Harangszó, 1937
1937-10-31 / 44. szám
fafck., UM ■ aÉ~i Tllti TiMB^^lflilliWlíi ÉTlíTiBri I W aaMtf.iaa lJM :r 2 8. évfolyam. 1937. október 31. 44. szánt. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetaég. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANQSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzam. Poatacsekkszámla 30.526 ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a mi oltalmunkl A Harangiad ■rerkoBztö-kiadóhivalala GYŐR n., Petöfl-tér 1. Előfizetési áua: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel lO’/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P (0 fillér Erős vár a Reformáció ünnepén újra megtelne!? a templomok. G föld minden részén, amerre csal? evangélikus templom van, fekete seregek rajzanak a templomok felé s a boltívek alatt diadalmasan zúg fel az ősi ének, az evangélikus kiiuuusz: „Srős vár a mi istenünk!” Snnek az éneknek erőtől duzzadó szövege és hatalmas dallama adja meg mindenütt az alapszinét a reformáció ünnepének. G szószéken, hol máskor csak elvétve s akkor is szinte bocsánatot kérve szólaltai? meg az egyház igazságai, ezen a napon bátor kiállással szól a beszéd arVól, l?ogy mit ér a m i hitünk. G hiuek arcán pedig a múlt tüzén felgyűlt tekintetekben ragyog ott az erő öntudata. m ennek az erőönfudaínak az alapja? Semmiképen sem mi magunk. Gz „Srős vár a mi 9síenünk” nem egy^versű ének- G második verse így kezdődik: „Srőnk magában mit sem ér”. Sz a két vers összetartozik. Nem lehet csak az elsőt énekelni a második nélkül. Srős vára csak annak lehet az 9sfcn, aki tudja, hogy ereje önmagában mit sem ér. Szép és nagy dolog tehát, hogy mi vagyunk a legnagyobb protestáns egyház a világon. Nyolcvanöt millióan vagyunk evangélikusok- Hatalmas tömeg ez, de nem ebben van a mi erőnk. Szép és nagy dolog az, h°gy mi vagyunk a legszegényebb egyház és mégis nekünk van a legkevesebb szegényünk. Nagy dolog az evangélikusok polgárosu- lási hajlama, a szorgalom, takarékosság és önállósági vágy..., de nem ebben van a mi erőnk. Szép és nagy dolog az, hogy mi vagyunk aránylag a legműveltebb egyház. Nemcsak fent északon, mi Istenünk! az evangélikus országokban áll meg ez az igazság, kanem hazánkban is. Nagi? hafalom a műveltség, de mégis nem ebben van a mi erőnk. Emberi tényezők nem adhatnak az egyháznak erőönfudafot, de el sem vehetik azt tőle. „S világ minden ördöge }ia elnyelni akarna, JKinket meg nem rémitene, ÍKirajtunk nincs hatalma.” d mi erőnk 9sten. dzért lehet orőöntudatunk, mert tudjuk, h°3T? 9sfon a mi 9sfenünk. DUienk az igéje és evvel mienk az igazság is. Ez az 9sfen azonban vár a mi számunkra. d vár pedig csak annak védelem, erőönfudafot adó tényező, aki benne van. Aki kívül van rajta, annak hiába tulajdona, mit sem ér számára támadás esetén. Evangélikus népem! dddig vág? erős, addig van jogod magadat erősnek érezni, addig erős vár a mi 9stenünk a számodra, amíg benne élsz az 9sfenben. Ez léted egvetlen alapja, jövendőd egvetlen záloga. 9sfen erős vár, kőszikla, dki hozzá menekül, beléje rejtezik, annak élet és üdvösség, dki ellene szegül s akire ráesik, annak halál és kárhozat. .flieg vagyon írva, hog? akire a szegeletkő ráesik, széfmorzsolja az azt. Evangélium népe! 9sfenben elrejtőzött s benne élő nép! Köszöntünk tégedet: Erős vár a mi 9síenünk! P A P Sz bizonnyal igaz. f REFORMAT* rŐKKOU J M Y V T
