Harangszó, 1937

1937-12-25 / 52. szám

414. HAÍUNCS2Ó 193?. december 25. Angyalok a földön. Irta : D. Rdlfay Sándor püspök. Ezerszer hallott kedves történe­tet mond el Lukács evangéliomának második része. És mindenki szíve­sen hallja ezerszer is, mert az isteni kegyelem és szeretet sugárzik be­lőle. Az első karácsony szent éjje­lén megnyílt a menny és angyal szállt le a földre és megtelt az éjt- szaka fénylő ragyogással. Ez a ra­gyogás az Isten szívéből áradt ki a világra. Mikor a vétkező első em­berpár után bezárult a gondtalan boldogság Para­dicsomkertje, az Ür egy an­gyalt állított a kapuba. Azóta is ott áll a megtor­lás rideg angyala a lán­goló pallossal és nem bo­csát be többé senkit a gondtalan élet Paradicso­mába. Csak egyszer szólít­ja el esztendőnként ezt az angyalt a kapuról a szere­tet jóságos Istene. Először az első karácsony éjjelén hagyta el őrhelyét az an­gyal. Pallosa pálmaággá változott a kezében. Ajkán örömhozó áldássá vált az isteni üzenet: íme nagy örömet hirdetek tinektek, amelyik az egész népnek öröme lesz, mert megszü­letett ma nektek a Meg­tartó! Isten mindig angyalok­kal végezteti el munkáját a földön és mindig angya­lokkal üzeni meg mondan­dóit. Az Ótestamentum tele van angyalok jelenéseivel. És az angyaljárás ma sem szünetel. Legyen áldott örökké az Isten szent neve, hogy nem szűnt meg angyalokat küldeni a földre. Mikor az Isten atyai jósága sze­rető szívek jutalmazására küld egy kicsiny angyalt a bölcsőbe, nagy kegyelmet cselekszik velünk. Nem Isten az oka, hogy az ember még az angyalból is csak embert tud nevelni. Nem Isten az oka, hogy mennél jobban emberedik a gyer­mek, annál többet veszít angyali mivoltából. Az Isten nem teremt rossz embert, azt az emberek ne­velik. Magára vessen minden szülő, ha kezében és környezetében az, amit az Isten örömre adott, bánat­tá, gonddá és szégyenné nevelő­dik. Akkor is angyal száll le az ég­ből, mikor két ifjú szív egymásra talál. Ember gyarlósága, hogy az angyalnak vélt élettársban sem ke­res és nem is talál mást, csak em­bert. Az ember bűne, hogy a há­zasélet tisztes és szent kötelékében hamarosan mi sem marad az an­gyalból és a földi ember előtt a Pa­radicsom a családi körben is zárva marad. De az Isten fáradhatatlan a jóte­vésben. Állandóan küldözgeti an­gyalait a földre, hogy örömet sze­rezzen a föld emberének. Leszáll- nak azok a munka sikerében, a csa­lódások vigasztalásában, a keserű­ségek felejtésében, a pihenés bé­kességében, az örömök hangulatá­ban, az áhítat megszentelt csendjé­ben, a boldogság mosolyában, a szeretet áldásaiban. És mindig oda irányítják tekintetüket, ahol az a jóságos Atya él, aki csak áldani és boldogítani tud. Az angyal szó a görög angelos magyar formája. Azt jelenti, hogy küldött, aki az ő küldőiének ren­delkezése szerint végzi megszabott munkáját. Az irwingiánusók ke­resztyén felekezete az igehirdető lelkészt és az oltár körül szolgáló egyházi alkalmazottakat mind angyalnak nevezi. Mert az Isten megbízottai- nak és küldötteinek tekinti azokat. De ebben az értelemben angyal, vagyis küldött min­den ember. Az Isten an gyala, akit azért küldött erre a világra, hogy legyen hordozója az ő akaratának, munkása az ő célkitűzésé­nek, szolgája az ő igazsá­gának. Akkor volna Isten Kedve szerint való ez a vi­lág, akkor térne vissza e földre az elveszett Paradi­csom, ha minden ember, vagy legalább minden egyes keresztyén ember az Isten küldöttének érezné magát és e magas, kivált­ságos hivatás tudatával él­né le életét a földön. A Paradicsomkert kapuja bezárult egykor a vétkező emberpár mögött. Nem is nyílik meg addig, míg vét­kezésben és önzésben leli kedvét az ember. A kará­csony mutatja meg, mi­lyennek kellene lennie a földi életnek. Mikor az em- _ berek átveszik az angyalok szerepét és nemcsak hir­detnek, hanem szereznek is örömet a földön. Ilyenkor érzi az ember, hogy nagy tisz­tesség embernek lenni és nagy bol­dogság Isten küldöttévé válni ezen a földön. Ilyenkor látja az ember, hogy még ma is vannak angyalok a földön. Franciaország. Kiállították Mária An­toinette, XIV. Lajos kivégzett feleségé­nek imádságos könyvét, amelyen a ki­rályné utolsó mondata is olvasható: „Is­tenem, könyörülj rajtam! Szegény gyer­mekeim! Isten veletek, Isten veletek!“ Az imakönyvet több, mint egymillió ember nézte meg. Istennek dicsőség — embernek békesség!

Next

/
Thumbnails
Contents