Harangszó, 1937

1937-10-31 / 44. szám

1937. október 31.

HARANCSZÓ

351.

Luther Márton 95 tételed)

Az igazságérzettől s az igazság kiderítésének vágyától indíttatva, az alábbi tételeket Wittenbergben, Luther Márton tisztelendő atya elnöklete mellett — aki a szabad művészetek és a szent teológia mestere s ugyanott ezeknek rendes tanára — megvitatjuk. Ennélfogva felhívjuk azokat, akik velünk személyesen nem vitatkozhatnak, tegyék meg ezt a távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.

1. Amikor a mi Urunk és Mesterünk azt mondta: „Térjetek meg!“, azt akar ta, hogy a hívek egész élete megtérés legyen.

2. Ezt az Igét nem vonatkoztathatjuk a szertartásos bűnbánatra, (róm. kát. felfogás szerint a bűnbánatnak három mozzanata van: 1. töredelem, 2. fülbe- gyónás, 3. a pap által kirótt szertartásos cselekedetek elvégzése. — Eleinte még Luther is ezt a felfogást vallotta. 7. tétel.) (vagyis a fülbegyónásra és a papok szolgálata által kiszabott elégtételre.)

3. De nem is vonatkozik kizárólag belső bűnbánatra; sőt a benső bűnbá- jiat mit sem ér, ha az nem nyilvánul meg ^külsőleg is a test különféle sanyargatásában.

4. Ez a büntetés tehát addig tart, míg •az ember a maga bűnös énjét gyűlöli, vagyis a mennyek országába való bemenetelig.

5. A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga. vagy a kánonyk rendelkezése alapján kiszabott.

6. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti az. Isten bocsánatát; vagy pedig bocsánatot oszt bizonyos, az ő hatáskörébe tartozó esetekben s aki ezt nem ismeri el, annak vétkes tartozása éppenséggel megmarad.

7. Isten is csak úgy bocsátja meg az embernek az ő vétkét, ha magát meg alázva mindenben alárendeli a papnak, az Ő helytartójának.

8. A bűnbánati törvények csakis az élőkre vonatkoznak s ezek alapján nem szabad a holtakat semmiféle büntetéssel sújtani.

9. Ennélfogva a Szent Lélek igen jót tesz velünk a pápa révén, aki az ő rendelkezéseiből kihagyta a halál és az utolsó gyötrődés hitcikkelyét.

10. Gonosz esztelenséggel járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól még a tisztítótűzben is megkövetelik az egyház által kirótt vezeklést.

11. Azt a konkolyt, miszerint az egyház által kirótt büntetés átváltoztatható tisztítótűzben büntetéssé — úgy látszik— akkor vetették el, amikor a püspökök aludtak.

*) A reformáció tényleges megindulását a 95 tétel kiszegezése napjától szokták szamitani Méltó tehát, hogy a 95 tételt minden evangélikus ember ismerje. Nem könnyű olva-mány, de megéri a fáradságot. — A 95 tétel magyar szövegét Takács János: Luther 95 tétele cimii most megjelent füzetéből vesz- szük. A füzet külön is megrendelhető e cimcn: Fébé könyvkereskedés, Budapest. VII. Damjanich ucca 25. a. Ara 16 fillér.

12. Régente az egyház által kirótt büntetéseket nem is a feloldoz’ás után, hanem az előtt szabták ki, hogy ezzel a töredelem őszinte voltát próbára tegyék.

13. A haldoklókat a halál mindentől feloldja; ők az egyházi rendelkezések számára már meghaltak s ezzel, igazság szerint, már el is nyerték a feloldozást.

14. Ha a haldokló szeretete és bűntől való megtisztulása csak részleges, akkor ez szükségszerűleg nagy félelmet von maga után és pedig annál nagyobbat. minél fogyatékosabb az előbbi. (L. Ján. 4:18.)

15. Ez a félelem és rettegés már magában véve is (hogy mást ne is említsek) elég arra, hogy a tisztítótűz kínjait előidézze, mert ez a kétségbeesés borzalmaival határos. (A tisztítótűz nem külső kín, hanem belső gyötrelem.)

16. Úgy látom, hogy pokol, tisztítótűz és ég úgy különböznek egymástól, mint kétségbeesés, kétségeskedés és üdvbizonyosság.

17. Úgy látszik, a lelkeknek a tisztítótűzben éppen úgy szükségük van a szeretet növekedésére, mint a félelem csökkenésére.

18. Úgy látszik, hogy sem érveléssel, sem pedig írásbeli adatokkal nem bizonyították, be azt, hogy ezek (t. i. a lelkek) az érdem és a szeretetben való növekedés állapotán kívül volnának.

' 19. Úgy látszik, azt sem igazolták még be, hogy ők mindnyájan bizonyosak lennének üdvösségük felől (s arra nézve biztosítékuk is volna) — habár mi erről teljesen meg vagyunk győződve.

20. A pápa tehát az „összes büntetések elengedése“ alatt csak az általa kiszabott összes büntetést érti, nem pedig általában mindet.

21. Ennélfogva tévednek azok a bú- csuhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában mi,n- den büntetés alól feloldja és üdvözíti.

22. Éppen ellenkezőleg; a tisztítótűzben egy olyan büntetést sem enged el a lelkeknek, amelyet nekik az egyházi törvények értelmében ebben az életben kellett volna levezekelniök.

23. De ha már valakinek általában minden büntetés elengedhető volna, akkor is bizonyos, hogy csak a legtökéletesebbek, vagyis igen kevesen részesíthetők ebben.

24. Természetesen az emberek nagy részét rászedik, amikor nékik minden megkülönböztetés nélkül, nagyhangúan ígérik a büntetés alól való felmentést.

25. Amilyen hatalma van a pápának a tisztítótűz felett általában, éppen olyan van bármely püspöknek vagy lelkipásztornak is a maga püspökségében, illetőleg gyülekezetében.

26. Nagyon jói teszi a pápa, hogy a lelkeknek nem a kulcsok hatalmánál fogva — amivel nem is rendelkezik — hanem a közenjáró segedelem útján oszt bocsánatot.

27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott garas megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll. (Tetzel pénzesládájára ez volt felírva: „Akinek pénze e ládában cseng, Annak lelke mennyországban leng.“

28. Annyi bizonyos, hogy a garasnak a ládában való megcsörrenésével nagyra

nőhet a haszonlesés és kapzsiság; az egyházi közbenjáró segedelem eredménye azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.

29. Ki tudja, hogy vájjon minden lélek vágyódik-e a tisztítótűzben a megváltás után, amint az — a legenda szerint — sz. Severinussal és Paschalissal megtörtént. (Szent Severinus és Pascha- lis pápa a legenda szerint önként tovább maradtak a tisztítótűzben, hogy teljes üdvösséget nyerhessenek.

30. Senki sem bizonyos a maga bűnbánata őszinte volta felől, még kevésbbé lehet bizonyos a bocsánat teljes elnyerése felől.

31. Amilyen ritka az igaz bűnbánó, éppen olyan ritka az, aki igazi búcsút nyer; ez tehát a legritkább.

32. Aki bűnbocsátó cédulákkal akarja elnyerni az üdvbizonyosSágot, az tanító-mestereivel együtt örökre elkár- hozik.

33. Óva őrizkedjünk azoktól akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja Istennek ama legdrágább ajándéka, amely helyreállítja a jó viszonyt Isten és az ember között.

34. Mert ez a bűnbocsátó kegyelem (t. i. a pápáé) csak az embertől elrendelt, szertartásos elégtétellel kapcsolatos büntetésekre vonatkozik.

35. Keresztyénietlen tant hirdetnek azok, akik azt tanítják, hogy azoknak, akik a lelkeket ki akarják váltani a tisztítótűzből, vagy akik confessionalekat (Confessionale-k: kiváltságok: Pl.: szabadon választja meg valaki magának azt az atyát, akinek különös hatalom adatott a feloldozásra.) vásárolnak, azoknak nincsen szükségük töredelemre.

36. Minden igaz bűnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstől és a bűntől való teljes feloldozást, s ez őt a bűnbocsátó cédulák nélkül is megilleti.

37. Minden igaz keresztyén — akár él, akár már halott — részese a Krisztus és az egyház minden lelki javainak, amelyeket isten ugyancsak bűnbocsátó cédulák nélkül adott.

38. Mégis a pápa bűnbocsánatát és ajándékát semmiképpen sem szabad megvetnünk, mert — amint mondtam — az az isteni bűnbocsánat kihirdetése.

39. Még a legképzettebb teológusnak is igen nehéz feladatot ad, hogy a búcsú bőséges áldásaival egyidejűleg magasztalja az igaz töredelem szükséges voltát a nép előtt.

40. Az igaz töredelem keresi és szereti a büntetést, a búcsú kegye azonban felment és meggyűlölteti a büntetést, vagy legalább is alkalmat szolgáltat erre.

41. Óvatosan kell hirdetünk a pápa búcsúját, hogy a nép félre ne értse s a keresztyén szeretet más egyéb jócselekedeteinél többre ne becsülje.

42. Fel kell világosítani a keresztyéneket, .hogy a pápa véleménye szerint a búcsuvásárlás semmilyen tekintethet» nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel.

43. Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy jobb dolgot művel az, ak» a szegénynek alamizsnát ad, vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol.

44. Ugyanis a szeretet gyakorlása által növekszik a szeretet s az ember job-