Harangszó, 1937
1937-04-11 / 15. szám
118. HARANGSZÓ 1937. április 11. lata alá helyezi a termelési rend minden tényezőjét s együttes gazdasági munkájukat nemzeti szolgálattá teszi. Hatalmas eredményt látunk Német- országbarí is. A nemzeti szocializmus megrendszabályozza a tőkét. Munkatáborokat létesít. A kommunizmus szeny- nyes iszapjába fetrengő német lelket kiemeli, megtisztítja, nemzeti és erkölcsi tartalommal tölti meg. De meg kell látnunk ezen irányzat sötét árnyoldalait is, melyek hosszú sora vonul el előttünk s kemény vádbeszédet mond ellene. A gazdasági életben érvényesülő állami suverénitás ránehezedik a gazdasági élet szabadságára. A tudományos és művészeti életben érvényesített fajöntu- dati gondolat megtámadja a kultúrát s ijesztő igazságtalanságokra vezet. Az iskolai szervezetek pártpolitika szerinti átalakulása; az ember gondolkodásának, érzéseinek, meggyőződésének erőszakos irányítása, az egyház lelki szolgálatának békóba verése, az egyházi munkának korlátozása és állami vonatkozásban való kiuzsorázása, az aggodalmak és rombolások hosszú sorozatát tárják elénk. Bizonyos tehát, hogv a történeti kialakulás folytán a nemzeti szociálizmus mely ellentétes szellemáramlatok visszhangjaként jelentkezett, sok szükséges és jó munkát végzett. Mégis félő, hogy ez a rendszer nem alkalmas állandó állami és társadalmi berendezkedésre. Nyílt, vagv rejtett jobboldali diktatórikus berendezkedés ép- oly kevéssé szolgálhatja a nemzet és emberiség igazi érdekeit, mint egy baloldali diktatúra. A nemzeti szociálizmus gyengíti a keresztyénség frontját, mert állami egyeduralma érdekéből nem ismeri el az egyház külön jogait. Az egyházat eszközzé teszi s az állam hadiszekere elé fogja. Nem erősíti az egyházat, hanem csak kihasználja. Csak addig támogatja, mig saját érdekei kívánják Belebeszél szervezetébe. munkájába, theológiai felfogásába, hitvallásába és dogmatikájába is. A nemzeti szociálizmus második veszedelme, hogy az egyházzal szemben a többségi elvet érvényesíti. Németországban a római katolikus egyház vezetői panaszolják az állam túlkapásait. Határsértésekről beszélnek. A konkordátum hűtlen megtörésével vádolják az áilam vezetőit. De éppen így tele van panasszal az evangélikus egyház is. Bizonyos, hogy a reformációt követő nagy vallásháborúk nem jelentettek egyházunkra olyan fenyegető nagy veszedelmet, mint a német nemzeti szociálizmus által teremtett egyházi helyzet. A többségi elv türelmetlenségre vezetését különösen láthatjuk Olaszországban és Ausztriában. Mussolini az emberiség ellenségeit felsorakoztató beszédében egysorba helyezi a protestantizmust a radikalizmussal, szociálizmus- saL_?® kommunizmussal. Nem sejteti ezt az álláspontját, hanem néven nevezi a protestantizmust s az emberiség kiirtandó veszedelmét látja benne. Hasonlóan alakul ki a protestantizmus helyzete Ausztriában is, ahol rejtett protestáns üldözés folyik. A nemzeti szocializmus tehát gyenge keresztyén frontot épít. Sok tekintetben támogatja az egyházat a front kiépítésében, de sok tekintetben gátolja benne. Ilyenkor nemcsak a frontot gyengíti, hanem a frontépítő egyházakat is erőtleníti. (Folytatjuk.) Az első magyar újságíró. Nemzeti műveltségünk úttörői között méltó hely illeti meg tisztelendő, tudós Rát Mátyás evangélikus lelkészt, a magyarnyelvű hirlapírás megalapítóját. Április 13.-án lesz 188 esztendeje annak, hogy Isten fényes napját először megpillantotta. Egy fiatal evangélikus emberpárnak: Ráth János győri mészárosmesternek és hitvesének, Raits Zsuzsanna asszonynak volt az elsőszülött gyermeke. Római katolikus plébános keresztelte meg, mert abban az időben győri templomunk ajtajára is lefeszít- hetetlen zárat tett a vallási türelmetlenség és elvakult erőszak. A szülői háztól korán elkerült. Iskoláit Modorban, Pozsonyban és Sopronban végezte. Beutazta Magyarországot és Erdélyt. Németországban közel öt esztendőt töltött. Alapos ismeretekkel meggazdagodva 1779-ben tért vissza'onnan és Pozsonyban telepedett le. Szomorúan tapasztalta, hogy a magyar nyelv mennyire parlagon hever s hogy az újságokat is közel 100 esztendeje idegen nyelven írják és terjesztik Magyarországon. Ekkor fogamzott meg lelkében egy magyarnyelvű hírlap szerkesztésének gondolata. Miután a lap kiadására vonatkozólag megegyezett Patzko Ferenc pozsonyi könyvnyomtatóval egy „Előre való tudakozást“ bocsátott ki, hogy megtudja: „vallyon találkoznának-e elegendő számmal Hazájokat és Nemzetüket igazán szerető magyar Hazafiak, akik a magyar nyelven Íratandó Hírekre vagyis Hírmondó Levelekre szert tenni kívánnak.“ Ebben mélységes keserűséggel, de egyben férfias határozottsággal állapítja meg, hogy Európában csak az egy magyar nemzetnek nincs még saját nyelvén nyomtatott újságja, „mely híjános- ság — mondja — valamint magában igen becstelen, úgy következéseivel is mondhatatlan kárára és szégyenére válik az Hazának.“ Sok-sok fáradsággal járó előkészítő munka után, Mária Terézia császárnő különös engedel- mével, 1780 január 1.-én megjelent az első magyar nyelven írt újság: a Magyar Hírmondó. A négy nyolcadrétű lapból álló kis „Hírmondó Levél“ első 400 példánya — mint mézzel megrakott pillangóraj, a magyar szó édes mézével és hímporával diadalmasan szállt a világ négy tája felé: „országokon, városokon keresztül.“ Egyszerű kis cikkeit kivétel nélkül Rát Mátyás írta. Befejező sorai úgy hangzanak, mint a magára hagyott úttörő panaszos sóhajtása: „Mindennek kezdete Lassú s eredete Jár nehézség fontjával.“ Rát három évig szerkesztette a Magyar Hírmondót. 1783-ban a győri evangélikus gyülekezet lelkészévé választotta s ekkor átadta a szerkesztői tollat Máttyus Péternek. Nyugodt önérzettel tehette, mert hiszen nyitva volt már annak a csodálatos kincsesbányának tárnaajtaja, amely mögött örök fejlődésben levő s éppen ezért kimeríthetetlen értékek rejtőznek. A magyar újságírás kincsesbányájának megnyitásával Rát Mátyás örökre beírta nevét a magyar kultúra történetébe. Kuszák István. Apróságok. A kígyónak nincs füle, hanem nyelvével hallja meg a hangot: ■— A levegő 32 ezer méter magasságban százszor ritkább, mint a tenger színén. — A föld kerekségén körülbelül 2,400.000 vak ember él. — Ma már tudnak tűzálló papírt is készíteni. i Mikor a legszentebb sajtótermék íródott. Mária emlékeiből diktál János evangélistának.
