem hada és a felszabadító sereghez csatlakozott. A török dobta el Magyar- országon utolsó jó fegyverét. A következő évben már erős magyar sereg vonult azzal a haddal, mely Buda felszabadítására indult. Most el kellett feledni mindent! Budát kell visszaszerezni Magyarországnak! Az ország szívét, dicső királyok szent városát. Ezért minden magyarnak harcolni kell! Mikor megindult a támadás, a kuruc vitézek jártak elől. Ott nyomult előre a 21 éves Bercsényi Miklós, aki ebben a fiatal korban is ezredessé lett bátor viselkedéséért, majd Szeged kapitánya. Ott harcolt Bottyán, mellette a kurucok- kal Gyömörey és Sóváry. Ott tört elsőnek a várfalon Petneházy Dávid, a kuruc vitéz. Csupa önfeláldozó magyar vitézség, melynek fénye idegen vezérekre hullt, eredménye a bécsi hatalomnak jutott. A török hullám tovább hömpölygőit dél felé. A magyar nemzet boldog volt, hogy felszabadult a török uralom alól. A török jobban látta, mi lesz ott. Mikor a török kivonult Szegedről, azzal búcsúzott a szegediektől: — Hát adjon az Isten nektek rosz- szabb szomszédot mint mi voltunk! 'Adott is. tana, mint éltetne. Mindig a legnagyobb egyszerűségre törekedjünk. A mi szerepünk a bányászlámpáé, csak oda világítsunk, ahol szükség van rá. Nem érhet bennünket nagyobb elismerés, mint mikor a gyermekek azt mondják: „Köny- nyű ez a tantárgy, mert mindnyájan értjük.“ A tanításnak nem szabad szétválni a tantárgyakra, ha például lakóhelyünk földrajzát tanítjuk, ehhez történeti és természetrajzi ismereteket is kapcsoljunk. Ha számtant tanítunk, úgy a lakóhelyünkre vonatkozó számtani adatokat is felhasznájuk. Elménkben az egyes tárgyak sincsenek tantárgyak szerint elszigetelve. Az ismereteknek csak úgy van értéke, ha alkalmazni tudjuk. Éppen ezért, olyan tényeket tárjunk a tanulók elé, amiben az előbb megismert fogalom, vagy szabály megvan. A gyermekek találják ezt meg benne. Az emlékezet nagy tékozló, könnyen elvesztegeti kincseit. Szükség van tehát a tanítás végén egy rövid ismétlésre. Segítségünkre jönnek a táblai rajzok, felírások. Ezután következik a csendes foglalkozás. Aki módszeresen tanít, az feltétlenül jobban fog tanítani, mint aki csak a véletlenre bízza a dolgot. Kétségtelen, hogy a kezdő években nagy terhet ró a tanítóra, de ha a formát egyszer hatalmunkba kerítettük, úgy a fellépésünk biztos lesz. A tanuló túlterhelésének nem a tanterv a legfőbb oka, hanem p módszertelen eljárás. Módszeres tanítással a tanulót rendszeres gondolkodásra szoktatjuk. A pontos megfigyelés megóvja az elhamarkodott cselekvéstől. Állandóan módszeresen tanítani lehetetlen. Ajánlatos tehát a módszeres órákat gyakran olyan órákkal felváltani, melyek kizárólag az ismeretek alkalmazását és begyakorlását szolgálják. A felszabadított városokba idegen katonaság tolult, mely kegyetlenebből zsarolt, rabolt, pusztított, mint a török. Népes, virágzó városok, melyeknek a török uralom alatt 20—30.000 lakosuk volt, elnéptelenedtek és egy-két ezer koldussá nyomorított lakossal tengődtek. Az idegen vezérek hallatlan adókat vetettek ki a városokra. Caraffa Antal, ez a nápolyi kalandor, aki csak nemrég vetődött Bécsbe és az előző évben lett ezredes, Debrecen városát 480 ezer forint hadisarccal nyomorította meg. A magyar nemzet hamar kiábrándult abból a hitéből, hogy felszabadult az ellenség igája alól. A török átok betelt, rosszabb szomszédot kapott, mint amilyen a török volt. A bécsi udvar hatalma és tekintélye megnőtt a törökök kiűzésével. Ezzel a hatalommal éltek vissza azok a kalandorok, akik rabolni, fosztogatni jöttek Magyarországra. Ha Európának ez a söpredéke, mely a bécsi udvarban oltalmat és menedéket talált, nicsen, ha Lipoi környezete nem fogadja be, nem támogatja őket, békés, nyugalmas fejlődés indult volna meg Magyarországon és ezzel kiépült volna ott az uralkodóház törhetetlen, erős bástyája. Nem mosta volna alá az egyre ismétlődő csalódások talajvize. Caraffa és társai a teljes csend és béke idején elhitették Lipóttal, hogy Sokszor halljuk egyszerű falusi emberektől: „Tanító nem lennék, mert az egyhangú munka és a sok rossz gyermek tönkre tenné az idegeimet.“ Nincs igazuk! Nem egyhangú a szobrászművész munkája sem, pedig mindig farag, ismert anyagon, ismert formákat. A tanítás egyhangúnak látszó mesterségét emeljük művészi magaslatra, amikor folyton törekszünk hivatásunk fogásait tökéletesíteni és egyre könnyebben érünk el meglepő eredményeket. Ma már a tanító is friss korszerű tudását adja a gyermek lelkének, ez pedig folytonos képzést kíván. Mire eljön május eleje, a gyermek lelke is olyanná lesz, mint a virágzó tavasz. Kitisztul, megfényesedik az új ismeretek gazdagságától. A magyarázatok sugarain át árad a leikébe a sok erjesztő tápláló anyag. Mennyi gondot, tervszerűséget, igyekezetét és magyarázatot fektet bele az új anyag átadásába a tanító, hogy a tudást világossá tegye. Öröme, ha látja a gyermek előmenetelét. Ez a jutalma. Szomorúsága, ha azt látja, hogy itt minden hiába. Én a jó munkához — kartársaimnak Isten gazdag áldását kérem! Vitéz Pataky Sándor. Kriptái emléktábla-leleplezés a nemeskéri artikuláris templomunkban. A nemeskéri gyülekezet úgy érzi, hogy régi nagyjai iránt érzett hálájából törleszt le valamelyest akkor, amikor ez évben márványba vésette és a templom falába illeszti azok neveit, akik templomi kriptájának csendjében pihennek s Felsőmagyarországon összeesküvés készül ellene. Kiküldték tehát Caraffát, hogy vizsgálja meg a helyzetet, de elrendelték, hogy a magyar törvények szerint járjon el és a múltakért senkit se büntessen, mert ezért megkapták a kurucok a királyi kegyelmet. Caraffa azonban nagyon jól tudta, hogy a bécsi uralom minden tettéért felmentést ád neki, ha a protestáns magyarokat üldözi. A Felvidéken pedig a független vagyonos osztály protestáns volt. Csdky István gróf kassai főkapitánynak császári rendeletet küldött, hogy a hat szabad királyi városi szuperinten- denciában levő protestáns templomokat vegye el. Kémekkel árasztotta el a Felvidéket és ebben a gonosz gyanúsító munkájában egyik legbizalmasabb munkatársa Tábori Érzsók, volt kuruc markotányos- nő lett, akit egyáltalában nem bántott a lelkiismeret, akármit hazudott össze és aki nyugodt lelketlenséggel tett hitet a legalaptalanabb rágalomra. A másik segítőtársa Szentiványi László, a „korpás gróf“ lett, a katonai szállító, aki pénzért mindenre kapható volt. Ezek szállították az állítólagos leveleket és vallomásokat, amelyek alapján bárkit el lehetett ítélni, hogy vagyonát elrabolhassák. (Folytatjuk.)
