Harangszó, 1938
1938-01-23 / 4. szám
28. de hát talán még munkakedvénél is nagyobb volt kötelességérzete: az Istentől rábízott talentumokat kamatoztatni kell. Igen jellemző ránézve az a kis történet, amit Bérezik Árpád mond el róla aKisfaludy Társaságban felolvasott megemlékezésében. Felsorol egy sereg tiszteletbeli hivatalt, melyeket Győry Vilmos viselt és amelyeket mind emberül töltött be és azután hozzá fűzi: „azonkívül még egy hivatalt viselt: „szives ember" volt. Számos hivatala közt nem ez volt az utolsó tiszt és nem is a legkönnyebb. Ami idejét meghagyták az elvállalt kötelességek, azt betöltötték az elvállalt szívességek. Valamit megtagadni, valakit elutasítani nem volt képes. Kívánságokat előtte kifejezni veszedelmes.“ De hát ime a történet: Forró nyári napon, délben találkoztak az utcán és szó esett egy újonnan megjelent könyvről, amelyet Bérezik szeretett volna megvenni, de ilyen hőségben messzellette és restelte az útat a könyvesboltig. Elváltak. Ebéd után a legrekkenőbb hőségben felkereste őt költőnk és hozta a kérdéses könyvet. 1860-ban tanulmányai kiegészítésére Berlinbe ment az egyetemre és ott töltött egy évet. 1861-ben Székács József mellett segédlelkész, 1862-ben pedig orosházai pap. Itt maradt 1876-ig, amikor is Székács örökét foglalta el a pesti magyar evangélikus gyülekezetben. Életének legboldogabb és legmunkásabb éveit töltötte Orosházán. Itt fejlődött azzá az apostollá, akinek kezét bizodalommal fogták meg a hívek és mentek vele a tiszta élet felé. Orosházán nősült meg. Társul állította maga mellé azt a nőt, aki lelkének egy darabja volt, akit ha nem is egetrázó szenvedéllyel, de forrón és végtelenül szeretett. Az orosházai tartózkodás idején írta u. n. vegyes költeményeinek nagy részét. Nagyon bájosak gyermekversei, igazi gyermeki egyszerűség kapja meg bennük az olvasót. Tágra nyílt, gyermekszemek csodálkozása néz ránk belőlük és kacagó gyermek nevetés csendül fülünkbe. Egészen különös helyet foglalnak el költészetünkben konfirmációi áldásai, amelyek nemcsak a művészi forma révén, de életbölcseleti tartalmuk miatt is megkapok. Győry ezeket az áldásokat tanítványainak életkörülményeihez és jelleméhez szabta és ezért ámbár alkalmi költemények mégis sok bennük a szívbéli közvetlenség és a melegség. Eredeti műveinél is nagyobb értékkel bírnak talán fordításai. Legfőbb érdeme, hogy oly nyelvekből is fordított, amelyeket rajta kívül kevesen ismertek, sőt ávéd fordításaival annak idején egyedül állt. A Kisfaludy Társaság is fordításaiért választotta tagjai sorába. Fordításai úgyszólván minden európai nyelvből vannak. Fordított németből, franciából, olaszból, spanyolból, portugálból, dánból és svédből. Fordításainak nagy része már pesti tarózkodásának idejére esik, a robot és küzdelem éveire. Orosházán, felesége, családja és szerető hívei körében idilli életet élt. Tele volt vidám életkedvvel, sziporkázó ötHARANGSZÓ letességgel, derűvel: Pesten mindezt felőrölte a munka. Nem panaszkadott, de nehezére esett a zaj, a tülekedés, amit hallott és látott, a hajsza, amelyben élt és csendre, egy kis nyugalomra vágyott. Ezért vett magának Gödöllőn egy kis házat, amelyben szívesen elrejtőzött, melyben úgy elült magában, zárkózottan, mint a rab; ahol legédesebb társasága a magány és könyvei voltak és egyetlen óhajtása, hogy senki és semmi ne háborítsa. A szíves ember szívességét barátai s a Kisfaludy Társaság tagjai igen sokszor igénybeveszik. Kellemes, meleg hangja volt és ezzel pompásan is tudott bánni: kiváló felolvasó volt. Nem volt irigy ember, barátai sikerét szívesen tetézte meg azzal, hogy megfelelő alkalmakkor ő olvasta fel munkáikat. Erről a szívességről emlékszik meg Mikszáth amikor azt mondja: „Olyan szépen tudta ő felolvasni jótékony hangversenyeken, a Kisfaludy Társaság ülésein az elbeszéléseimet, hogy amikor az ő előadásában hallottam a saját gondolataimat, így gondolkoztam magamban: „Ejnye nini, de okos ember vagyok én!“ Egyéniségének bája és varázsa így futotta be aranyfénnyel, így öntötte el a napsugár ragyogásával a más gondolatait is. Az Apostol című, egyik utolsó költeményében írja: „Míg e földön emberek lakoznak, Lel teendőt mindig a nemes: Hozni vesztő pusztulást a romnak, S életet mit élni érdemes. Oh ne félj! Fel a magasba nézzen Példaképért, aki nagyra tör; lm a nap kel, pályafutni készen: Ott a példa, vigasz és tükör. Lassú bár s nehéz, — de nem lehetetlen; Csak kitartás végez nagy művet. Mily szilárd a nap, mily csüggedetlen, Hogy tavaszra keltse a telet!" így bátorít másokat és így bátorítja magát az apostol. Győry Vilmos apostol volt. Ez biztosít neki örök emlékezetet. Vidonyi Zoltán. Jelenségek. Világszerte növekvőben van a nemzeti érzés. Ennek egyik jele az is, hogy több ország elhagyta idegenből vett nevét és régi nemzeti névvel kezdte jelölni magát. Finnország — Suomi, Perzsia — Irán, Japán — Nippon, Írország — Eire lett. Hát mi mikor üzenünk hadat végkép minden idegen szónak?! * A világ percenként 150.000 pengőt költ fegyverkezésre. Mit lehetne tenni ennyi pénzzel, ha a szeretet szolgálatába állítanák! * Az elmúlt esztendőben kevesebb magyar gyermek született, mint bármikor az előző években. Hazánk születési arányszáma majdnem a legrosszabb Európában. — Hová jutunk így? * Hazánk alföldi tanyavilágában van olyan hely, ahol 18.000 emberre mindössze egy orvos jut. Nálunk még mindig nagyon olcsó az emberélet! * A „Das Kleine Volksblatt“ című osztrák róm. kát. lapból fordítjuk a következő mondatokat: „A szentírás legyen minden család házikönyve. Mindent el kell követnünk, hogy Isten igéje újra az legyen számunkra ami volt: pajzs a hitetlenség elleni harcban .. Ha a római katolikus egyház újra megengedi mindenütt olvasni a bibliát, amelyet valamikor eltiltott s amelynek egyedüli alapján áll az evangéliomi ke- resztyénség, akkor jelentősebb lépés történt az igazi egység felé, mintha száz nagyhangú cikkben sürgetik az egységet! 1938. január 23. KONFIRMÁCIÓI ÁLDÁSOK. GYŐRY VILMOSTÓL. Ha tűrni kell, tűrj békességben; Ha tenni: tégy híven, készségesen; BékénHűrés, s gyors készségű tett Disziti a keresztyén életet. * Az Ür igaz s igazságot szeret: Igaz legyen hát teljes életed! Kerüld a külszínt, tetted és szavad Úgy lesz helyes, — ha igazat mutat. * Együtt jár a kevélység és gyalázat S együtt a bölcseséggel az alázat; Amannak gyászos vége szomorú, Emezt disziti ékes koszorú. * Úgy élj, hogy egykor majd ha sírba szálltál Emlékül áldást hagyj pályád után; Átok setétlik emlékén a rossznak S áldás az igazén ragyog csupán. * Légy késedelmes mindig a haragra, Leront a fékevesztett indulat: Ha másokat megnyerni vágysz magadnak: Előbb tanuld legyőzni önmagad! * Jobb az igazságban szerzett kevés, Mint a hamisan nyert bövelkedés; Boldogságot csupán oly kincs ad, Mely nem rabolja el nyugalmadat. * Amit fogadtál teljesítsd híven, Szavad megtörhetetlen szent legyen; í , Fontold meg előbb, amit szód ígért, De meg ne szegjed aztán semmiért. * Keresd az Isten országát először, Ne földi jót, de lelked szent javát, Az olyan élet folyt a legnemesbben, Amelynek legfőbb gondot üdve ád. * Örülj, de jól válaszd meg örömed, Igaz öröm az olyan nem lehet, Melyért az arc majd szégyentől pirul, Vagy mely után a bánat könnye hull.
