Harangszó, 1936
1936-02-16 / 8. szám
Harang $ 2 ó í936 február 16 dunántúli Pro t. Lap-" Kiadóhivatala Apa Testi és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéo ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTEIN-féle szeretetotthon, Budakeszi. téktelen, vagy kevésbbé értékes félvad szőlőfajták a magyar szőlészetből mielőbb eltűnjenek, azért a nyakoltást a kormány ingyen csemegeoltógalyak kiutalásával támogatja. A nyakoltást tavasszal a nedvkeringés megindulása után végezzük úgy, hogy az átoltani szándékolt töveket kibontva a föld színe alatt 10 —15 cm mélységben levágjuk, fűrészeljük, behasítjuk és a már a tél folyamán e célra megszedett és két lapra kifaragott egy vagy két szemes oltógalyat a hasítékba úgy helyezzük, hogy legalább az egyik oldalon a vad és a galy kérge találkozzék. Ezután az oltás helyét jó erős spárgával összeszorítjuk. a földnek a sebbejutását rongy- vagy papirkötéssel megakadályozzuk, az egészet földdel betakarjuk, felhúzzuk, vagyis felcsirkézzük, úgyhogy a kis halomban a föld 5—8 cm-rel magasabban legyen, mint az oltógaly teteje. Amint a fakadék május vagy június hónapban kihajt és nő, a földet óvatosan és fokozatosan kezünkkel leengedjük. Ezzel az oltással őszre már egy vagy két darab, ujjnyi vastagságú jói beérett vesszőt nyerünk, amely nagyon sokszor már az oltás évében hoz egy-egy fürtöt, a következő évben pedig már tekintélyes termést ad. Uj telepítésnél ez az oltási mód azért nem ajánlatos, mert ennél az oltásnál a forradás nem tökéletes és igy az oltvány nem lesz hosszú életű. Erre az oltásra mondják, hogy az egyik oldalon forrad, másik oldalon korhad. 2. A zöldoltást akkor alkalmazzuk, amikor már előre vadalannyal ültettük be a földet. A harmadik évben a vadalanynak már van két vagy három olyan hajtása, amelyet május, vagy június hóban a karó magasságban zöld oltógallyal hasítékbaoltással beolthatunk. Az oltás helyét e célra használatos pamut, vagy gummi- kötővel betekerjük, illetve födjük, megeredés esetén a fakadékot kikötjük, hogy a szél ki ne csavarhassa. Ősszel a vessző beérése után az oltványt ledöntjük vagy elbujtjuk úgy, hogy a forradás helye kerüljön a föld színével egy magasságba. Ennek az oltási módnak előnye, hogy a telepítés első évében kevesebb a munkánk és kisebb a kiadásunk; hátránya azonban, hogy későbben és nehezebben kapunk egyöntetű termő szőlőt, mert a zöldoltás nem minden évben sikerül egyformán; továbbá ezzel az oltással a fajta-azonosságra sem tudunk kellő gondot fordítani. 3. A kézbenoltás minden más oltási módok közül a legjobban ajánlható. Ősszel 50 cm. hosszúságúra feldarabolt és télire elvermelt vadalanyba tavasszal angol nyelves párosítással beleoltjuk az egy-szemes oltógalyat. Ezt az összeforradást siettető előhajtatás után, vagy anélkül fordított talajban szellős és napos helyen iskolába rakjuk és ősszel már helyreültetjük. Ezzel az eljárással szőlőnk már a harmadik legkésőbb a negyedik évben szép terméssel örvendeztet meg és jutalmazza meg fáradozásunkat. Ezzel az oltással lesz tőkésünk legszebb és legegyenletesebb. Megjegyzem csupán leírásból egyik oltási módot sem tudjuk megtanulni. Bármelyik oltás tökéletes elsajátításához szemléltetés és mindenekfelett kitartó, hűséges gyakorlat szükséges. A kézbenoltással kapcsolatos munka, annak mintegy folytatása az iskolázás. Ez úgy történik, hogy egymástól 1 méter távolságra 40-50 cm mély árkot ásunk és ezek egyik oldalára ültetődeszka segítségével egymással szépen sorjában (mint ahogyan a jó gyermekek az iskolában ülnek) többszöri öntözés mellett elhelyezzük a bekötözött, sározott és homokozott oltványokat egymástól 6—8 cm távolságra. Ezután mindegyik sort külön, sirhalom- szerüen betakarjuk úgy, hogy a halom felszíne az oltványok magasságát mintegy i0—12 cm-rel meghaladja. Ha a föld nagyon kötött és agyagos, akkor a halmok tetejére homokot teszünk, hogy a zsenge hajtások a földet át tudják törni. Az egész iskolát nyáron ál gyommentesen tartjuk, annak földjét szükség esetén többször vigyázva meglazítjuk, az egész iskolát egyszer kétszer kibontva megszellőztetjük, miközben az úgynevezett harmatgyökereket lemetszük, nagy szárazság idején megöntözzük mégpedig nem felülről, hanem a halom oldalát kibontva a vizet a gyökérzethez juttatjuk, továbbá a peronoszpóra ellen legalább kéthetenkint gyenge bordói lével megpermetezzük, ősszel az oltványokat vigyázva kiszedjük, a fajta és az erősség, gyökérzet szerint osztályozzuk. Telepítésre csakis az elsőrendűen forrott bő gyökérzetű oltványokat használjuk fel, a gyengébbeket erősödés végett még egy évre újból eliskolázzuk. A telepítéshez tartozik az oltványok ki- vagy helyreültetése is. Az ültetésnél tő- és sortávolság a szándékolt művelési módtól függ. Közönséges, vagy karrós művelésnél legjobban megfelel az egy méter sor- és tőtávolság, mig a szálvesszős, vagy sodronyművelésnél legajánlatosabb a 130 cm sor- és 150 cm tőtávolság. A falak és kerítések mellé ültetett sorokban se legyen a szőlő 150 cm-nél közelebb egymáshoz és semmiesetre se legyen 60 cm-nél közelebb a falhoz vagy kerítéshez. A szorosan a fal vagy kerítés mellé ültetett szőlő ugyanis alig védelmezhető meg a moly és a pajzstetvek kártételétől Az érdeklődők számára tájékoztatásul megjegyzem, hogy 'XI méteres telepítéssel 1 kát. hojdra 5760 darab, 130X150 cm-es telepítéssel pedig 2960 drb. kell. Következő közleményünk cime: Állandó szőlőmunkák. viRibor. KOSZORÚT legolcsóbban NTIXHÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. TeIefon 9-46 Aki a „Harangszó*-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Szappan, fésű, kölnivíz, paríöm és borotválkozó eszközök nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Erzsébet-lér 13. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál 3 százalék engedményben részesül I Szerkesztő bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNÓ. SZUCHOVSZKY GYULA, TŰRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Késiratokai nem adunk viasza Baross-nyomda Uzsaly ésKoncz. T.:7-63.
