Harangszó, 1937

1937-08-08 / 32. szám

28. évfolyattl. 22. szám. augusztus 8. Alapította: KAN BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Sz&vetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingy.n m.llekl.i lanti alatt UttnUnUnt i KIS HARANQSZÚ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. PoBtacsekkszámla 30.526. ORSZÁGOS evangélikus néplap Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ur a mi oltalmunk! A Harangiad •lerkeeiM kiadóhivatala GYŐR D., Petőfi-tér 1. Előfizetési itat negyedévre 1 P 28 fiilét, félévre 2 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 9 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P (0 fillér Hitből van a szeretet. Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a má­sokét is. Filippi 2, 4. Pál apostol szerint tehát a keresztyén élet arra való, hogy minden cselekedete a felebarát javát szol­gálja. Mivel a hitünk magunknak teljesen elég, min­den egyebünk azért van, hogy vele önkéntes szeré­téiből felebarátunkat szolgáljuk. Így is van rendjén! Isten nekem, méltatlan és el- kárhozott embernek, minden érdem nélkül, egészen ingyen s merő irgalomból adta szent Fiában az üd­vösség teljes gazdagságát, úgy, hogy semmire sincs immár szükségem, csupán hitre. Ilyen véghetetlen ke­gyelem ellenében hogyne tennék meg önkéntes, ön­zetlen örömmel én is mindent mennyei Atyám tetszé­sére?! Ha egyszer a Krisztusban mindenem megvan, hogyne követnék el mindent felebarátom javára?! Lám, így születik meg a hitből az Isten iránti sze­retet, ebből pedig az önkéntes, önzetlen felebaráti szolgálat. Hitből jön a cselekedet, Hogy éltedet betöltse; Élő igaz hit nem lehet, Melynek nincs jó gyümölcse. Megáld és megszentel e hit, Jó Istennel egyesít, Szent, tiszta életet szül. Dr. Luther Márton. Isten ötödik parancsolata. Ne ölj! (2. Mózes 20, 13.) Mit jelent ez? Felelet: Istent féljük és szeressük: felebarátunk testében kárt vagy fájdalmat ne okozzunk, hanem minden testi szükségében segítségére és javára legyünk! (Luther, Kis Káté.) * * * „Hol van Ábel, a te atyádfia?“ „Nem tudom. Avagy őrizője va­gyok-e én az én atyámfiának?“ „Mit cselekedtél? A te atyádfiá­nak vére kiált énhozzám a föld­ről ... Átkozott légy a földön!“ (1. Mózes. 4, 9—11.) Ezt a megrendítő párbeszédet: Kain, az első testvérgyilkos folytat­ta az Úr Istennel. „Irigység“ és „harag“ — ezek ingerük az első testvérgyilkost iszonyatos tette elkövetésére. Ka­ján szemekkel nézi, amint testvér- je áldozatának füstje egyenes osz­lopként emelkedik az ég felé. Ha­ragra lobban, mikor látja, hogy Ábel sugárzó arccal áll ott és bol­dog az ő Istenében. Ezért kiontja saját édes testvérének a vérét. De az Ür megbélyegzi a gyilkost és át­ka követi, amerre csak bujdokoL Fenti parancsolat az emberölést tiltja. Voltak jószándékú embe­rek, akik a „ne ölj“ parancsolatot az állatvilágra, sőt a növényekre is ki akarták terjeszteni. Ez az elv azonban csak elméletben tetszetős, gyakorlatban keresztül vihetetlen. Hiszen egyetlen korty vízben, sőt egyetlen lélegzetvétellel láthatat­lan élőlények (baktériumok) sere­gét öljük halomra. Ha pedig a le­gyeket és poloskákat nem pusztí- tanók, azok pusztítanának el min­ket. Luther tehát keresztyén értelem­ben szól, amikor a ne ölj paran­csolatot kizárólag az emberölésre vonatkoztatja: „Felebarátunk tes­tében kárt vafv fájdalmat ne okoz­zunk!“ Felebarátunk testében akkor okozzuk a legnagyobb kárt, ha őt életétől megfosztjuk. Ha valaki felebarátját megbántotta, idővel még kiengesztelheti, ha megkáro sította, a kárt megtérítheti, de ha életét oltotta ki, olyan égbekiáltó bűnt követett el, amit soha többé helyre nem hozhat, sem jóvá nem tehet. A gyilkosság bűn nemcsak a fele­barát ellen, hanem az élő Isten el­len is, aki az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Azért mondja az Ur: „A ti vérete­ket, amelyben van a ti éltetek, szá­mon kérem.“ (1. Mózes 9, 5.) A gyilkos többféle módon hajt­hatja végre szörnyű tettét: Saját­kezűig, ahogy Kain megölte Ábelt, Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi hídon a vonatot, a nagyrévi arzénes asszonyok meg­mérgezték hozzátartozóikat. Vagy végrehajthatja mások keze által, ahogy Dávid megölette Uriást, He- ródes lemészároltatta a betlehemi kisdedeket vagy Sztálin szovjetdik­tátor kivégeztette a szovjet tábor­nokait, stb. De lehet ölni mulasztás által is. Valakinek módjában volna meg­szabadítani felebarátját a halálos veszedelemből és nem teszi. Az ir­galmas samaritánus példázatában (Luk. 10.) nemcsak a rablók, ha­nem a pap és levita is vétkeztek a ne ölj! parancsolat ellen. Ha télvíz idején elkergeted a mezítelent, ho­lott felruházhatnád, te vagy az oka

Next

/
Thumbnails
Contents