Harangszó, 1938
1938-09-25 / 39. szám
310. HARANGSZÓ 1938. szeptember 25. teljesen összetörve megérlelődött benne ez az elhatározás: „megyek az én atyámhoz.“ „Magába szállt.“ Ez már a kegyelem műve, ha valaki felismeri bűnét s magába száll. A gonosz ellenség ilyenkor a kétségbeesésbe akarja sodorni az embereket. Azért két tükröt tartogat. Az egyiket akkor tartja az ember elé, mielőtt elköveti a bűnt. Ez a tükör csak egész picikének tünteti fel az elkövetendő bűnt. A másikat akkor mutatja, mikor a bűnt már elkövette. Ez a másik tükör olyan nagynak tünteti fel az elkövetett bűnt, hogy Kain szavát juttatja eszébe: „Nagyobb a bűnöm, mintsem hogy megbocsáttatnék.“ (I. Mózes 4, 13.) Aki önmagába száll, eljut Istenhez. Az önmagá- baszállás kezdete a kegyelemnek s kezdete a megtérésnek. A bűnös nem folytatja tovább eddigi bűnös életét, hanem megáll és megfordul, örvendj kedves olvasó, ha önvizsgálatot tartva, szemed kinyílt s nem tetszel magadnak. Ha szégyenled is magad az önvizsgálat eredménye miatt, nem baj, ez mégis már a kegyelem kezdete. Azért légy egész nyugodt, mert Ő hív téged! P. H.: Die ganz grosse Liebe Ford.: W. J. A szeretet embere, végzi hazai egyházunkban a szeretet segítő, mentő szolgálatát. Ki tudná megmondani, hogy 1922 óta hány szót ejtett ki vagy írt le szegény gyülekezetek megsegítése érdekében, hány templom és iskola falához hordta a hittestvéri áldozatkészség tégláit, hány roskadozó gyülekezet falát segítette megtámasztani s hány új őrhely létesítésében segítke- zett?! Mi nem tudnánk számontartani, de számontartja Az, aki a hitvédő Gusztáv Adolf lelkét nem engedi elfogyni közöttünk. Ziermann Lajos hazaszeretetében is a szeretet embere. Ezt is a szülői házból szívta magába. Nevét is Kossuth Lajosról kapta derék szüleitől. A kommunizmus gyászos hónapjaiban mindig a nemzeti eszme bátorszavú őrállója volt. Érdekes megemlíteni, hogy a kommunizmus kitörése után, 1913. március 24.-én nála talált éjjeli menedéket a menekülő Bethlen István gróf, későbbi miniszter- elnök is. A soproni híres népszavazásban, amelynek értelmében Sopron magyar maradt, Ziermann Lajosnak döntő szerepe volt. Ennek elismerése volt a legmagasabb helyről jövő kormányfőtanácsosi méltóság is. Ziermann Lajos a szeretet embere, sokat szeretett s ezért sokan szeretik. Lelkészi szolgálatának e jeles határkövénél mi is megszólaltatjuk tiszteletére a hála harangját. Köszönjük gyakori s mindig készséges munkatársi tollát, igehirdető ajakát, meleg szívét, áldott szeretetszolgálatát. A szeretet Istene tartsa meg nekünk szerete- téből nagyon sokáig a szeretet emberét, Ziermann Lajost! Szétszórt magyarság. Népünk szétfröccsent a világ térképére. Mint ahogy szétfröccsen a tinta, ha egy pajkos gyermek odacsap a térképhez egy tintásüveget. Kanadában például 150 ezer, az Egyesült Államokban egy millió vérünk van. Legnagyobbrészt szegénységben. A pénzes amerikai nagybácsi képe ma már a múlté. Ma Amerika jön el hozzánk kérni. Papp János László, köztünk néhány hétig időzött kanadai magyar evangélikus lelkész, megrázó dolgokat mondott el az ottani magyarság nehéz helyzetéről. Nem szégyenlette megmondani, hogy csomagjában ingeket és harisnyát visz az óhazából kanadai szegény híveinek. Papp lelkésztestvér mostani itthon- léte valóságos vészkiáltás volt. Törődnünk kell a kiszakadt magyarsággal Mussolini törődik a külföldi olaszokkal. Hitler törődik a külföldi németekkel. Sztálin törődik a külföldi oroszokkal, sőt a külföldi magyarokkal. Megdöbbentő, hogy — amint Papp lelkész elmondotta — a magyar kormány nem tud küldeni Kanadába magyar abc-és könyvet, Moszkva azonban felkínálja a maga magyarnyelvű abc-és könyveit. Sőt kulturházat is hajlandó építtetni a magyaroknak. Elképzelhetjük hogy milyen rettentő árért. Kell, hogy végre bennünk is felébredjen külföldi véreink iránti felelősség. Istennek legyen hála azért, ami e téren egyházunkon belül eddig is tör„... legnagyobb a szeretet“, mondja az apostol. Ennek a „legnagyobb“-nak az embere s melegszívű munkása Ziermann Lajos soproni lelkész, soproni felsőegyházmegyei esperes, a Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet egyházi elnöke is, akinek 40 éves lelkészi — benne 25 éves soproni lelkészi — jubileumát most ünnepelte a soproni gyülekezet. A szülői ház mindig a szeretet fészke. Ziermann Lajosé sokszorosan is az volt, 1874. augusztus 16.-án született a most elcsatolt Rohon- con. Tizedik gyermeke volt szüleinek. Oh mekkora lehet ott a szeretet, ahol nem félnek a tizedik gyermektől sem. S a tizedik nem vette hiába a szülői ház szerete- tét. Ma is megfényesedik a szeme, ha az ősi házról, jó szüleiről, szeretett testvéreiről beszél. A szeretet jelölte ki élethivatását is. A soproni líceum elvégzése után — itt konfirmandus társa volt Horthy Szabolcs, kormányzónk hősihalált halt öccse is — a szülői, házból magával hozott istenfélelem és egyházszeretet a papi pályára szólította. Sopron után Tübingen- ben folytatta tanulmányait. 1897-ben történt lelkésszé szentelése és pinkafői segédlelkészkedése után a rohonciak- nak lett s volt 7 évig pásztora. Innen 1906-ban Kőszegre, majd 1913-ban Sopronba választották meg lelkésszé. Lelkészi munkája kezdettől fogva az egyház-belmissziói munka szeretetszolgálatának jegyében folyik. Jellemző, hogy már első munkahelyén, Rohoncon is óvodát létesít, nőegyletet szervez és erőteljes gondozásba veszi a szórványt. Kőszegen is ovódát, árvaszobát, majd árvaházat teremt a szeretet emberének szerető szíve. így azután nem véletlen, hogy 1922-ben hazai egyházunk szervezett szeretetmunkájának legelső hivatalos szerve, a Gyámintézet őt választotta egyházi elnökévé. Ziermann Lajos azóta íáradhatalanul és .szívbéli buzgósággai Ziermann Lajos, soproni esperes-lelkész, a Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet egyházi elnöke.
