Harangszó, 1937
1937-10-10 / 41. szám
324. HARANGSZÓ 1937. október ló. hogy helyesen és maradéktalanul fejezze ki egyházunk lényegét. Én nem protestáns vallású vagyok, hanem evangélikus. Mindazonáltal nem hagyjuk el a protestáns nevet. Hordozzuk Isten iránti hálával. Hitvalló őseink emlékét becsüljük meg vele. A dunántúli egyházkerület közgyűlése. A hely Dunántúli egyházkerületünk ezév közgyűlését szeptember 29.-től októbe 1.-ig tartotta Déldunántúl Mecsek-aíj szép városában, a 63.000 lakosú Pécsetl Takó István lelkész üdvözlő beszédéből mellyel a kerületi gyűlést köszöntötte, megtudtuk, hogy egyházunk Pécsett 2000 lelket számlál. — A múlt század elejéig Pécsett evangélikus embernek nem is volt szabad letelepednie. Az első pécsi evangélikus a múlt század elején Nend- vich Tamás volt, ki azután az utána egyre többen betelepülő pécsi evangélikusokat saját házában gyűjtötte össze s lett a kis gyülekezet- sek első „világi pap“-ja. Mikor meghalt a temető árka mellett temették el. Unokája, Nendvich Nándor a pécsi gyülekezet mostani buzgó felügyelője pedig, több mint 30 éven át volt Pécs város polgármestere, ki a várost legnehezebb időkön átmentette s felvirágoztatta. A gyülekezet az alapító Nendvich Tamás sírkövét az árok partról emlékeztetésül hálás kegyelettel temploma belső falába illesztette be. Bizony igaza volt D. Kapi Béla püspöknek, mikor az üdvözlésre adott válaszában azt mondotta: „íme a temetői árokpart a dicsőség országútiává vál- tozhatik.“ A fogadás. Mikor D. Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő szept. 29.-én megérkeztek, szinte az egész Pécs eléjük hozta üdvözlését. Köszöntötte az érkezőket a város polgármestere, a tolna— Somogy—baranyai egyházmegye, az Erzsébet tudományegyetem tíz tanárból álló küldöttsége, a református testvéregyház, a protestáns katonai egyház és a helyi gyülekezet. Az üdvözlésekre D. Kapi Béla válaszolt. Szívből, szívhez. Első nap. Még aznap délután megkezdték előkészítő ülésüket a különféle bizottságok. D. Kapi Béla püspök pedig több látogatást eszközölt a város polgári és egyházi hivatalos tényezőinél, többek között V-irág római katolikus megyéspüspöknél, ki, mint tudnivaló, a bonyhádi ev. gimnázium neveltje. A megyéspüspök a többi meglátogatótokkal együtt vissza is adta püspökünknek a látogatást. Másnap. Szeptember 30.-a istentisztelettel kezdődött, amelyet Gyalog István főesperes tartott. Majd kezdetét vette egyidőben párhuzamosan a kerületi lelkész és tanítóegyesület gyűlése. A lelkészegyesület letárgyalta az egyházmegyékből érkező felterjesztéseket. Majd többek között elhatározta, hogy D. Kapi Béla püspököt megkéri: rendeztessen sajtó alá elhangzott prédikációiból és előadásaiból egy kötetre valót. Kiss Samu nagy- barátfalui lelkészt pedig egy konfirmációi emlékkönyv megírásával bízta meg az egyesület. A tanítóegyesület ülésének tárgyalásából megemlítjük a gyógyház ügyét. A dunántúli evangélikus tanítóság ugyanis azzal a kezdeményező indítvánnyal fordul az egyetemes egyház tanítóságához, hogy Hévizén tanítói gyógyház létesüljön. Ugyanaznap délben volt a Dunántúli Luther-Szövetség választmányi és közgyűlése, amely meghallgatta a Harangszó szerkesztőjének a lapról tett jelentését is. Délután pedig a kerületi Gyámintézet ülésezett Scholtz Ödön esperes és dr. Traeger Ernő miniszteri osztályfőnök elnökletével. Az adományok szétosztása során nagyobb adományt kapott Liszó 222 pengő és Őrimagyarósd 200 pengő összegben. 70 pengős adományt kapott 9 gyülekezet, 50 pengős adományt kapott 11 gyülekezet, 30 pengős adományt kapott 21 gyülekezet. — A kerületi Gyámintézet évi gyűjtése 10.265 P volt. A vallásos est. A kerületi gyűlés kimagasló külön eseménye volt a kerületi Luther-Szövetség szeptember 30.-án este tartott kul- turestje, amelyre Pécs városának színejava felvonult felekezeti és társadalmi különbség nélkül. A zsúfolt teremből százak szorultak ki. Dr. Ittzés Zsigmond világi elnök megnyitója és dr. Mesterházy Ernő záróbeszéde között szép művészi számok keretében D. Kapi püspök tartott megrázó és hatalmas előadást „A nemzeti és keresztyén egység“ címen. A nemzeti és keresztyén egység kérdése — mondotta — nem egyszerű nemzetpolitikai és belpolitikai kérdés, hanem a nemzet és keresztyénség életkérdése. Igazolja ezt a nemzet külső és belső helyzete és a keresztyénség erőállapota és belső gyengesége. Sok millió névleges keresztyén van. Számukra a keresztyénség vallásos világnézet és nem vallás, egyházi szervezet és nem Krisztus teste. A nemzeti egységet nem faji és élettani közösség biztosítja. Szerepet játszik benne a területi közösség, hatalmas tényező a történeti és a sorsközösség is. A nemzet egyéniségét formáló tényezőket az állami közösség egyesíti és öntudatosítja. De az állam akkor emelkedik hivatása magaslatára, ha nem a hatalmat változtatja joggá, hanem a jogból származtatja hatalmát. Ez csak akkor történhetik, ha nemzetszolgálatban teljesedik ki hivatása. A nemzeti egyéniség minden fonala a nemzet lényegéhez vezet. A nemzet lénye- gét pedig egyedül Istennél találjuk meg. Minden nép Isten előtt válik nemzetté, Isten kezének teremtése és Istentől kapja történetének küldetését. A nemzet egyénisége Istenben van elrejtve. A keresztyén egységet illetőleg nehéz aggodalmak gyötrik az ember lelkét. Szinte dogmatikai, történeti és kultuszéleti lehetetlenségnek látszik az egység. Minden felekezet saját hitvallása alapján áll és az nem lehet alku tárgya. Történeti múltját, küzdelmeit és emlékeit nem tagadhatja meg. Kultuszélete nem esetlegesség, hanem belső dogmatikájának és történeti kialakultságának következménye. És mégis lehet keresztyén egységről beszélni, mihelyt áldozatkövetelés nélkül mindegyik egyház föléje emelkedik önmagának. A keresztyénség dogmatikája kevés számú sarkalatos tételre szorítható, melyekben a keresztyén egyházak megegyeznek. A szervezet és a kultusz kérdései pedig útkeresések, melyek nem érintik a lényeget. Az egyházak közös küldetésen munkálkodnak: Krisztus keresztjéhez vezetik a bűnös embert. Ebben a sikban tehát kialakulhat egy nagy keresztyén egység: a keresztyénség lelki hivatásában. Az a feladat vár nemzetünkre és a keresztyénségre, hogy higyjen az igazi egység lehetőségében és valóságában. Nem az egyformaságban van az egység, hanem a különbözőségek felett való laA wittenbergi vártemplom. A kép szemlélteti, hogy a templom miért kapta a „vártemplom“ nevet.
