Harangszó, 1937

1937-10-24 / 43. szám

1937. október 24 HARANGSZÓ 341. Családvédelmi kiállítás. A budapesti Műcsarnokban család- védelmi kiállítás van. Érdemes meg­nézni. ' Érdekes képekben, szemléletes kimu­tatásokban vonul fel a szemlélő előtt mindaz, amit az egyházak, az állam, a különböző egyesületek a magyar család érdekében tesznek. Különösen szép a protestáns terem. Luther szószéke. Luther szószéke. Luther sokoldalú ember volt. Tu­dós, iró, szervező, egyetemi tanár, stb. De elsősorban igehirdető volt. Legszokottabb és legkedvesebb alá­írása ez volt: Ecclesiastes Wittenber- giensis = wittenbergi prédikátor. Luther fő, sőt egyetlen szolgálata az igehirdetés volt. Sokat tett ő az emberi művelődés, a nyelvművelés, az iskoláztatás tekintetében is, de a leg­fontosabb amit tett, az volt, hogy megszólaltatta és tisztán hirdette az Isten igéjét. Tette ezt szóban és írás­ban. Végigmagyarázta szinte az egész bibliát. Prédikációi Isten üzenetének egyszerű tolmácsolásai voltak. Éle­tében több mint 20.000 prédikációt mondott. Legtöbbet prédikált a wit­tenbergi városi templomban. Halála után a templom szószékét, amelyen több évtizeden át szolgálta Isten igé­jét, a wittenbergi Luther-muzeumba vitték, ahol ma is látható. Utolsó prédikációját halála előtt mondotta Eislebenben. Alapigéje ez volt: „Föld, föld, föld, halld meg az Ur szavát!“ Ez legyen Luther szószékének hozzánk szóló bibliavasárnapi üze­nete 1 A cseléd. Ma már háztartási alkalmazottnak hívják. De mikor még cseléd volt, több­re becsülték, mert a magyar embernek a gyermeke is cselédje. Sokan úgy fo­gadják, mint ellenséget. Csoda-e, ha ezt érezvén, azzá is lesz: ellenséggé. Sok­szor az új otthon erkölcsi pusztulást je­lent számára. A budapesti pályaudvarok­ra évente ezer cselédlány érkezik. Hogy' sejtse meg, hogy akihez betér, a gazda, nem lesz-e lelkének megrablója? Fa­lusi fiuk érkeznek munkát keresni s azonnal ocsmány bűn nyújtja feléjük csápjait. Mi védi meg a falu gyer­mekeit. Te Moloch-száju nagy­város, egyszer Isten előtt felelsz a falu megrontott véréért! * A kiállítás őre érdeklődésünkre elmondja, hogy a kiállítást inkább a vidék látogatja. Budapestet nem ér­dekli. Jellemző! Halljuk az igazoló érveket! 1914-bő! való német újság akadt a kezünkbe. Abból fordítjuk az aláb­bi részletet: „Római katolikus testvéreinket sze­retettel arra kérjük, mutassanak ne­künk olyan szentírási helyet, amely igazolja: hogy Mária bűn nélkül született; hogy Péter apostolnak nem volt felesége; hogy tilos a papok házassága; hogy Péter volt az első római pápa; hogy a pápa a Krisztus helytar­tója; hogy az úrvacsorában a bort csak a pap veheti; hogy hét szentség van; hogy Krisztuson kívül más köz­benjárónk is van; hogy a pápa csalatkozhatatian.“ Az ellenreformáció idejében a hite- hagyó Nádasdy Ferenc egyik trencsén- megyei birtokán Pilarik István beckói lelkészt elűzte hivatalából, bibliáját pe­dig nyilvánosan nyárson elégettette. A hirtelen kerekedett szél az égő biblia egyik lapját felkapta s azt egyenesen Nádasdy ölébe vitte, aki sápadtan ol­vasta a lapon Esaiás 40. fejezetének 8. versét: „Megszáradt a fű, elhullt a vi­rág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad.“ Bizony! a bibliát halálra ítélhetik, de el nem pusztíthatják. Sokan, sokszor megpróbálták már — sohasem sikerült! LÉLEKMEZŐKÖN. . . Lélekmezőkön magvető vagyok Magvető csak, — de nem én aratok. Az aratást végzi Isten, Én csak a magokat hintem. Szerte ásom, szántom a földeket... Keményszíkü, szirtkövü lelkeket. Töröm a rögöt és vágom, A tarackot szerte rázom. Vesszen minden, mi életet nem ad Miből élő remény esi r nem fakad! De szántok, ások és kaparok, Míg csak lesznek lopott irmagok. Lélekmezőkön magvető vagyok, Szerte-mezökön magvakat szórok ... Csak a magot, a magot hintem ... Az aratást végzi az Isten. Mind a magvetés, mind az aratás Az Istentől aláhintett áldás. Sikaléb. A középen látható hatalmas kereszt kö­rül sorakoznak fel a győri diakonissza intézet, belmissziói egyesület, a Fébe dia­konissza intézet, a budakeszi gyermek- otthon stb. családvédelmi munkája. Ké­pek és megható felírások teszik gazdag­gá a termet. A két legmegragadóbb fel­iratot itt közöljük. Az elhagyóit gyermek. Nem rosszabb a gazdag ember gyer­mekénél. Cselédszobában nő fel s ha a cseléd romlott, a cseléd bűneit tanulja meg; az ucca gyermeke az uccáét. Az ucca banditát nevel s az olcsó bűnügyi regény segít néki.. Banditákból egy má­sik társadalom támad, amely hadat üzen a szép lakások társadalmának. — Ke­resztyének. Ne hagyjátok az uccát ma­gára, ahol a fajtalanság szedi áldozatait. Torzlelkek nőnek az uccán, értékek mennek ott tönkre. Mi lenne belőle, ha divatba jönne kutyák helyett elhagyott gyermekeket tartani a szép lakásokban ? * A kérést 23 év után ezennel meg­ismételjük! Bibliai szótár. 11. ítélet. Az ítélet szó az újtestámentomi ér­telmét tekintve elválasztást, döntést, el­itélést, a gonosznak határozott elutasí­tását, néha pedig kárhoztatást jelent. Jézus szemére veti kora kegyeseinek, hogy kínos pontossággal ügyelnek a „mentából, kaporból és a köményből“ való dézsma beszolgáltatására, de el­hagyják és elmulasztják ami a törvény­ben nehezebb: az Ítéletet és az irgalmas­ságot. (Mté. 23, 23. Lk. 11, 42.) Ezeknek a „képmutatóknak1“ főbű­neként emeli ki Jézus azt, hogy nem tesznek világosan különbséget jó és go­nosz (isteni és istentelen) között s hogy a felismert gonoszt határozottan nem utasítják el. Megalkusznak a helyzetttel és halogatják a döntést. Sem a gonosz­ságnak, sem a felebarát nyomorának

Next

/
Thumbnails
Contents