Harangszó, 1936

1936-02-23 / 9. szám

Harang szó 1936 február 23. ^Dunántúli Prot.Lap" Kiadóhivatala PAPA Testi és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéD ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTEIN-féle szeretetotthon, Budakeszi. löt karós, szálvesszős, kordon, lugas alakban művel­jük. A metszéssel szabályozzuk a termés mennyiségét és egyúttal a minőségét is. Végül az úgynevezett biz­tosító metszéssel lényegesen csökkenthetjük a tavaszi fagykárokat is. Mint érdekes dolgot említem meg, hogy a szőlőtő tavaszi léveszteségét, könnyezését azzal csökkenthetjük, ha a metszésnél szabályként követjük ezt a pár szót: „szem felett a szemet!“, vagyis a meg­hagyandó szem felett a vesszőt a legközelebbi szemnél, a bélrekesznél (diafragma) metszük át. Általában a metszéssel ne zsarolói, hanem bölcs gazdái legyünk szőlőnknek. A tavaszi mély kapálás a következő munka, amely alkalommal a haszontalan, sőt ártalmas harmatgyökereket is eltávolítjuk mégpedig késsel és nem kézzel. A kapálást a nyár folyamán — sarabolás alakjában — annyiszor megismételjük, ahányszor akár a gaz, akár a föld megkérgesedése miatt arra szükség van. A kapálás azért is fontos, mert ezzel tudjuk vissza­tartani a talajban a nedvességet. Régi mondás: minden kapálás egy esőt ér. Ezután következnek a szőlő nyári, vagy zöld munkái. A válogatás (helytelenül: gyomlálás) célja, hogy a töke nyakból vagy a rejtett rügyekből előtörő' felesleges hajtásokat eltávolítsuk mégpedig ezt is kés­sel és ne kézzel, mert a hajtások kitörésével, leszakítá- sával nehezen gyógyuló, vagy a tőkébe belefásuló se­bet ejtünk. Tartsuk szemelőtt azt, hogy csak az válo­gasson, aki ért a metszéshez, a válogatással ugyanis a jó metszést is el lehet rontani és a helytelen metszést i s meg lehet javítani. Az aggató kötözéssel a válogatás után meghagyott vesszőket lazán összeakasztjuk. A vesszők fejlődésével azt később szorosabb kötéssel cseréljük fel, mindig vigyázva arra, hogy a kötözéssel a fejlődő tőke belsejét ne változtassuk át sötét, dohos börtönné, amelyben a termés elsatnyul, hanem szellős és világos szobává, amelyben a fürtök jó levegőben és napfény­ben egészségesen fejlődnek, az esedeg fellépő beteg­ségekkel könnyen megbirkóznak. A bekurtítással korábbi és szebb termést nyerünk. Ez abból áll, hogy a termő hajtásokat a leg­felső fürt felett 4—5 levél felett bekurtítjuk. A hónaljazással az időközben előtörő ol­dal- vagy hónaljhajtásokat távoiítjuk el mégpedig úgy, hogy azokat az első levél felett késsel levágjuk. A védekező munkák szintén a szőlő állandó évi munkáihoz tartoznak. Talán egyetlen növényünk­nek sincs annyi ellensége, mint a szőlőnek s ha ezek­VIRÁfiOT, KOSZORÚT legolcsóbban STIXNÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46 Aki a „Harangszó*-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! tői az ellenségektől meg nem védelmezzük, magunk is ellenségeivé válunk. A szénkénegezés azok kötelessége, akik nem immunis talajon hazai szőlőt ültettek. Egy kicsit költséges, egy kicsit körülményes munka, de ezzel már a telepítésnél számolni kellett. A permetezéssel védekezünk a peronosz- pora, a szőlő e gyakori gombabetegsége ellen még­pedig évenként annyiszor, ahányszor arra szükség van. Nedves időjárásban, párásabb vidéken évente hatszor- hétszer, szárazabb időben háromszor-négyszer. A pe- ronoszpora ellen legbiztosabb és legolcsóbb védekező szer a gálicos mésztej ,vagy más szóval bordói lé. Per­metezéssel és a hernyók összeszedésével védekezünk a moly kártétele ellen. Védekező szer a bordói léhez kevert arzola, vagy Uránia zöld. Az emberre nézve mindegyik erős méreg; óvatosan bánjunk vele. Kénporozással védekezünk a lisztharmat ellen. A szüretről majd a következő közlemény­ben szólunk. A trágyázás is igen fontos munka, amelyet az őszi födéssel kapcsolatban végezhetünk. Ne feledjük el, hogy csak annyit várhatunk a szőlőtől, amennyit mi adunk néki. Általános irányelvként említem meg, hogy lehetőleg minden három évben trágyázzunk istálló- és minden évben műtrágyával. A műtrágyák közül hasz­náljuk a szuperfoszfátot,a kálisót és a nitrogéntartalmú Péti sót. Ezek közül a kálisót jól helyettesíthetjük a ház körül éven át összegyűjtött fahamuval. A f ö d é s n é 1 arra ügyeljünk, hogy majd a téli hóié minél jobban beivódhassék a talajba, ezért pl. a hegyoldalon levő szőlőt mindig keresztben födjük be. A szőlő téli pihenése alatt is akad dolgunk. Állít­suk össze nyár folyamán történt feljegyzéseink alapján szőlőnk törzskönyvét. Nemcsak örömünkre szolgál ez, hanem nagyon sok okulást is nyerhetünk belőle. Mo­dern szőlészetben ma már nélkülözhetetlen a pontos törzskönyvvezetés. Emellett olvassunk szőlészeti mun­kákat, szaklapokat, ha alkalmunk adódik, vegyünk részt szőlészeti tanfolyamokon, egyszóval állandóan képezzük magunkat. A tudás ezen a téren is fegyver, erő és vagyon. A szőlő állandó évi munkáira pedig jegyezzük meg, hogy minden munka csak akkor felel meg céljá­nak, ha azt a maga idejében végezzük. Idő előtt vagy későn végzett munka vagy árt, vagy nem használ. E té­ren nyilvánul meg a vérbeli szőlöműves legszebb eré­nyeként a rendszeretet és az álhatatosság. Következő, befejező közleményünk címe: A szőlő, mint gyümölcs. YIRÍHOT, KOSZORÚT legolcsóbban STIXNÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46 Aki a „Harangszó*-ra hivatkozik, 10% engedményt kapl Elhunyt lelkész 21 éves, szerény igé­nyű, komoly gondolkodású, polgárit végzett unokája kéri a hittestvéreket, hogy őt állásszerzési törekvésében támo­gatni szíveskedjenek. A fiatalember ért: kertészethez, gazdálkodáshoz, nagy ked­ve volna bármilyen minőségben olyan könyörülő hittestvérekhez jutni, akiket hálából a legnagyobb készséggel szol­gálna. Ajánlatokat az ambrózfalvai lel- készi hivatalhoz kérjük küldeni, szerkesztő Dizottsag: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZ8EF. Kéziratokat nein adunk viasza Baross-nyomda Uzsaly ésKoncz. T.:7-63.

Next

/
Thumbnails
Contents