Harangszó, 1937
1937-10-10 / 41. szám
28. évfoíyaiti. 1§3?. október ió. 41. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-Szövetség. Magjalenik minden vasárnap. Ingyen mdlókltt tané* alatt kéthetenként a KIS HARANQ8ZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. PoBtacsekkszámla 30.526 ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a mi oltalmunkl A Haranfaió szerkesztő-kiadó hivatala GYŐR n., Petőfi-tér I. Előfizetési áza: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P io fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér E g y a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az e g y kenyérből részesedünk. Korinthusi első levél 10, 17. A kenyér és bor szentségében a Krisztussal és minden szentekkel való közösség és egy-testté-levés bizonyos jegyét vesszük. A kenyér is sok összeőrölt gabonaszemből készül. A sok gabonatest egyetlen kenyér-testté lesz, melyben az egyes szemek elvesztik a maguk testét és alkatát s a közös kenyér-testet veszik magukra. A szőlőszemek is elvesztik a maguk külön-testét s úgy válnak az egy közös borital testévé. Szakasztott így vagyunk mi is, ha helyesen élünk a szentséggel. Krisztus szeretetből felölti a mi alkatunkat s hadakozik velünk a bűn, halál és minden gonosz ellen, mire aztán szeretetben felgerjedve mi is felöltözzük őt s az ő kegyelmének, meg a mi nyomorúságunknak egyesüléséből megszületik az egy sütet, egy kenyér, egy test, egy ital s közös mindenünk. Oh, micsoda hatalmas szentség ez, melyben Krisztus és az egyház egy testté-vérré egyesül. Viszont ugyanaz a szeretet változtasson át minket is. Vegyük magunkra minden keresztyén felebarátunk nyomorúságát, hogy viszont minden javunk az ő javukat is szolgálhassa. Ez az igazi egység és ez az úrvacsora szentségének valódi értelme. Dr. Luther Márton. Oh én szerelmes Jézusom, Édes megváltó Krisztusom, Vedd fel kegyesen ügyemet, Tedd magadévá szivemet. Neveink. 1. Protestáns. „A test több, mint az öltözet“, — olvassuk a hegyi beszédben. A belső fontosabb, mint a külső, a tartalom fontosabb, mint a név. Valóban: nem az a legfontosabb, hogy miként neveznek bennünket, vagy magunk milyen nevet adunk magunknak, hanem az a fontos, hogy kik vagyunk. Mindazonáltal illendőség is, kötelesség is tisztában lenni tartalmi jelentésével azoknak a történelmi neveknek, amelyeket idők folyamán nyert egyházunk. — A reformáció mostani hónapjában egyházunk négy leggyakoribb nevét magyarázzuk meg lapunk hasábjain. 1529-et írtak. A török veszedelem félelmetes fekete fellegként nyomakodott egyre feljebb Európa egén. A védekező háború megbeszélésére, /de a mindig jobban előtérbe kerülő vallási kérdés megbeszélésére is, Károly német császár birodalmi gyűlést hívott egybe Speyer városába. A gyűlésen a római katolikus többség a lelkiismereti szabadságot erősen sértő határozatot hozott. Az evangélikusok ez ellen ünnepélyesen felemelték tiltakozó szavukat, azaz protestáltak. Kijelentették ugyanis, hogy „a császárnak minden egyéb dolgokban készek engedelmeskedni, de Isten tiszteletét és a lélek üdvösségét illető ügyekben mindenki Istennek tartozik számadással.“ Ezóta neveznek bennünket protestánsoknak. A protestáció szót sokan tiltakozásnak fordítják magyarra. Eszerint a protestánsok tiltakozók volnának. Pedig a szó sokkal inkább hitvallás-tételt jelent. Pro-testo = valami mellett kiállni, valamiről tanúságot tenni. A protestánsok tehát nem tiltakozók, hanem hitvallók. Speyerben az evangélikusok nemcsak azt mondták meg taga- dólag, hogy mit nem fogadnak el, hanem arra is rámutattak igenlő- leg, hogy mit hisznek. Kezdetben csak az evangélikusokat nevezték protestánsoknak. Hiszen Speyerben csak evangélikusok voltak. Reformátusok nem is lehettek jelen, hiszen Kálvin akkor még csak 20 éves ifjú volt. Ma azonban a protestáns szóval össze szokták foglalni az evangélikusokat és reformátusokat. Valóban szükség van olyan névre, amely összekapcsol bennünket annak a református testvéregyháznak híveivel, amellyel évszázadok azonos szenvedése amúgy is sorsközösségbe kovácsolt össze. Arra azonban a protestáns szó net£ alkalmas, P A Az Igazi egység-
