Harangszó, 1937

1937-08-22 / 34. szám

1037. augusztus 22. középiskoláját szinte hihetetlen előny­nyel maga mögött hagyta. De egészen bizonyos, hogy az evangélikus egyház más iskolái, az elemitől egészen a jog­akadémiáig, szintén megállnák a ver­senyt és győzelmesen kerülnének ki. Iskoláinkban mindenütt a legmagasabb nevelési és tanítási eszmények érvénye­sülnek. Az evangélikus iskola ma is büszkén viselheti címét és méltóságát. Úgy van és úgy kell lenni, hogy az evangélikus iskola legjobb minden más iskola mellett. De egészen egyedüli előnye az evan­gélikus iskolának az, amit sokan kezde­nek figyelmen kívül hagyni, hogy t. i. gyermekeink csakis evangélikus iskolá­ban nyerhetnek tiszta evangéliumi ne­velést. Állami, községi vagv társulati iskolák lehet, hogy törődnek a vallás- oktatással. Ez kötelességük is. De még a leglelkiismeretesebb vallásoktatás mellett sem kaphatja meg a gyermek heti egy-két órában azt, amit az evan­gélikus iskolában megkap. Csak nagy hirtelenséggel gondolok az evangélikus elemi iskolára. Egyházi ének éneklésével kezdődik a nao. (Sőt az új tanévtől kezdve külön e célra ké­szült iskolai leszakítós gyermek-naptár alánján rövid áhítattal kezdődik a ta­nítás. A szerkesztő megjegyzése.) A mi imádságainkkal kérik Isten segítségét, Naponta alkalom nvílik a hitoktatásra. A közismereti tárgyakat át meg átszövi az evangéliumi világnézet. A jó evangé­likus tanító még a földrajz tanítása közben is talál alkalmat arra, hogy a rábízott gyermeket evangélikus gyer­meknek nevelje. Minden tiszteletünk és becsülésünk az állami és községi iskoláké, de azt nem várhatjuk tőlük, hogy gyermekein­ket evangélikus gyermekeknek nevel­jék. Elég az, ha más vallást) tanító áll az iskola élén. De ha evangélikus is. A fenntartó testület nem engedi iskolájá­ban evangélikussá lenni. Lesz belőle íz és szin nélkül való nevelő, aki félve vi­gyáz, nehogy a különböző vallásu gyer­mekek között részrehajlónak lássék. S ebben a vigyázásban annyira megy, bogy a miniszterileg előírt közös imád­ság alkalmával szó nélkül tűri, hogy az egyöntetűség nagyobb dicsőségére a római katolikus gyermekek hangos kí­sérettel hányják magukra a keresztet, a mieink pedig azalatt csendben bá­mészkodjanak. Távol legyen tőlünk, hogy az állami, vagy községi alkalmazásban álló evan­gélikus tanítókat vádoljuk. Őket alkal­maztatásuk minősége korlátozza abban, hogy nevelésükben evangélikus elveket érvényesítsenek. A tény azonban az, hogy gyermekeink az evangélikus isko­lán kívül elvesztik, vagy nem szerzik meg azt a különösen értékes és idegenek ál­tal is nagyra becsült jellemvonást, amit az evangélikus iskola biztosít az evan­gélikus gyermeknek. Ezért nagyon ko­molyan gondolják meg az evangélikus szülők, hogy most az iskola kezdetén hová vezetik el kézenfogva gyermekei­ket, mert nagyon sok seb, amit a fel­nőtt gyermek szülője szívén ejt és na­gyon sok könny, amit szülője szemébe csal, arról beszél, hogy a szülő annak­idején idegen iskolába járatta gyerme­két. Legyen ez a mostani pár nap ko­MARANGSZÓ moly megfontolás ideje, eredményük pedig az, hogy az evangélikus iskolák az eddiginél sokkal nagyobb létszámban nevelhetik a jövendő igaz, minden vész­ben megálló evangélikusait. Bányakerületi. OLVAS A FIAM. Eddig együtt jártunk mi ketten, Minden szépséghez én vezettem. Ami a lelkét megigézte, Csak az én két szememmel nézte. Most itt hagyott s búcsút sem véve Megy betüország közepébe. Csodák földje eléjetárul, Csengő barackot lop a fárul. A karját vélük fűzve láncba, Mesemanókkal indul táncba. Robinzonnal szigetre dobva, Nézi, mit rejt a barlang odva. Toldi Miklós harcolni hívja, Toldi harcát ő is megvívja. Mindig új utakra indulva, Ádámmal küzd és bukik újra. Ismeretlen utakra vágyva Megy a fiam betüországba. i S én mig gyenge szemmel elérem, Békült lélekkel elkísérem. Tudom, hogy áldott Betüország Megédesíti majd a sorsát. S ha itt föléje felhők gyűlnek, Lesz egy hely, hová menekülhet. Dr. Vathy Remport Elek. Bibliai szótár. 8. Ember Fia. Jézus az úitestámentum elbeszélése szerint többször nevezi magát „ember Fiá‘‘-nak s ezzel az önmegjelöléssel Dá­niel könyvének akkoriban jól ismert he­lyére utal: „íme az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve.“ (Dán. 7, 13.) Az apokrifus könyvekben is több helyen van szó — különösen az ószövet­ségi kor végén — az ember fiáról. Ez a megjelölés pedig mindig a Messiásra vonatkozik. Az akkor uralkodó messiá­si várakozás azonban arra a vezérre vo­natkozott, aki a rómaiak uralmát di­csőséges csatában megtöri. Ez a várako­zás Dávid fiában előre nemzeti hőst lá­tott. Az emberek kis csopartjában ugyan­akkor csendben más várakozás élt. Ezek az emberek Dániel könyvének idézett helvét összekapcsolták a híres messiási jóslattal (Ezs. 53.) és a világ megváltó­ját várták. Ebben a körben a Megváltót Isten szolgájának, s ember Fiának ne­vezték. De szóltak az eljövendőről, mint ős-emberről is, aki szenvedése által váltja meg az emberiséget. Ezalatt pe­dig azt értették, hogy ha a jelen álla­potban az emberiség között egyszer is- nét támad egy igazi „ember“, akkor a világ sorsa megváltozik. Mint Ádám (ez a név is embert jelent) a világ történe­tének kezdetén áll, úgy lesz a Messiás, az „ember“ az első az emberiség uj korszakának kezdetén. Leghatározottabban Pál apostol emelte ki ezt a gondolatot, ö szól ar­ról. hogy amint egy ember által jött be a bűn a világra, úgy egy ember, a Krisz­tus által hatott el a kegyelem is so­kakra. (Róm. 5, 12, 21.) Ádám és Krisz­tus az első és második ember. (I. Kor 15, 47.) Az idézett helyeknek megfele­lően a bibliai fordításokban található ..ember Fia“ megjelölés alatt új embert kell értenünk. Amikor Jézus az ember Fia szót ma­gára alkalmazza, minden nemzetpoliti­kai várakozást elutasít, melyek a zsi­dók között Dávid fiához kapcsolódtak s világújítónak, Isten új teremtése el­kezdőjének jelenti ki magát, kinek út- ia a megaláztatáson és szenvedéseken keresztül jut el dicsőségére. Az ember Fia név azért nem Jézus megaláztatási állapotának kifejezésére, hanem éppen hatalmi kinyilatkoztatására szolgál. Fordította: Garam Zoltán. 273. Cibapásxtorolc a misszióért. Ccéplés ideién egyik forró augusztusi alkonyon beállít a felpéci lelkészi hi­vatalba három kis lánv. — Tisztelendő úr kérem két pengőt hoztunk a misszióra. — Hol vettétek a két pengőt? — Vasárnap délután a könyörgés után gyermekszindarabot adtunk elő az üres cséplőgép-házban; annak a jöve­delme. — Ki tanított benneteket a szín­darabra? — Magunk tanultuk, magunk ren­deztük és magunk is adtuk elő. — Kiknek adtátok elő? — Magunknak, meg még egy csomó iskolásgvereknek. — Mi volt a belépő díj? — Mindenki annyit tett a perselybe, amennyit akart. Tóth Boriska, Szét) Ircnke, Péczv Lina három kis felpéci lány, akiknek szive még libaőrzés közben is misszióért dobog; áldjon meg benneteket és társai­tokat Isten! A kis felpéci libapásztorok a szava­latokból. énekből táncból és színdarab­ból álló előadásukat egyik következő vasárnap délután a felnőttek előtt is megismételték, melynek eredménye 11 P 0? fillér szintén a misszió célját szol­gálja. János 3, 8. A zsidó-keresztyének nemzetközi szö­vetsége legutóbbi budapesti gyűlésén elnökké a nemrég elhunyt angol - Sir Leon Levison helyett a német Frank Arnoldot választotta meg. Tilos a káromkodás. Rudolf Ferenc ráckevei kőművesmester munkásainak elbocsátás terhe mellett megtiltotta a káromkodást.

Next

/
Thumbnails
Contents