Harangszó, 1937
1937-10-24 / 43. szám
340. HARANGSZÓ 1937. október 24. templomban, hanem otthonában és munkahelyén is, nemcsak szóval, hanem tettel is. Az evangélikus ember egész élete: hitvallás. Az evangélikus ember az evan- géliom hordozója. Az evangéliom örömhírt jelent. Arról, hogy Isten második özönvíz helyett szent Fiában Megváltót küldött a kárhozott világnak. Az evangélikus ember ennek a boldog ténynek a birtokosa, hordozója és hirdetője. Életben halálban ezzel vigasztalja magát is, másokat is. Milyen áldott dolog is evangélikusnak lenni. Evangélikus ember! Vigyázz, meg ne csúfold a nevedet! Érdekes apróságok a bibliáról. Az ótestamentom eredeti nyelve a héber az újtestámentomé a görög. * A „biblia“ szó sehol sem fordul elő a bibliában. Ezt a nevet, amely „könyvek,'“-et jelent, Chrysostomus adta a szentírásnak az 5. században. * A bibliát körülbelül 30 ember írta, körülbelöl 1600 év alatt. * Az ótestámentom 39, az újtestámentom 27, az egész biblia 66 könyvből áll. Akinek tehát bibliája van — egész könyvtára van. * a Az első bibliafordítás az volt, mikor a héber ótestámentumot görögre fordították Krisztus előtt 280-ban. Neve, mivel 70 tudós végezte, görögül: Septuaginta. * A biblia 1189 fejézetből és 31,173 versből áll. * A biblia középső fejezete a 118. zsoltár. Középső verse pedig a 118. zsoltár 8. verse: „Jobb az Urban bízni, mint emberekbén reménykedni.“ * A biblia leghosszabb hönyve Jeremiás könyve, legrövidebb könyve pedig János második levele. A biblia leghosszabb fejezete a 119. zsoltár, elgrövidebb fejezete pedig a 117. zsoltár. A biblia leghosz- szabb verse Ester 8, 9-ben, legrövidebb verse pedig János 11, 35-ben olvasható. * A bibliát fejezetekre 1240-ben, versekre 1445-ben osztották fel. * A biblia aránylag a világ legolcsóbb könyve. Ma már az emberiség háromnegyed része saját anyanyelvén olvashatja a bibliát. * A könyvnyomtatás feltalálása óta a különböző bibliatársulatok körülbelül kétezer millió bibliát terjesztettek el. * A biblia legrégibb kéziratai a következők: a Chester Beatty Papyrus, a Krisztus utáni második és harmadik századból; a Codex Sinaiticus a negyedik századból, amelyet egy Tischendorf nevű német tudós a szemét között fedezett fel egy sinai hegy alatti kolostorban; a Codex Vaticanus a negyedik századból és a Codex Alexandrinus az ötödik századból. * A biblia ezidőszerint már 997 különféle nyelvre van lefordítva. Érdekes, hogy a római katolikus egyház hivatalos bibliafordításában, az u. n. latin Vulgátában benne van a „protestáns“ szó. Krónika II. könyve 24. fejezetének 19. versében ugyanis ezt olvassuk: „Mittebatque eis prophetas ut re- verterentur ad Dominum, quos protestan- tes illi audire nolebant.“ Magyarul: „És külde hozzájok prófétákat, hogy visszatérítenék őket az Úrhoz, akik bizonyságot tevének ellenök, de nem hallgattak reájok.“ Milyen érdekes, hogy az Isten embereit, a bizonyságtevő prófétákat a római katolikus bibliafordítás protestánsoknak nevezi. A halálraítélt biblia. Nincs még egy könyv, amelyet any- nyiszor halálra ítéltek volna, mint a bibliát. Már az ótestámentomban találkozunk eféle gonosz törekvéssel. Jósiás király idejében például úgy kell újonnan felfedezni Istennek azt a törvény- könyvét, amely egészen feledésbe ment, mert valaki elrejtette a templomban. (II. Kir. 22, 8—20.) Jeremiás próféta írásait is elégették ellenségei (Jeremiás 36.) Azt pedig felsorolni is lehetetlen, hogy az első keresztyének üldöztetésének idejében hány drága bibliai szentirat pusztult el! * A biblia üldözése a keresztyénség elterjedésével sem szűnt meg. A 13. században a római egyház egyik zsinata megtiltotta a biblia olvasását. A hívek kezéből kivett, elnémított biblia pedig halálra ítélt biblia. * Később, megkezdődtek a biblia-égetések. Az 1415.-Í konstanzi zsinat például elrendelte, hogy az angol Wiklef János lefordított bibliáját el kell égetni. 1526-ban és 1530-ban London, 1534- ben Páris, 1557-ben Oxford, 1683-ban a francia Poitou, 1883-ban Barcelona, 1923-ban Róma, 1926-ban a görög Syra, 1932-ben pedig az Írországi Dublin látott gyászos biblia-égetést. X. Pius pápa pedig az 1927. „Cath. Compendium“ 110. oldalán ezt mondja: „Ha egy római katolikus embernek egy protestáns bibliát akar adni utasítsa vissza bor- zadállyal, mert azt az egyház tiltja, ha pedig vigyázatlanságból mégis birtokába jutott egy. dobja azonnal a tűzbe.“ — íme a halálra ítélt biblia! Mai képünk is egy halálra Ítélt bibliát ábrázol. Ez a bibiiá egy ázsiai pogányól lett keresztyén tulajdona volt. Egyszer amint nagy buzgalommal olvasta a drágán szerzett könyvet, egy pogány honfitársa gyűlöletből hátulról leütötte. Vércseppek hullottak a bibliára. Mikor aztán elföldelték, bibliáját is utána dobták. A sirásó magához vette a halálra Ítélt könyvet s addig olvasta, mig maga is keresztyénné lett. Íme a biblia még halálra ítélten is életet tud támasztani! Szovjetoroszország is halálra Ítélte a bibliát. A nagy orosz földre még ma is tilos bibliát bevinni. Nálunk is sok a halálra Ítélt biblia. Egyszer egy kis fiú — rámutatva a poros bibliára — így szólt az anyjának: „Igaz, hogy ez az Isten könyve, — édesanyám?“ — „Igaz, fiacskám“ — felelt az anya. — „Akkor hát küldjük vissza a jó Istennek, mert hiszen mi sohasem használjuk“ — felelt a kis fiú. Minden mestergerendára, szekrényfiókba ,tett biblia, halálra ítélt biblia. Halálra ítélt még a legszebb szoba leterített asztalára tett díszbiblia is, — ha nem olvassák. Testvér! Nem halálra ítélt-e a te bibliád is?! Hol és mióta várja, hogy kinyisd s megelevenedve életté válhassék számodra?! Egy halálraítélt biblia.
