Harangszó, 1936
1936-02-09 / 7. szám
I» HAftANG$2Ó i§36 február §. íunántúli Frot.Lap" Kiadóhivatala PÁPA Testi és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéb ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTElN-féle szeretetotthon, Budakeszi. lünk is jobban díszük és édesebb gyümölcsöt terem a melegebb, védettebb helyeken, nevezetesen az épületek vagy kerítések déli, nyugati, keleti, de már ke- vésbbé az északi oldalán. Ezért olyan helyre, ahol a szőlő fő éltető elemét: a napfényt nélkülözi, mint a fák árnyékában, vagy a falak északi oldalán, kár szőlőt ültetnünk. Szabadfekvésű területen, künn a határban ültethető a szőlő az egészen sík vidékre, de itt is legelőnyösebb számára a hegyek és dombok enyhe hajlású déli, nyugati és keleti lejtője. Telepítésnél fontos a talaj összetétele is. Ez határozza meg ugyanis mindenekelőtt azt, hogy úgynevezett hazai (oltás nélküli), vagy oltványszőlőt ültessünk-e. A laza összetételű .— idegenszóval — immunis homoktalajban jól díszük az oltás nélküli hazai, gyökeres vessző is, míg ellenben minden más talajon csakis oltványszőlövel érhetünk el eredményt, hacsak az aránylag költséges és elég körülményes szénkéne- gezésre rá nem szánjuk magunkat. Fontos továbbá a nem immunis talajok összetétele a bennük levő mésztartalom miatt is. Amely talajban ugyanis 15%-nál kisebb a mésztartalom, abba vadalanyul megfelel a Ripária Portalis, a nagyobb mésztartalmú talajok vadalanyaként legjobban el van terjedve a Berlandieri, amelynek különböző jelzésű változatai közt legáltalánosabb a Berlandieri X Ripária Teleki 8 B. Hogyan győződhetünk meg talajunk mésztartalmúról? Vagy talajmintát küldőnk be a m. kir. szőlő és borgazdasági kísérleti állomásnak Budapestre — ampelológiai intézet —, ahol a talajt vegyi úton — természetesen pénzért — megvizsgálják és százalék szerint kimutatják annak összetételét, vagy pedig ha erre költeni nem akarunk, házilag mi magunk is meggyőződhetünk talajunk hozzávetőleges mésztartalmúról a következő eljárással. Egy jókora marokra való földet tegyünk porcellán tányérra és öntsünk rá egy evőkanálnyi ecetet. Amely talaj egyáltalában nem, vagy nagyon rövid ideig pezseg, abban kevés a mész; abba bátran ültethetünk Ripária vadalanyt. Minél hosszabb és erősebb habzással pezseg a talaj, annál nagyobb a mész- tartalma; ilyenkor a telepítéshez Berlandieri használandó. A telepítés első munkája a talaj megfordítása. Ne mulasszuk el ezt akár a háznál, akár a szabadban telepítünk! A háznál vagy az udvarban, a kerítésnél vagy a falak mellé ültetendő egy sor szőlőnek legalább 150 cm. széles földsávot fordítsunk meg. A fordítás 60—80 cm. mélységben úgy történjék, hogy a talaj felszínén levő, szerves anyagokban gazdagabb, tehát termékenyebb talajréteg kerüljön az árok fenekére, ahol majd a szőlő gyökérzete táplálkozni fog. A fordítást lehetőleg ősszel végezzük, hogy abba a téli hóié jól beivód- hassék és hogy a talaj tavaszra kissé mgüllepedhessék. Különös gondot fordítsunk fordításkor a cserebogár pajorjának lelkiismeretes összeszedésére és pusztítására, mert az erre fordított munkával nagyon sok kellemetlenségtől és bosszúságtól szabadulunk meg. Aki nagyon sovány, vagy kihasznált földben akar szőlőt telepíteni, okosan teszi, ha fordításkor úgynevezett alapvető trágyázást végez, vagyis a trágyát a földdel együtt úgy tordítja az árokba, hogy az az árok feneke felett 15—20 cm. magasságban rétegeződjék el. A fordításkor össze szokták szedni a talaj felszínére került köveket. Ezt a munkát hagyjuk tavaszra, mert nagyon sok követ a téli fagy elmállaszt; tavasszal is csak az ököl- nagyságunál nagyobb köveket szedjük össze, a kisebb kövek csak hadd maradjanak a föld színén, azok ugyanis elsőrendű melegraktározó képességükkel nappal magukbaszívják a napsugarakat, éjjel pedig kisugározzák és így a szőlőérlelést és a cukortartalom fejlődését nagyban elősegítik. A telepítés egyik legfontosabb fejezete a fajtakiválasztás. Az oltványszőlőknél az alany kiválasztását, amint láttuk, maga a talaj, mégpedig annak inésztar- talma határozza meg. A termelendő csemegefajta kiválasztása tőlünk függ. Itt tartsuk szem előtt azt, hogy milyen célra akarunk telepíteni. Ha csak a házi szükségletet akarjuk kielégíteni, akkor telepítsünk különböző érésű fajtákat. Ezzel elérhetjük, hogy július végétől, sőt néha közepétől késő őszig, okszerű eltartással pedig késő tavaszig, tehát az év háromnegyed részében élvezhetjük a szőlőt. A termelésre ajánlható csemegefajok érési sorrendben: Csaba gyöngye érik július második felében; madün: augusztus elején; szőlőskertek királynéja és Kossuth Lajos: augusztus közepén; fehér és piros saszla: szeptember hó elején; passzatutti: szeptember hó közepén; ezeréves Magyar- ország emléke: szeptember végén; Erzsébet királyné emléke: október hó elején; kecskecsecsű: október hó közepén és végén. Aki pedig haszonszőlészethez akar fogni, vagyis terve, hogy a felesleges szőlőt értékesíti, leghelyesebben cselekszik, ha két vagy három fajtánál nem telepít többet. Ezek számára első helyen ajánlható a fehér és piros saszla, Erzsébet királyné emléke, ezeréves Magyarország emléke és a legújabban ajánlott Afuz Ali. Ezek a fajták bírják legjobban a téli eltevést és szállítást. Következő közleményünk címe: Oltás, iskolázás. VIRÁttOT. KOSZORÚT legolcsóbban iTIXIÉ-tél csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. TELEFON: 9 — 46. Szives pártfogást kérek. Szappan, fésű, kölnivíz, parföm és borotválkezó eszközök nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Erzsébet - tér 13. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál £ százalék engedményben részesül I Szerkesztő bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS 2SIGM0ND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kifcdó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk viasza Barosa-nyomda Uisaly és Konca, Győr - Telelőn 7-U
