Harangszó, 1938
1938-06-12 / 24. szám
HARANGSZÓ 193. 1938. június 12. egy ideig Wellandot iS Szolgálta. Torontóban van a lelkészi központ. Montreál- ban a gyülekezet szlovák híveket is számlál tagjai sorában, legújabban kibővült Cornwall filiával, ahova minden két hónapban megy ki a lelkész, Szebik Károly. Hívek örökké vándorolnak a megélhetés miatt. Amióta Kanadában is megszigorították a bevándorlási törvényeket, azóta itt is megakadt a magyarság számának növekedése és nem nagy kilátás van reá, hogy megszervezett gyülekezeteink száma belátható időn belül növekednék. Az Egyesült Államokban teljes vallásszabadság uralkodik. Az az elv érvényesült itt, hogy szabad egyház szabad államban. Itt nincsenek ú. n. bevett és elismert vallásfelekzetek. Senki sem kényszerből, hanem mindenki saját elhatározásából tagja valamelyik egyháznak. Az állam megtűr mindenféle felekezetet, de viszont nem támogat egyet sem. Az egyházi adókat nem állami, hanem egyházi hatóságok hajtják be. így az egyházakat a hívek önkéntes adakozása tartja fenn. Ez az állapot sok tekintetben jobb, mint az európai rendszer, de viszont sok hátránnyal is jár, mivel a jövedelmi forások soha sem bizonyosak. Befolyásolja a hívek jóléte és munkája. Mindezek dacára azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb gyülekezet nemcsak a saját fenntartására szükséges anyagi eszközöket tudja fenntartani, hanem sehol a világon nem adnak annyit közegyházi célokra, külmisszióra stb. Ez a megállapítás nem áll százszázalékosan a mi itteni gyülekezeteinkre, amelyeknek tagjai többnyire szegénysorsban élnek, egyszerű munkásemberek. A föntebb felsorolt gyülekezeteink közül mindössze négy önfenntartó és pedig Cleveland, Detroit, New Brunswick és Bridgeport. A többiek mind gyámintézeti segéllyel képesek csak fenntartani magukat. Fizetett tanítója egyetlen gyülekezetnek sincs, a tanítást maguk a lelkészek végzik a szombati iskolában és a nyári mindennapos iskolában. Az orgonálást is sok esetben maga a lelkész, vagy felesége végzi. Papjaink tehát nemcsak tanítók, kántorok, hanem színdarabrendezők, egyházi gyűjtők is. Fizetett egyházfi is csak Detroitban és Cleveland- ban van, tehát igazán elmondhatjuk magunkról, hogy maga harangoz a pap. — Az amerikai evangélikus egyház nem olyan egységes, mint a magyarhoni egyetemes egyház. Itt több egyházegyetem van, amelyek legtöbb esetben különböző nemzeti eredetre vezethetők vissza. így pl. a Missoury Synod német, az Augustana svéd, Norvég, Synod, Dan Synod, Finn, Synod. Egyedül az United Lutheran Church of America nemzetközi csupán, vagy többnyelvű. Földrajzilag olyan messzeesnek egymástól a magyar gyülekezetek, hogy az United Lutheran Church különböző kerületeibe vannak beosztva, jóllehet az összes magyar egyházak ennek az United Lutheran Chur- chnek a tagjai. így szükségesnek mutatkozott egy közös alap összekötőleg, amit a Luther Szövetség megalapításával értünk el. A Luther Szövetség 1931 - ben alakult meg a clevelandi egyház 25 éves jubileumával kapcsolatban. Azóta évenként gyűlést tart mindig más és más gyülekezetben. A clevelandi összejövetelt követte a pittsburgi, majd a windsori. A Luther Szövetségnek négy alosztálya van: Törvényhozói, sajtó, egyleti és belmissziói bizottság. — 1914 tavaszán a magyarhoni egyetemes egyház és a bányai egyházkerület megbízásából Amerikában járt Raffay Sándor budapesti lelkész, mostani püspök, hogy módozatokat találjon szervi kapcsolat megteremtésére az amerikai gyülekezetek és a magyarhoni egyház között. Raffay felkereste az akkor már létezett összes magyar és tót nyelvű gyülekezeteket. De a terv kivitelét megakadályozta az időközben kitört világháború. Azóta ez a kérdés elveszítette időszerűségét, ameny- nyiben a világháborúban leszegényedett magyarhoni egyház úgy sem tudná anyagiakkal segíteni Amerikában élő magyarországi származású gyülekezeteinket. Ehelyett szerződéses viszonyba lépett a magyarhoni evangélikus egyház az United Lutheran Churchel, amelynek értelmében az anyagi támogatást az amerikai közegyház nyuitia, míg a lelkészi utánpótlás kérdését mindkét félre nézve a legkielégítőbb módon állapítják meg. — Egyházi életünkben jellemző az a körülmény, hogy megtartottunk bizonyos óhazai szokásokat, de felvettünk bizonyos amerikai szokásokat is. Minden gyülekezetünkben a munka természete szerint alakultak különböző testületek, mint női oltáregvletek, ifjúsági énekkarok, vasárnapi iskolák, cserkészcsapatok, sőt itt-ott zenekarok is. A női oltáregyesületek anyagi segítséget nyújtanak az egyháznak, azonkívül díszítik az egyházat, templomot és mindenben arra törekszenek, bogy az Isten háza magasztos hivatásának megfelelő méltó külsőben mutatkozzék. Az ifjúsági körökben, mint elnevezésük is mutatja, az ifjúsági munka folyik. Ott neveljük egyházunk jövendő oszlopait. Az énekkarban a művészi éneklésben gyakorolják magukat az énekkedvelő hívek. A vasárnapi iskola az iskolaköteles gyermekeknek a nyilvános iskolákban nélkülözött vallás- oktatást nyújtja. Tudni kell ugvanis, hogy az amerikai nyilvános iskolákban tiltva van a vallásos oktatás és az egyházak a saiát körükben adnak vallásos oktatást. Cserkészek az egyház neve alatt és védnöksége alatt az ifjakat rend, fegyelem megszokására és a társadalom hasznos polgáraivá nevelik. A zenekarok az egyháztagok kirándulásain és társasösszejövetelein a fizetett zenészek helyett a jókedvet keltő muzsikát nyújtják. — Ami jövendőnket illeti, most átmeneti korszakban élünk, híveink zömét a legelső nemzedék teszi, de már erősen előtérbe lépnek az itt született és itt nevelkedett ifjak, vagyis a második nemzedék. Ezek az ifjak vannak hivatva arra, hogy szüleik helyett egyházaik fenntartásának gondjait magukra vegyék. A bevándorlás megszűnte következtében utánpótlást hazulról nem várhatunk, tehát a második nemzedék felé kell fordítani figyelmünket, hogy egyházunk jövőjét biztosítsuk. A nehézség abban rejlik, hogy ezt a két nemzedéket egy egész világ választja el gondolkodásban, nyelvben és műveltségben. Legfiatalabb egyháztagjaink megtartása érdekében sok kedvezményt kell adni az egyházalapító idősebb tagok részéről. Itt-ott pl. megengedték az angol nyelv bevezetését a vasárnapi iskolákban és az ifjúsági istentiszteletekben. Általában azt lehet mondani, hogy ifjairtk minderiütt nagyon derék munkát végeznek egyházi életünkben és az a reményünk, hogy az elődök által sok küzdelemmel, nagy lemondással és még több áldozathozatallal megépített templomainkat nemzedékről nemzedékre becsületesen megőrzik és megtartják. Vége. HISZEK. .. Élethajómat kemény kezek Zúgó, tajtékzó habokra dobták. Azt hittem, hogy menten elveszek — Sírtak felettem viharorgonák. De íme: fehér hajó közéig! Segítő kezek intenek felém. Elcsitul a vad hullámtömeg Reménycsillag gyúl életem egén. Tudom, Krisztus intézte sorsom, Mikor azt hittem, minden elveszett. Hűsítette lázas homlokom, Hitet öntött belém, mert szeretett. ... Már a fehér hajón élek. — Bár zúg egyre az élet viharja, Krisztusra nézek és nem félek, Mert mindenkor megvéd erős karja. Keiényi Ferenc. JF Érdekes egyházi alapítvány öreg napjaiban Nemeskérett élt nyugalomban Kontor János evangélikus lelkész, aki különben is nemeskéri születés volt. Szüleitől reámaradt házában teljesen egyedül éldegélt vagy azért mert családja nem maradt, vagy ami még valószínűbb azért, mert egyáltalán meg sem házasodott. Papi leíkületére szén fényt vet az a körülmény, hogy a múlt század eleién, amikor a nemeskéri lelkészváltozás miatt közel egy évig nem volt Nemeskérnek lelkésze, Kontor János ingyen és tisztára lelke indítására vállalta a helyettes lelkészi szolgálatot. Jellemét azonban leginkább végrendeletéből ismerhetjük meg. Ennek a végrendeletnek az értéke és érdekessége nem a benne hagyományozott összegek nagyságában van. Sokkal többet és jelentősebbet hagytak már egyházunkra és annak intézményeire előtte és utána is más kegyes lelkek. Nagyon megragadó a végrendelet bevezetése, mely egész leíkületére fényt vet: „Az Ür Jézus nevében! Én. alább megnevezett, ki gyakori betegeskedésemet úgy néztem, mint gyorsasággal elközelgő s hitem szerint boldog halálomnak elöljáróját, azért Istenemnek e kegyelmes Atyai látogatását úgy vettem mint a boldog kimúlásra serkentő és késztető rendelését s egyszersmind mintha Ezékiással hallottam volna ez isteni szózatot: Rendeld el házadat, mert meghalsz. II. Királyok 20, 1. verse szerint.“
