Harangszó, 1936
1936-09-20 / 39. szám
HARANGSZÓ l93é szeptember 20. „Lunántuli Prot. lap" Kiadóhlvatala PÄPA „Gyógyíts meg engem. Uram" cimíi imddságos könyv darabonként 20 fillérért kapható. Portó 4 f. Diszkötésben 1 P. Az ár beküldhető bélyegben is. kívül megtámadja a légzőszerveket, az emésztőrendszert, — utóbbit különösen a délelőtti dohányzás. Azoknak a tüdeje, akik állandóan füstös levegőben kénytelenek tartózkodni, a tüdő szöveteibe lerakodott koromtól palaszürke színű, olyan, mint a finoman erezett gránitkő. Az aztán csak természetes, hogy az ilyen tüdő működése nem lehet kielégítő, hogy hajlamosabb a megbetegedésre, a kóros tágulásra. Ilyen a kávéházi füstös levegőben tartózkodó pincérek tüdeje. Végeredményben a dohánymérgezés ártalmas következményei a mértéktelen dohányosnál numkaképességcsökkenésre vezethetnek. Ha az elmondottakon kivül számba vesszük azt az anyagi károsodást, amit a dohányra kiadott tekintélyes pénzösszeg egy polgári háztartásban jelent, beláthatjuk, hogy a dohányzás nemcsak szervezetünknek, s így egészségünknek, hanem erszényünknek is nagy kárára van. A dohányzás szenvedélyszerű rossz szokásának, — sajnos —, a modern nők is rabjává lettek, — pedig a dohány mérgező hatása a gyengébb női szervezetben még nagyobb rombolást képes végezni, mint a férfiéban. Ugyanez áll a serdülő korban lévő gyermekekre is, akiknél még a jellemfejlödés szempontjából sem közömbös, hogy hódolnak-e a hodányzás káros szenvedélyének. A komoly jeliemképzés helyett a dohányzó ifjú egyéb modorosságok mellett legtöbbször a dohányzás műveletében képzeli el és véli megtalálni azokat a külsőségeket, amelyek — szerinte másokban, — persze csak a felszínes szemlélőben — felőle az érettség látszatát kelthetik, — s voltaképpen nyegleségnél, a felnőttek majmolásánál nem egyebek. Sok szülő maga rontja el gyermekét, amikor azzal akarja felnőtté avatni, hogy szivarkával kínálja meg, vagy szivartárcával ajándékozza meg születésnapja alkalmával. Ezzel lavinát indít meg, amelynek romboló hatását előre kiszámítani senki sem tudja; a meggondolatlan szülő ezzel egy káros szenvedély kifejlődéséhez nyújt segédkezet. A nemes önmegtartóztatásra való ránevelés ezzel talán az első csorbát szenvedi, s rászoktatja a gyermekifjut, hogy érzéki benyomásokra kritika nélkül reagáljon, a rossz példát kövesse és nála a szenvedélyek sorozata fejlődhessék ki. Mindjárt legközelebbről fenyeget a szesz (az alkohol), amelynek mértéktelen fogyasztása éppúgy szenvedéllyé vá'hatik, mint a dohányzás. Ä szesz családromboló hatását mindenki ismerheti. Tudjuk, hogy szeszelö (alkoholista) szülök gyermekei elfajzottak (degeneráltak). Tudósok régen meg- á.lapították, hogy a gyengébb képességű gyermekeknek legalább 30 százaléka alkoholista szülőktől származik, — legtöbbször alkoholista apától. A mértéktelen szeszfogyasztás következtében a szervezet ellenállóképessége csökken a betegségekkel szemben, úgy hogy nemcsak a szülők válnak hajlamosakká a különböző megbetegedésekre, hanem az ilyen szülök ivadékai is, még pedig harmad-, negyediziglen. Az ilyen családokban több szelemileg és testileg satnyán fejlett gyermek akad, mint a szeszivástól tartózkodó családokban. Emellett a szesszel élők (és ivadékaiknak az) élettartama nem éri el az átlagot. Erkölcsi érzékük megromlott, hazugságra, bűnözésre hajlamosabbak, mint a szeszivástól tartózkodó szülök ivadékai. Az erkölcsileg és testileg nyomorultak serege, a szellemi rokkantak, hülyék és bárgyúk, valamint a gonosztettekre hajlamosak tömegei nemzetgazdasági szempontból kiszámíthatatlan kárt jelentenek, mert mérhetetlen nagy terhet rónak az államra és a társadalomra. A legtöbb boldogtalan családi életnek az alkoholgözös levegő a melegágya. Az alkoholizmus kiirtására össze kell fogni egyháznak, világi hatóságoknak, társadalmi szervezeteknek. Sokat tehet e tekintetben az iskola. A gyermek lelke igen fogékony minden benyomásra. Ha szemléltető ábrákkal elébe tárják a szesz romboló hatását (ily fali képeket ad ki az Országos Közegészségügyi Egyesület), ha élő példákat állítanak eléje, amelyekből fogalmat alkothat magának a szesz mérgező voltáról, akkor remélhetjük, hogy lassacskán szükebb körre fog szorítkozni hazánkban az idült szeszmérgezés, az alkoholizmus. Legtöbbet tehet e bűnös szokás kiirtásában a jó példaadás magában a családban. Bűnt követ el az a szülő, — s ezért büntetendő is volna, — aki már kis korban pálinkás kenyérrel eteti gyermekét, vagy tej helyett a sokkal drágább borral itatja. Ezáltal először is gyermekének a lelkét mételyezi meg, aztán szervezetét mérgezi és teszi tönkre. Az ilyen családban az örökös békétlenség és beteges- kedés üt tanyát, — itt nem örömvirágok nyílnák, hanem az elégedetlenség és' boldogtalanság tövise sebzik meg már a gyermeklelkeket is. Állati eredetű mérgezések kígyók, rovarok csípésétől származnak. így egyes légyfajok, darazsak és méhek csípése mérgező hatású lehet. Nálunk gyakorlati szempontból főleg a méhcsipés jöhet szóba, mert más rovarok (pl. a kolumbácsi légy), amelyeknek csípése mérgező, nálunk alig fordulnak elő. Mérges kígyó is igen ritka csonka hazánkban. Ä méhcsipésből igen fájdalmas duzzanat keletkezik a csípés helyén. Ha sok csípés éri egyszerre a testet, a mérgezés oly heves lehet, hogy halált is okozhat. Helytelen a kezünkre, vagy arcunkra szálló méhet elkergetni; elszáll az onnan magától is anélkül, hogy bajt okozna. Jobb, ha nem is nyúlunk feléje, mert ha csak megérintjük is, önvédelemből megsebez azonnal a fullánkjával. Aki méhekkel dolgozik, viseljen nyakban, kézfőben és lábszárban zárt köpenyt; kezére húzzon keztvüt, fejére pedig tegyen méhszitát, hogy bőrétől távol tarthassa a mé- heket. Mint a legtöbb méreggel szemben, úgy a méhméryggel szemben is fennáll egyeseknél az u. n. idioszinkrázia, magyarul: túlérzékenység. Előre senki sem tudhatja, mily mértékben érzékeny valamely méreggel szemben, ezért mindenkinek egyformán óvatosnak kell lennie. Pajkos gyermekek különös kedvüket lelik abban, hogy nyáron a nagy melegben a méhkas bejárati nyílása elé egy csomóba kiülő méhek közé lőnek bodzafapuskájukkal. A méhek erre feldühödnek és megtámadják az ellenséget. A jobbik esetben a sok csípéstől csak feldagad a kis bűnös arca és feje, s napokig kínos fájdalmakat kell büntetésül elszenvednie, — de nem egyszer volt már az ily játéknak halálos vége. Ezért éppen nem feleslegs fáradság, ha gyermekeikkel a szülők, tanítványaikkal a tanítók beszélnek az elmondottakról. (Következő, befejező cikkünk: Lélekvédelem.) 17 éves, IV. polgárit végzett evangélikus leány, elmenne gyermekek mellé. A háztartási teendőkben is szívesen se- gitkeznék s azokhoz ért. Megkeresések és ajánlatok e címre küldendők: Evangélius lelkészi hivatal. Zalaegerszeg. 1 o 1--O STELCZE R KÁROLY müasztalos, lakberendező GYŐR, KOSSUTH LAJ0S-U.24. Bejárat Palatinus-utca 4. sz. Cégem különlegessége : szavatolt jó kivitelű modern h álószobák olcsó árban. j .ss«wMsasMSNaMB^mMS Jóravaló győri 3 gyermekes család házmesteri állást keres Győrött. 3—3 Középkorú úrinő, született nagynémet, elmenne gyermekek mellé nevelő- nőnek, vagy idősebb hölgyhöz, háztartásban is segédkezik. Cím válaszbélyeg ellenében a kiadóhivatalban. 1—1 VIRÁGOT, KOSZORÚT legolcsóbban iTIXIVÉ-tél csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. Aki a „Harangszó“-ra hivatkozik, 10% engedményt kapl Fiatal, 4 polgárit végzett félárva úrileány idős házaspár, magányos úrinő gondozására, gyerekek mellé, házi kisasszonynak vagy társalkodónönek elmenne úri családhoz. Főzni is tud. Cím válaszbélyeg ellenében a kiadóhivatalban. 1—1 Terjesszük a „HARANGSZÓ“-t! Szerkesztő bizottság : IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZE3 2SIGM0ND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Ol. SCHUTT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOV3ZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelő« aserkeaztö 4a kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk rínia Baross-nyomda Uzsaly és Koncz. T.:7-63.
