Harangszó, 1937
1937-08-22 / 34. szám
272. HARANGSZÓ 1937. augusztus 22. ség győzelmének a pogányság fölött és alatta Sebaldus dán királyfi nyugszik, földi javait feláldozta, hogy Istennek szolgálhasson. A monda szerint ez a királyfi Nürnberg környékén prédikált és itt is halt meg 801-ben. A sarkofág alsó részét a királyfi kegyes életéből vett jelenetek borítják. Nürnberg ösz- szes temploma Veit Stossnak, Ádám Krafftnak és más nagy nürnbergi mestereknek a műveiről beszél. Ezeknek a mestereknek, valamint Dürer tanítványainak a kezevonásai mutatkoznak képekben, szobrokban, reliefekben, síremlékekben, művészi portálékban és megkapó oltárokban. Nürnberg szellemi életére ma is régen elhalt nagy fiainak emléke és alkotásai nyomják rá a maguk bélyegét. Első helven áll a magyar származású Dürer Albert (született 1471.), aki atyia műhelyében aranyművesnek indult, de azután a renaissance és reformáció korának egyik leghatalmasabb festőjévé izmosodott. Vallásos lelke már a reformáció első ideiében Luther mellé sodorta, akivel 1528-ban bekövetkezett haláláig belső barátságban élt. Ki ne ismerné művészetének hatalmas markáns vonásait és arányait, amelyek erőteljességükkel és kifejezőkészségükkel merőben különböznek a renaissance kori olasz és soanyol festők sokszor túl lágy és túl finom vonásaitól. Ki ne hallott volna a ..Ritter Tod und Teufel“ c. hatalmas alkotásáról, a négy apostolt ábrázoló képéről és híres arcképfestményeiről? Nürnberg Dürerrel csaknem egy- időben csak úgy ontotta a lánglelkű művész-embereket és tudósokat. A fenn említetteken kívül csak Pirckheimert említem, hogy láthassuk, a humanista tudományok is milyen fennen virágoztak Nürnbergben a reformáció korában. Egész külön fejezetet érdemelnek a nürnbergi mesterdalnokok. Csodálatos társaság: cipészek, csizmadiák, kazánkovácsok, szabók, mészárosok, stb. akik a XV. és a XVI. század peremén szövetkeztek, hogy a wartburgi dalnokversenyre nagy költőinek, Walther von der Vogelweidenek, Wolfram von Eschen- bachnak és másoknak költészetét továbbfejlesztik és sokszor primitívségükben is olyan hallatlan erőfeszítést végeztek, hogy egyikük-másikuk egész előkelő helyet foglal el a német irodalomban. A mesterdalnokok legneve- zetesebbike Hans Sachs, a cipész volt, aki 1494.-ben született Nürnbergben és már 1514-ben vándorlása közben Münchenben a nyilvánosság előtt énekelte első mesterdalát. Hans Sachs is korán csatlakozott a reformációhoz és 1523- ban egy allegorikus elbeszélésben dicsőítette Luthert, mint a wittenbergi csalogányt. A XVII. század közepe óta a feledés homálya borította a mesterdalnokok költészetét és a németek nagy költője, Goethe volt az, aki szellemüknek kincseit ismét visszaadta nemzetének.Hans Sachsnak és társainak Wagner Richárd állított örök emléket a „Nürnbergi Mesterdalnokok“-ban. Említettem, hogy Nürnberg különösen a reformáció megindulása körüli időben az ezermesterek és feltalálók városa volt. Regiomontan, a nevezetes csillagász is Nürnbergbe költözött, mert sehol másutt mestereket nem talált, akik csillagászati műszereit elkészíthették volna. Ki tudná ma már, hogy Behaim Márton, Nürnberg szülötte, a nagy tengeri utazó készítette az első földgömböt és hogy Henlein Péter nürnbergi órásmester nyújtotta át a világnak az első zsebórát. Ha az ember végigsétál a nürnbergi óváros szűk utcáin és sikátorain, úgyszólván minden erkély, minden kapuportálé, minden rácsos ablak, minden boltív, minden kiakasztott cégér, minden ajtóvasalás arról beszél, hogy itt emberek éltek, akik a hétköznapok szürkeségébe életet és költészetet tudtak belevinni. Szeretem a holtak birodalmát. Ezért fölkerestem a János-temetőt és benne Dürer Albert hazánkfiának és az ő jó ■barátjának és kortársának, Pirckhei- mernek, a humanista tudósnak sírját. Szokatlanul elérzékenyedtem, amikor Dürernek, a nagy mesternek sírjánál álltam és a honfitárs hódolataként három szál szekfüt raktam sírjára. Reggel 8 óra volt. A temető fáin madarak fiityörésztek hirdetvén a feltámadás és az örökélet roppant gondolatát. A madarakon és néhány piszmogó öregasz- szonyon kivül senki nem volt az ódon temetőben és én a holtakkal sokáig és zavartalanul társalogtam. Szántó Róbert. Érdemes tudni, hogy Keletafrika medencéjét a magyar Teleky Sámuel gróf kutatta ki; hogy India első fehér kutatója Körösi Csorna Sándor volt. ő írta az első tibeti szótárt. Az angolok szobrot emeltek az emlékére Darzsilingben; hogy Középázsia első kutatója Vám- béry Ármin volt; hogy az első hírszolgáltatási irodát a magyar Havas Károly alapította Parisban A Havas hirszolgáltatási iroda ma is büszkesége Franciaországnak, reánk nézve pedig jellemző, hogy még a magyar rádió is mikor idéz tőle, franciásan „Avasz"- nak ejti ezt az eredetileg magyar alapítású irodát. hogy az első négykerekű jármüvet a Komárom-megyei Kocs községben készítették s ettől vette nevét nemcsak a magyar „kocsi", hanem a német „Kutsche" és az angol „coach" is. hogy a magyar könnvülovasságot lemintázta a legtöbb európai állam. Úgyhogy a huszár név angolul is, németül is és franciául is így hangzik. A francia .dolman", „soutache" és „shako" a magyar „dolmány", „sujtás" és „csákó" szavakból ered; hogy a világ első földalatti vasútját Budapesten építették. (Folytatjuk.) Kezdődik az iskola!.., Kezdődik az iskola! Az idén még egy pár nappal korábban, mint máskor. Gyermekeink a szorongás és öröm vegyes érzelmeivel emlegetik az iskolai év küszöbönálló kezdetét. Készületnek, tervezgetnek, egy kicsit szomorkodnak, de örülnek is. Az ismeretlen izgalma szorítja össze kis szivüket. Még azét is. aki nem először megy az idén iskolába. Hogyne, hiszen annyi újat rejteget minden új év. A szülőknek is elég izgalmat jelent az iskola kezdete. Már magábanvéve elég gondot okoz a gyermek iskoláztatásával iáró sok kiadás. Hiszen már az első elemiben járó gyerkőc táblája, palavesszője, irkáia és ÁBC-s könyve is milyen drága. S minél feljebb a létrán, annál többe kerül a kis tudós. Aztán ez, aztán az. Jancsi először megy iskolába. De fog hiányozni. Pétert gimnáziumba kell adni. A városi internátusba. Menynyi minden kell neki. És igy tovább! Minden kérdés felett kétségtelenül a legfontosabb azonban az, amelv joggal okoz tengernyi gondot a szülőknek: hová, melyik iskolába Írassam be és járassam a gyermekemet? Csak az tudja ennek a kérdésnek a súlyát megítélni, aki már átvivódott tanév kezdeteket ezen a kérdéseken töprengve. Nem könnyű az elhatározás, mert rendszerint nagyon különböző okok és érvek igyekeznek elhatározásunkat befolyásolni. A Harangszó-hasábjain evangélikus szülő-testvéreink segítségére akarunk sietni ebben a nagy vívódásban és minden evangélikus szülőre érvényes és kötelező elvként kimondjuk: Evangélikus szülő — ha csak, egy lehetőség is van — evangélikus iskolába járatja gyermekét. Valamikor ez nem volt kérdés. MeSz- sze földről keresték fel az evangélikus közéniskolákot. És az evangélikus elemiben is voltak olyanok akik, csak azért, hogy evangélikus iskolába járhassanak, sok kilométert gyalogoltak fagyban- hóban, napsütésben. Mert ismerték a szülők az evangélikus iskolának fölül- múlhatatlan jóhírét, másrészt pedig súlyt helyeztek rá, hogy gyermekeik igaz istenféleiemben és különlegesen tiszta evangéliumi vallásosságban nevelkedjenek. Az evangélikus iskolák szintje most sem szállt alá. Csak a közelmúlt hónapokban bizonyította ezt be a fasori evangélikus gimnázium a középiskolák versenyén, ahol az ország valamennyi Milyen iskolába iratod a gyermekedet?
