Harangszó, 1937
1937-11-14 / 46. szám
368. HARANGSZÓ 1937. november 14. bíró, a vármegye esküdtje az újvárosi és fehértói plébánosok, valamint a földesurak, hogy vizsgálatot tartsanak. Ennek eredményeképpen Drinóczyt minden egyházi szolgálattól eltiltották. Dri- nóczy azonban ennek ellenére is tovább folytatta nemes munkáját. Ezért 1758-ban újabb királyi parancs jött, hogy a tanítói lakot és iskolát adják el. így gondolták Drinóczyt távozásra kényszeríteni. Nem használt ez sem. Drinóczy majd az egyik, majd a másik háznál gyűjtötte ösz- sze a gyermekeket. Naponként részt- vett és pedig sorban a házi istentiszteleteken. így sem a gyermekek, sem a felnőttek oktatás nélkül nem maradtak. Mikor erről értesült a győri káptalan és a megyei hatóság, még egy utolsó csapással akarták Bezin kiirtani az evangélikus hitet és ártalmatlanná tenni Drinóczyt. Ezt úgy vélték elérni, hogy Drinóczy szájából kiveszik a betevő falatot. Ezért 1758-ban november 27.-én érkezett királyi parancs elrendelte, hogy Bezin csak római katolikus tanító lehet. Ennek alapján erőszakkal elvették a gyülekezet rétjeit, szántóföldjeit s az evangélikusokat eltiltották a harangok használatától és kényszerítették őket, hogy a római katolikus tanítónak és a fehértói plébánosnak fizessenek. Drinóczyt ezzel elűzték, de az evangélikus vallást nem tudták kiirtani. Inkább szenvedtek, de hitükről nem mondtak le, mit mutat az a körülmény is, hogy Bezi község lakói kevés kivétellel evangélikusok maradtak. Templomba a messze Va- dosfára, majd Tétre jártak. II. József türelmi rendeletére éledt fel újra az egyházközség. Miután szabad lett a lelki- ismereti meggyőződés szerint nyilvánosan is imádni az Istent, a legfőbb vágyuk volt a bezi evangélikus híveknek templomot építeni. Ugyanez a vágy vezette a szomszédos Enese községben lakó híveket is. Ez a közös törekvés hozta őket össze és ekkor lett Bezi Enesével egyesült egyház- község. A feléledés után a gyülekezet első lelkésze Pápai István volt, aki azonban félévi működés után meghalt. Második lelkésze Perlaky Gábor, aki 1787. február 2.-án foglalta el állását. Mindjárt működése elején kijelentette : „Atyafiak templomot, paplakot és tanítólakot építünk.“ S ime ez év julius 17.-én letették a templom alapkövét. Perlaky buzdítására a hívek versenyeztek a munkában, a bezi, enesei földesurak pedig nagymennyiségű anyagot szolgáltattak, úgy, hogy még abban az évben elkészült a lelkész és tanítólak. s a templom annyira, hogy december 2.- án megtartották benne az első istentiszteletet. Perlaky Gábor miután a bezi gyülekezet jövőjét biztosította, 1790-ben Bőnyre távozott, hogy szervező munkáját tovább folytassa. 1790—1936-ig a következő lelkészek működtek Bezin. Orbán György, Novák István, Perlaky Dávid (Gábor fia), Mészáros István, Révész Sándor, Dubovay Géza és Nagy László. 1936 óta Ládonyi György. Perlaky Dávid alatt 1836-ban a megnagyobbított templom mellé, a mostani szép torony épült. 1887-ben tartatott a templom fennállásának 100 éves jubileuma. Míg 150 éves jubileuma f. évi október 24.-én volt, mely alkalomra a gyülekezet régi templomát 14.000 pengővel teljesen újjáalakította, úgy hogy a régi templomból csak a falak és a torony maradtak. A torony mellé pedig a képen látható s a kórusba felvezető két kis lépcsőház épült. A bezi—enesei evangélikusok hit- buzgósága most is szépen megnyilvánult, önkéntes adományból 4000 pengő folyt be. Az új templom tervrajzát készítette és az építést vezette Lakatos Kálmán győri építészmérnök, akinek terve szerint templomunk famennyezettel épült. Enesén az állami iskola új tantermében egy falba épített oltárt helyeztünk el, melyről minden dísz leszedhető, az oltár lapja és a lapot tartó oszlopok a falba sülyeszthetők, s az egész egy * falbaépített szekrény módjára zárható. Tölgyfából építve 450 pengőbe került, ugyanezt, mint a bezi oltárt Káldy László csornai asztalosmester készítette. A mellékelt képen látható enesei oltár gyönyörű oltárképét vitéz Kesserü István ny. ezredes és neje, az oltárterítőt pedig Tschurl Ernő földbirtokos és családja készíttette. Ez oltár felavatását is D. Kapi Béla püspök végezte. Mind az enesei oltár, mint a bezi templom építésénél örömmel tapasztaltam, hogy gyülekezetünkben szép számmal vannak még, akik templomért most is lelkesedni tudnak, akik apáiknak hitét megőrizték mind e mai napig. Adja Isten, hogy e most megújított templomunkban és megépített oltárnál ezt a hitet változhatatlanul átörökíthessük a mi gyermekeinkre is. Ládonyi György. Egyházunk rövid világtörténelme. 17. Olaszország. A reformáció a római pápa hazájában Olaszországban is megtalálta a maga talaját. Sőt azt mondhatjuk, hogy az egyik előreformátornak, Vald Péternek talán sehol sem volt annyi hive, mint éppen Olaszországban. Még ma is vannak egyes olasz vidékeken valdensek. Adataink vannak, arra nézve, hogy egy Calvi nevű páviai könyvkereskedő már 1519-ben terjesztette honfitársai között Luther iratait. Luther több művét, elsősorban a kiskátét egy névtelen szerző olasz nyelvre fordította. Antonio Brucoli 1530-ban az újtestámentomot, 1532-ben az ótestámentomot fordította olaszra. Bár Olaszországban a reformáció igazságai érthető okokból sohasem verhetett mélyebb gyökeret, azért kiirtani sem lehetett azokat egészen. A reformáció 300. évfordulóján, 1817. október 31.-én Imegtartották olasz ég alatt az első evangélikus istentiszteletet. Azóta több protestáns templom is épült Rómában. Ma már közvetlenül a pápa vatikáni székhelye mellett is találhatunk egy nemrégen épült evangélikus templomot. Rómán kívül Velencében, Milánóban, Genovában, Berga- moban, Sanremoban, Leghornban, Florencban, Nápolyban, Palermo- ban és Messinában vannak — többnyire német — gyülekezetek. Imaházak vannak Bolognában, Anconában, Bariban, Salernoban, Gardonéban, Rer- vában, Pallanzában, Bordigheriában és Corzikán. 1860-ban Florencban diakonissza iskola is nyílt. A német Gusztáv lAdolf Egylet állandóan támogatja az olasz szórványgyülekezeteket és alapítványt is létesített, amelynek kamatain olasz lelkészek folytathatnak tanulmányokat német egyetemeken. ül megújított bezi templom. A falbaépített enesei oltár.
