Harangszó, 1937
1937-03-21 / 12. szám
28. évfolyam. 1837. március 21. 12. szám. Alapította: KAPI BfiLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingysn msllsklst tané* alatt kéthatanként a KIS HARANOSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Postaceekkezámla 30.526. ORSZÁGOS evangélikus néplap Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk, Ha ő velünk, ki ellenünk? az Ur a mi oltalmunkl A Haranfisó szerkesztő-kiadóhivatala GYŐR II., Petőfi-tér 9. Előfizetési áua: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o*os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P SO fillér A kegyelem oltáránál. Valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Urnák halálát hirdessétek, amíg eljövend. Próbálja meg azért az ember magát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy így ék abból a pohárból. I. Kor. II. 26, 28. Áldott Jézus! Kínos halálodnak Szent emlékezetét, « Imádandó Csuda jóságodnak Üdvözítő művét: Add mély áhítattal hirdessem S mint méltó vendég úgy vehessem Vacsorádat. Aki az oltári szentséghez akar járulni, üres szívet és éhes lelket ajánljon fel a mindenható Istennek. Itt ugyanis az a legméltóbb, aki a legméltatlanabb. Ami úgy értendő, hogy mikor az ember magát teljességgel kárhozottnak, nyomorultnak és kegyelemre szorulónak érzi, ebben és ezzel válik Isten kegyelmére legfogékonyabbá és legalkalmasabbá. Aztán iparkodjék az ember a lehető legteljesebb hittel járulni a szentséghez s legyen egészen bizonyos affelől, hogy benne kegyelmet nyer. Mert ki-ki any- nyit kap, amennyit hitével megragad. A legfőbb előkészület tehát a hit. Sóvárgó szíved támaszkodjék az igére s hagyatkozzál annak megigazító ígéretére. Ezen állva csak tolakodj Isten elé, mondván: Uram, való igaz, én nem vagyok méltó, hogy nálam szállj, de én szükségemben kegyelmedet sóvárgom, ha talán mégis meg- igazulhatnék. Nem is jövök más jogon, hanem mert édes igéket hallottam az imént, mikor asztalodhoz hívtál. Én jó Uram!, a te igéd igaz — nem kétlem — s én erre eszem, iszom veled; legyen nékem akaratod és igéd szerint. Ámen. lm, így kell az úrvacsorához méltókép járulni! D. Luther Márton. „Az Úrnak szüksége van rájuk”. Az Urnák egy megkötözött szamárra volt szüksége. Szüksége van minden megkötözött lélekre is! Az Urnák szüksége van azokra, akiket az anyagiasságnak a kötelékei tartanak fogva. Akiknek bíbor és bársony fedi a testét és akik itt ezen a földön megnagyobbítják az ő magtáraikat, de akiknek lelke üres. Pedig meg kell tudniok, hogy nem lehetnek örökké sáfárok. Oldozzátok fel az anyagiasság kötelékeit a lelkekről és a teremtett dolgok helyett a Teremtőt imádjátok. Hogy a lelkek felszabaduljanak az anyagiasság kötelékeiből és megtanulják az Istent lélekben és igazságban imádni. Az Urnák szüksége van azokra is, akiket a vakság kötelékei tartanak fogva. írástudóknak és egyéb szellemi vezéreknek hatalmas táborára, akik az élen haladnak, ve-kr~ * zetnek, de nem tudják azt, hogy hová lépnek-. Kiknek egyetlen céljuk a verem, amelybe beleesnek. A sírverem, ahová el kell jutniok anélkül, hogy tudnák, miért születtünk, miért halunk meg. Oldozzátok le a kötelékeket, amelyeket a sátán rakott fel a szemekre és hozzátok őket is elő, mert az Urnák van szüksége rájuk. A világ mintha vesztét érezné, olyan lázasan készülődik arra, hogy a pusztító utálatosság bekö- vetkezhessék. A szenvedélyek mindenütt kirobbanással fenyegetnek és az emberek kezdik világosan látni azt, hogy elérkeztünk a határkőhöz. Vagy a bibliai világ kerekedik felül az életünkben, vagy a sátáni hatalom, amely maga alá temet. Most kellenek szabadkezű és szabadlábú tanítványok, akik menni tudnak és oldozzák a megkötözött embereket, hogy megakadályozzuk még most ezekben a napokban azt, amit már talán holnap nem tudunk megakadályozni. Hogy a gazdag Zákeusok keze felszabaduljon és tudjon adni a felhalmozott kincsek garmadájából, hogy az irántuk táplált gyűlölet is feloldódjon az emberi lelkekben. Mert csodákat tudnak tenni a gazdagok, ha szabad a kezük. Felszabaduljon a tudósok, írástudók a szellemi vezérek hatalmas és értékes sokasága, akik mind-mind meglátják azt, ha felszabadulnak a vakság köteléke alól, hogy csak „Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok.“ Oldozzátok fel a kötelékeket, de legelőször kérjétek az Urat, hogy a tieteket ö oldja fel! • .* Thüringer Lajos,
