Harangszó, 1938

1938-07-03 / 27. szám

1938. július 3.

HARANGSZÓ

215,

lámokkal kísérletezni. 1900-ban találta fel Marconi olasz tudós a szikratávírót, amely a rádió ősének számit.

A rádió titka az, hogy a lusta hang, amelynek terjedési sebessége csupán 333 m., az elektromos hullámok hátára pattan és 300 ezer km. másodpercenkénti sebességgel száguld tova a világűrben. Tévedés azt hinni, hogy a felfedezések és általában a tudomány elszakítanának Istentől. Az igazi tudós, aki beletekintett Isten világának csodálatos műhelyébe, hódolattal borul le a mindenség nagy Alkotója előtt.

A féltudás eltántorít Istentől, de az igazi tudás visszavezet az Istenhez.

A rádió alaposan rácáfolt az istenteleneknek arra a közismert jelmondatára, hogy: „Én csak azt hiszem, amit látok!“ Megmutatta, hogy öt gyarló érzékszervünkön túl is vannak ismeretlen, titkos erők. Ami pedig legfontosabb, a rádió bebizonyította, — amit a hitetlenek eladdig kételkedéssel elutasítottak, hogy telefondrót nélkül is pompásan lehet beszélgetni a távolságokon át.

Isten emberei régtől fogva állították, hogy ők a mindenség Alkotójával éiő, személyes összeköttetésben állanak. Felfogják az ő üzeneteit és imádság formájában küldik hozzá kéréseiket. Isten gyermekei ma is állítják ugyanezt. Erősítik, hogy nekik van egy felfogó szervük, a lelki fül, amely a rádió felfogókészülékénél sokkalta finomabb, mert nemcsak a hanghullámok, hanem a gondolathullámok finom rezgéseinek érzékelésére is képes.

Az elképzelhető lenagyobb sebesség a gondolat sebessége. Mert, ha az elektromos hullám 300 ezer kilométer másodpercenkénti sebességgel szeli az étert, a gondolathullám sok millió kilométer másodpercenkénti

gyorsasággal száguld végig a világmindenségen.

A rádió feltalálása óta kell, hogy más szemmel nézzen a hitetlen a Szent- írásra is. A keresztyének régtől fogva állítják, hogy a Szentírás Isten könyve. Ebben a könyvben Isten üzen az embernek. Ez Isten levele hozzánk.

A hitetlen erre fejét rázta és azt felelte: Nem értem! Bolond bestéd ez! Pedig úgy van. Isten üzent, a próféták pedig felfogták és leírták ezt az üzenetet.

Ámos könyvében több helyen olvassuk: „Azt mondja az Úr!“ Ezsaiás próféta könyve pedig így ír: „Szólott az Ür Ezsaiás által!“ Péter apostol 2. levele 1, 21. versében ezt olvassuk: „Sohasem ember akaratából származott a prófétai szó hanem a Szentiélektől indíttatva szólották az Istennek szent emberei.“ A rádió korában élő ember többé nem vonhatja kétségbe, hogy egy távol lévő személlyel lehet beszélgetni! Valaki azt kérdezi: Hol szerepel a Bibliában a rádió? Azt felelem, hogy Ezsaiás 6, 1—8 versben. ahol a próféta rádióistentiszteletet hallgat a mennyből. Nemcsak hallja a hangokat, hanem látja is a beszélő személyeket. Tehát megelőzve korunkat a rádióhallgatást távolbalátással kapcsolja össze.

A hadihajók ott künn a nvilt tengeren rádió útján tartják fenn az összeköttetést főparancsnokságukkal. Felfogják az üzeneteket és küldözik viszontválaszaikat.

Keresztyén! A te életed is hajó, amely viharos tengeren, szirtek között, kalózokkal körülvéve evez. Jaj, ha megszakad az összeköttetés közötted és az ég Ura között!

A rádió nagyleadóknál óriási elektromos erő sugározza szét a hangokat a mérhetetlen távolságok felé. Benned is kell, hogy legyen ilyen kisugárzó erő: a hitnek ereje. Ha ez hiányzik, imádságaid erőtelenek lesznek, de ha erős hitből származnak, az egek-egén is áthatolnak és eljutnak az Isten trónusáig. Amint a zsoltáríró mondja: „Én hozzád rimánko- dom Uram és jó reggel elédbe jut az én imádságom!" (88. zsoltár 14.)

A Keresztyén Igazság címlapja.

mát. Üzenetet küldött a bécsi udvarba, hogy a császári csapatok megjelenését Erdélyben a béke megsértésének tekinti. Különösen tiltakozik Ujzerinvár megépítése ellen és csak úgy hajlandó újra megkötni a békét, ha Ujzerinvárat leromboltatják.

Becsben azt hitték, hogy az alkudozások alatt vesztegetéssel el lehet simítani az ellentéteket, de a fiatal nagyvezért a hódítás vágya tüzelte és megindult seregével Magyarország felé.

Jöttek-mentek a császári követek és mindig többet ígértek a nagyvezérnek, de minél tovább haladt hadával a nagyvezér, ő is többet követelt.

Mire Budára ért, azt követelte, hogy Lipót kötelezze magát harmincezer arany évi adó fizetésére és adjon egyszer és mindenkorra kétszázezer aranyat hadi kárpótlásul. Ennyire azonban a bécsi udvar nem akart megalázkodni. A török pedig folytatta útját a Duna mentén fölfelé.

Érsekújvárt Forgách Ádám védelmezte és bizalommal állt ellene a török ostromnak, hiszen Montecuccoli Po- zsonynál állt főseregével.

De a gőgös, magával eltelt fővezér nem törődött azzal, mi történik Érsekújvárnál. Utóvégre csak egy magyar várról volt szó.

Mikor Forgách látta, hogy nem várhat felmentő segítséget, szabad elvonulás feltétele mellett átadta a várat.

Érsekújvárral együtt török kézre került Nyitra, Léva, Calgóc, Szécsény, Nógrád.

Rendetlen török csapatok özönlötték el Pozsony megyét, Ausztriát, Morvaországot. Mert a török hadseregben mindig több volt a rabló, mordályégető eyülevész nép, mint a rendes katona. Ez a csőcselék ellepte a védtelen területeket és egészen megtörte a vidék el- lentállását.

Zrínyi, aki a Drávánál megverte a török csapátok és a kanizsai basát Ze- rinvár elől elűzte, bécsi parancsra kénytelen volt saját területét otthagyni és feljönni a Csallóköz védelmére.

Zrínyi szétverte a pusztító hadakat és visszavonulásra kényszerítette a török sereget.

Gyömöreyt Montecucc.olihoz küldte azzal az üzenettel, hogy támadja meg a visszavonuló ellenséget és szabadítsák meg a rabszolgaságra hurcolt foglyokat.

Montecuccoli Pozsonyban fogadta Gyömöreyt és érdektelen arccal hallgatta Zrínyi üzenetét.

— Visszavonuló ellenséget akar megtámadni a bán? — mondta gúnyos fen- sőbbséggel. — Ez nem vitézi dolog.

Gyömöreyben fellángolt az elkeseredés:

— A bán megmutatta már, hogy vitéz ember.

— Persze a magyar virtuskodás!

— Ha ő itt lett volna, nem esik el Érsekújvár.

— A határvárosok sorsa változik. Egyik kézből a másikba kerülnek, aztán visszajutnak.

— Mindig a jobbik vezér kezébe.

— Ne ilyen fennhangon, fiatal úr! Ez a tiszteletlen magyar tempó teszi lehetetlenné a nyugodt együttműködést. Semmi tisztelet a fensőbbség iránt. Semmi fegyelem. Mindenki a saját vezérsége alatt akar háborút viselni. Ezzel vesz- teték el országukat. És nem is szerzik vissza sohasem. Nincs is szükség itt a magyarra.

— Sohasem volt rá nagyobb szükség, mint most. Ha a magyar itt nem volna, a strassburgi dómon is török félhold csillogna már. A német birodalmat vallási harcok bénítják már másfél század óta. A francia király a török szövetségese a bécsi udvar ellen. Ha nincs itt a magyar, aki vérezzen, lerongyolva, segítség nélkül, irigyektől, rossz barátoktól gyengítve is bástyája a tprök előnyomulásnak, végighömpölyögne a török hullám Európán.

— Dicsekedni tudnak az urak.

— Verekedni is. Nem akarja látni