Harangszó, 1936
1936-01-19 / 4. szám
HARANÖS2Ó 1Q36 január lO. „Ulinántúli Prot.Lap' Kiadóhivatala Testi és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéb ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTElN-féle szeretetotthon, Budakeszi. szólás-mondás szerint, hanem orvosi szempontból is kóros állapotba jut. Ha vizsgáljuk a mai fiatal ember helyzetét a városokban, orvosi szemmel nézve bizony nagy átlagban igen szomorú az. Akár a tanult ifjúságot nézzük, amely valamilyen oklevelet szerzett magának, akár az iparosokat és kereskedőket, a legtöbbje nagy nehezen tud csak imigy-amúgy elhelyezkedni, szűkös keresetéből keservesen tengeti életét. Tekintélyes része pedig egészen munkanélkül marad. Ez bizony elkeseredést vált ki bennük és ebben az ideges világban ők is idegesek lesznek. A mai ifjúság nagy százaléka ideges már azért is, mert gyermekkorában nélkülözte a megfelelő táplálást- és gondozást, a meghitt, csendes, rendes családi otthont. Idegesek voltak a szülei is a sok gond miatt, nem futotta talán a kellő táplálkozásra és más sok mindenre, mert kellett a szülők szórakozására, mert ez társadalmi kötelezettség és erről sokan nem tudnak lemondani. Mondom, igy indul neki az életnek az a szegény fiatal ember, legyengített szervezettel és gyenge idegzettel, annak az életnek, amely igazán egész embert kíván. A gyenge idegzet és leromlott szervezet egyik folyománya a legyengült ellenállóképesség erkölcsileg és testileg egyaránt. A szűkös viszonyok között élő fiatal szervezet könnyebben betegszik meg, a gyenge idegzettel bíró fiatal ember könnyen enged a mai kor számtalan léha és könnyelmű csábításainak, kivált ha leikéből hiányzik a kellő erkölcsi ellenállást kölcsönző alap. így azután beleveti magát az élet, az élvezetek forgatagaira, ott aztán nemcsakhogy az amúgy is gyenge idegeit teszi tönkre és ezáltal munkaképességét, egyéni értékét csökkenti, hanem olyan fertőző betegségeket is szerezhet, melyek esetleg egész jövőjét, leendő családi boldogságát is tönkreteszik, idönap előtt megrokkan, munkaképtelenné lesz, esetleg évekig tartó sinylődés után elmegyógyintézetben fejezi be életét. Mindezt miért? Néhány — szerinte — boldog óráért! Pedig hát a mai világban akármilyen nehéz is a megélhetés, lehet ezen bajok ellen védekeznie az ifjúságnak. Éljenek az Isten rendelése szerint, éljenek erkölcsös, egészséges életmódon, az éjszakát használják fel pihenésre, az Isten szép napját a munkára és csak a szabad idejüket egészséges szórakozásra és testedzésre. Reggel hideg l.emosakodás, utána torna, ezután felfrissülve és jókedvvel fog az az ifjú az ő napi munkájához. Aki így tölti ifjúságát, az bizonyosan nem lesz ideges, hanem a tehetsége legjavát fogja adni a munkájába és feljebbvalói is meg lesznek elégedve teljesítményével. A táplálkozás is nagyon fontos. Ne legyen egyoldalú, de foglalkozás szerint megválogatott. A nehéz testi munkát végző egyénnek más táplálékra van szüksége, mint az egész nap íróasztal mellett ülő szellemi munkásnak. A nehéz testi munkát végző egyén több húst és melléje, ha lehet, zöld főzeléket és hüvelyesekből való főzeléket egyék, a szellemi munkás a húst mérsékelje. Természetesen tésztás ételt mindkétfajta munkát végző ehetik. Ajánlatos a nyers gyümölcs is, de csak kellően megmosva és megtörölve, mert a nyers gyümölcs viaszburkolatán előszeretettel tapad meg a sokféle fertőző csira és tudjuk, hogy a piacon, vagy boltban vett gyümölcs számos, esetleg mosatlan kézen ment keresztül. A városi ifjaknak rendelkezésre állanak sportegyesületek, dalárda, kultúrház stb. A városi ifjak szabad idejüket ilyen helyen töltsék, ahol nemes sportban edzik testüket, énekkarban és zenekarban való részvétellel nemesítik lelkűket és mellett szolgálnak egészségüknek is, mert ellensúlyozzák a napi munkájukat eme nemes, szórakoztató munkával és nyugodtan fognak éjjel pihenni. Nem is szólva arról, hogy mennyi anyagi és erkölcsi hasznuk van abból, hogy elkerülték ezzel a rossz társaságot és ujult erővel, üdítő álom után kipihenten, nyugodtan, jókedvvel és n e m idegesen fogrtak hozzá az új reggelen a munkájukhoz. A falusi fiatalságnak ma is jobb a helyzete annyiból, hogy megtalálja a munkakörét és az egész napi fárasztó munka után bizony ringatás nélkül elalszik. A vasárnapot az istentisztelet mellett pihenésnek szentelheti, a levente és ifjúsági egyesületekben űzheti a testedzést és nemes szellemi szórakozást. Ma már a legtöbb faluban van kultúrház is, de ha ez nincs is, ifjúsági egyesületek mindenütt vannak, ezek rendelkeznek könyvtárral és olvasóteremmel, úgyhogy itt töltheti szabad idejét a falusi fiatal ember és nem szükséges, hogy kocsmába járjon, hol csak egészségének árt és sokszor lelki egészségében is kárt szenved. Épen ezért a falusi fiatalság nem is annyira ideges, mert rendesebb életet él, testileg, lelkileg kiegyensúlyozott. Természetesen kivétel itt is akad, de szerencsére nem sok. ' A fiatal hajadon leányok helyzete is sokban hasonlít a fiatal emberek körülményeihez. Városon is, falun is. A legegyszerűbb természetes gyógyszer az ő idegességük ellen is a rendes, erkölcsös munkás élet, kellő sportolással, pihenéssel és nemes szórakozással, hogy meg legyen a nyugodt lelki egyensúlyuk és akkor nem lesznek idegesek. Következő, utolsó közleményünk cime: A felnőtt- és öregkor. VIRÁGOT. KOSZORÚT legolcsóbban STIXNÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. TELEFON: 9-46. Szives pártfogást kérek. Szappan, fésű, kölnivíz, parföm és borotválkozó eszközök nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Erzsébet - tér 13. Aki e lalrdetésí felmutatja, vásárlásnál S százalék engedményben részesül! Szerkesztő bizottság : IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk vissza Baroza-nyomdt Uzsaly és Koncz, Qyőr - Ttlefon f-68
