Harangszó, 1937
1937-01-17 / 3. szám
HARANGSZÓ 1337. január l7 ■ 1Ő. hét, akit a Krisztus megváltott. A vallás az, amit valaki önmagából termel ki és ölt magára, a keresz- tyénség az, amit felülről kapok kegyelemből. A vallás nem segít rajtunk. A legtöbb ember azért törik össze a szenvedésben, mert csak vallása volt, de nincs Krisztusa, aki hordozná. A világ tele van vallásos emberekkel, de szűkében van a keresztyéneknek. Nekünk nem vallásos emberek kellenek, akik egy kissé megmártották magukat holmi magukcsinálta kegyes lében, nekünk olyan lelkek kellenek, akik a Krisztus hívő megváltottai, Isten engedelmes gyermekei, — evangélikus keresztyének!! Evangélikus kiállítás. A csanád-csongrádi evangélikus egyházmegye legutóbbi közgyűlésén Kékén András egyházmegyei belmissziói előadó javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy az evangélikus öntudat erősítésére az egyházmegye minden községében, gyülekezeti nappal kapcsolatban, evangélikus kiállítást rendez. Az első ilyen kiállítás Hódmezővásárhelyen volt, a második Szegeden. Mindkettőnek láthatóan áldásos hatása volt a szemlélőkre. j A kiállítás 7 részből állt. Az első rész a világ evangélikusságát ismertet- , te. Ebben a részben egy szemléltető vonal a világ vallásait, a másik pedig a keresztyén felekezetek számadatait ismertette különféle színű és nagyságú oszlopokban. Az európai evangélikus- ságot egy térkép és egy szemléltető vonal ismertette, a német, dán, svéd, finn, észt, lett és amerikai egyházakat pedig külön táblák, részint rövid leírásokkal, részint fényképekkel. A második rész Magyarország evangélikussá- gáról szól. Ennek legfontosabb darabja egy olyan szemléltető vonal, mely az evangélikusság és nemzetiség történelmi számadatait adja. Egyházi és nemzeti szempontból egyformán szomorú kimutatás ez. Különféle színű oszlopokkal szemlélteti azt, hogyan lett a XVI. század elejének túlnyomóan magyar lakosságú országából a XIX. század végén olyan ország, ahol a magyarság már csak viszonylagos többség volt. Evangélikus szempontból pedig az a szomorú, hogy a XVI. század második harmadában fölényes többséggel rendelkező evangélikusságból a XIX. század végére törpe kisebbség lett. A világháború előtti és a mai Magyarország felekezeti megoszlását és a felekezetek földrajzi elterjedését térképek és táblázatok ismertetik. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az evangélikusság Magyarország legműveltebb és leg- erkölcsösebb néprétege s a világháborúban is megállotta a helyét, amint ez néhány kimutatásból kitűnik, de arról sem S?abád megfeledkeznünk, hogy évszázados vérző sebeink ma sem gyógyultak be. A szórványsors és hűtlenség következtében a fogyás ma sem szűnt meg. Ezt a részt a magyar evangélikus templomok, iskolák és intézmények fényképei egészítették ki. A harmadik rész a helyi gyülekezet viszonyait ismertette. Külön vonal mutatta be az egyházban a népmozgalmi adatokat. A negyedik és ötödik rész az evangélikus belmissziói és külmissziói munkát ismertette a munkások és intézmények fényképeivel, életrajzával és leírásával, illetve a külmissziói résznél az evangélikus egyház külmissziói munkájának ismertetésénél, ezek mellett még térképpel is. A hatodik rész Luther életéből adott képeket, külön azokról a helyekről, ahol Luther járt és működött s külön részleteket Luther életéből. Itt nyertek elhelyezést egyházunk hitvallási iratai s Luther munkái. Dr. Csillik Bertalan szívességéből két eredeti wittembergi kiadású Luther-mű kaA csanád-csongrádi egyházmegye, miután szórvány községeinek szervező munkáiét bevégezte, a munka elmélyítését kezdte meg. Szórvány-énekeskönyvet adott ki. Most készül a szórvány-vallás- tani könyv és megkezdte a szórványoltárok terjesztését. A szórványoltár összecsukható 150 cm. magas, szekrény alakjában készült, amely kinyitva és egy asztalra helyezve, egy nagyon Ízléses oltárt állít az evangélikus istentisztelet szolgálatába. Az oltárt Pleskó Béla faszobrász, szegedi evangélikus hittestvér készíti, 80 pengőért. Az egyházmegyében eddig Szőregen, Magyarbánhe- gyesen, Kisteleken, Felsőtanyán rendeltek a sz órványhivek közadakozásból ilyen oltárokat, azonkívül a szegedi Csillag-börtön protestáns imatermében is ugyanilyen, de 3 méter magasságú oltárt avatott már fel az esperes. Érdeklődőknek az esperesi hivatal (Szeged) szívesen szolgál felvilágosítással. pott itt helyet, egyik 1529-ből, a másik 1530-ból. A hetedik rész a bibliaterjesztés munkáját és a magyar sajtót ismertette. Különböző kiadású és nyelvű (13 nyelven) értékes bibliákat láthatott a kiállításnak ezen részén a közönség. A kiállítás anyagát Kékén András hódmezővásárhelyi lelkész feleségével és Miklóssy Endre segédlelkésszel nagy szeretettel, fáradsággal és szakismerettel állították össze. Segítkeztek: iZse- bők András és Borcsiczky Miklós rajztanárok. Értékes anyagot bocsátott a kiállítás rendelkezésére Kuthy Dezső egyetemes főtitkár, saját gyűjteményéből. — A kiállítás anyagát a szállítási díj és csekély használati díj fejében bármelyik egyháznak szívesen rendelkezésére bocsátja az egyházmegye, abban az időben, amikor neki szüksége nincsen reá. Érdeklődők forduljanak Kékén András egyházmegyei belmissziói előadóhoz Hódmezővásárhelyre. Egyed Aladár. Evangélikus egyházunk rövid világtörténelme. 9. Lengyelország. Történet. Lengyelországban a ke- reszlyénség a 10. század közepén honosodott meg. A magvetés munkáját a nagy Methodius püspök tanítványai végezték, Ottó német császár védelme alatt. Az első lengyel püspökséget Pó- zenben alapították 966-ban. A reformáció nagyon korán és köny- nyen utat talált a lengyel szívekbe 1511-ben már ismerik Luther iratair, 1520-ban már szép számmal találhatók evangélikus lelkészek és tanítók. A reformáció a maga virágzásának tetőpontját II. Zsigmond uralkodása alatt érte el. Hogy milyen élénk volt az -egyházi élet, azt mutatja, hogy 1739-ig 36 lengyel bibliafordítás jelent meg. A lengyel evangélikus egyház akkor 900 gyülekezetei számlált. III. Zsigmond idejében azonban megkezdődött az ellen- reformáció. 1663-ban megtiltják az evangélikus templomok építését. 1668- ban az országból való kiűzéssel fenyegetik azt, aki betér az evangélikus egyházba. II. Ágoston alatt az evangélikus istentiszteletet eltiltották s az evangélikusokat a hivatalokból és tisztségekből kirekesztették. Az üldözést megkoronázta az 1724. évi vértörvényszék. Az üldözések megszűnése után új lendületet vett a lengyel evangélikus egyház. Az 1921-ből való új lengyel alkotmány kimondotta a teljes vallásszabadságot. Azóta ha történnek is itt-ott igazságtalanságok, legalább elvben békessége van a lengyel evangélikus egyháznak. Legújabban Lengyelország Ukrániának nevezett részén sok reményre jogosító evangélikus mozgalom indult meg. Rövid idő alatt számos gyülekezet alakult. Ezeket az új ukrán evangélikus gyülekezeteket, amelyeknek gondját dr. Zöckler Tódor stanislaui lelkész vette a kezébe, a külföldi evangélikus egyházak — a miénk is — támogatja. Isten Lelke szüntelenül munkálkodik, Szórvány-oltár ax evangélikus kiállításon.
