Harangszó, 1937
1937-11-21 / 47. szám
28. évfolyam. 1Ö37. november 2i. 47. száifl. Alapította: K AF1 BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli luther-8zívetség. Megislenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanét alatt Réthatanként a KI8 HARAN08ZÓ. 1986-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Postacsckkszáinl* 30.526 A Haranguó azerkeaztö - kiadóhivatala GYŐR D., Petőfi-tér 9. Előfizetési áza: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 F 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a ml oltalmunkl dollár; az utódállamokba negyedévre l P 80 fillér Meghalt a halál! Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? Korinthusi első levél 15, 55. Ezt az igét most még csak Krisztusra és a vele feltámadottakra nézve zenghetjük. Mert ezek már általmentek s győzelmet vettek a halálon. De majd a feltámadásban mi-magunkra nézve is zenghetjük ezt az igét. Akkor majd kinevetjük a halált és csúfságára mondhatjuk: Nos, halál, hol bujkálsz? Csupa élet itt minden, — urad vagyok, legyőztelek. Eddig lakmá- roztál és uralkodtál rajtam, de lám most felkopik az állad és én uralkodom rajtad. Eddig reszketnem kellett színed előtt, de most már nem árthatsz. Valamikor férgek közé sírba löktél s undokságba öltöztettél, de most immár feltámadtam halottaimból s szebben világolok, mint a nap az égen. Nos, hogy tetszem neked? Valamikor rémítettél, most dacolok veled s hajszálam se görbül belé. Dr. Luther Márton. Krisztus, te vagy életem, Nyereség halálom; Reményem beléd vetem, A halál csak álom. Az egyházi év végén. Megint végére jutottunk egy egyházi esztendőnek. Sokan észre sem veszik, mert nem jelzi a kalendárium s mert nincsenek vele összekötve kiemelkedő események. Bezzeg a polgári év végére mindenki felfigyel és ha csak egy pillanatra is, elgondolkozik az idő folyásán és múlásán. A szilveszter prédikátora: az idő nincs kötve a templomi szószékhez, prédikál mindenütt és mindenkinek. Csak az a baj, hogy ahány ember, annyiképen is értelmezi ezt a prédikációt. Az egyiknek elmélyedést, másiknak múlandóságot, egyiknek örömöt, másiknak szomorúságot jelent minden szava. Milyen szépen megférnek egymás mellett ilyenkor az imádkozók és a vigadozók. Az egyházi esztendőnek a kegyelem a prédikátora. Elmúlása a világnak semmit sem jelent, de nekünk, kik a Krisztus közösségében, az egyházban élünk, kell, hogy azt jelentse: elmúlt ismét egy kegyelmi esztendő sok s drága alkalmával. Mert ne felejtsük el azt, hogy az egyházi esztendő Istentől adott drága és szent alkalom arra, hogy hallhassuk Isten nagyságos dolgait, amint azok kezdettől fogva lettek a mi üdvösségünkre. A történeti ádvent, karácsony, nagypéntek husvét és a többiek, nem ismétlődnek meg soha előttünk. Krisztus Urunk egyszer született meg, egyszer halt meg és támadott fel halottaiból, szerezvén nekünk ingyenvaló bűnbocsánatot és új életet és örökéletet. Az év- ről-évre visszatérő ünnepek fényében hiába keresed öt testi szemeiddel, az Embernek Fiát így nem láthatod meg. De egyet megtapasztalhatsz és ez az, hogy hallhatod az igét, mely róla szól, helyettünk és értünk tett megváltói munkáját ismerteti és megbizonyítja. Hallhatod pedig ezt az örök igét úgy, ahogy mindenek kezdettől fogva lettek. Minden egyes egyházi esztendőben élőiről, az ábécé-tői kezdve hallhatod Isten nagyságos dolgait. így lesz az egyházi esztendő a kegyelem elemi iskolája. De akárhány egyházi esztendőt érj is, sohasem fogod azt érezhetni, hogy az egyházi esztendő a kegyelem elemi iskolája csak. Minden egyes éve egy-egy osztály lesz a számodra. Sokat, mindent megtanulhatsz ebben az iskolában, de kitanulni belőle sohasem fogsz. A kegyelem iskolájának mindig van és mindig lesz mondanivalója a számodra. Nem a verkli-nóta unalmas ismétlődése az egyházi év és annak dolgai. Minden ádventnek, minden karácsonynak, husvétnak és pünkösdnek új és új üzenetei, ígéretei vannak a számodra. Minden napnak meg van a maga gondja — mondod, értsd meg azért, éppen így minden egyházi évnek meg van a maga missziója, nagy rendeltetése a te életedben. Az egyházi év nevelői berendezés alapján épül fel. Ezt a berendezést Isten építette ki Szentlelke által. Áldott keret ez, melyet elvesztegetni kárvallás nélkül nem lehet. Az igének engedelmes meghallását és megtartását várja tőlünk itt Isten. Miért vonod ki magadat ez alól? Miért nem tudsz az ige hallgatásában rendszeres lenni. Elma- radozásod miatt vettetsz vissza Isten nagyságos dolgainak a megértésében és elnyerésében. Karácsonykor megjelentél, igaz, de az ádventet elaludtad. A nagyhéten a meződön tevékenykedtél és ezért nem tudtál husvétnak örülni. Pünkösdkor már nem is láttunk, a meleg nyár meg éppen elvont a templomtól. Ezért nem volt számodra kegyelem esztendeje az elmúlt egyházi £v. Mint az iskolából el-elma-
