Harangszó, 1936
1936-08-02 / 32. szám
1936 augusztus 2. HARANGSZÓ 255. Országos viszonylatban Így fest a kép: Az összes házasságkötések száma 1934-ben 78.843 Ebből tiszta házasságkötés — — — 61.994 Vegyes házasságkötés — — — — — 16.849 A vegyesházasságok országos arányszáma tehát 21.4%. Az egyes felekezeteknél következő a helyzet: összes Tiszta Más Más Összes Tiszta Vegyes Vallás házasság pár ▼állású vallású vegyes pár pár a vőa menypár 0/0 °/o legény asszony róm. kath. 58520 44065 7601 6854 14455 75.30 24.70 gör. kath 3016 778 1144 1094 2238 25.80 74.20 ref. 21946 10805 5284 5857 11141 49.24 50.76 evang. 6862 2724 2043 21095 4138 39.70 60.30 gör. kel. 560 172 174 214 388 30.71 69.29 unitárius 111 4 46 61 107 3.60 96.40 izraelita 4513 3393 507 613 1120 75.19 24.81 egyéb 164 53 50 61 111 32.32 67.68 összesen: 61994 16849 16849 E kimutatásban a vegyesházasságok kétszer szerepelnek, mert minden vegyesházasság két felekezetet érint. Ha leszámítom az unitáriusok, görög kath.-ok és görög keletiek százalékát a már másutt említett okoknál fogva, akkor kitűnik, hogy a magyarországi történeti egyházak között a legtöbb vegyesházasságot éppen az evang. egyházban kötik meg. A vegyesházasságkötések aránya pedig országos viszonylatban folytonosan növekedik. 1877-ben pl. az összes házasság- kötéseknek mégcsak 7.1 %-a volt vegyes. 1933-ban pedig már 21.4%-a. Ha ebben a tekintetben nem történik óvintézkedés, akkor tehát további romlásra van kilátás. Nem olyan közönbös kérdés ez, mint sokan gondolják. A vegyesházasság a lelki elközönbösödés 'lehetőségeit és veszedelmét rejti magában. Ez pedig az egyház egyik legnagyobb ellensége. Reverzális. Sályoéf' VéSzéidélmet'-fejhimagában:. aí< vögyesház^ss^gpk? kérdésében a római kath. egyház túlzó álláspontja is a reverzális területén. A róni. kath. egyház ugyanis csak abban az esetben áldja meg templomában a vegyesházasságot, ha a nem róm. kath. fél minden születendő gyermekét előre átengedi a róm. kath. egyháznak. Ez a vallási megegyezés a reverzális. A vegyesházasságokkal kapcsolatos házassági megegyezés Alex könnyét törli. Julia szivszorongva lesi ezt a kínos vergődést. — Lássa, — suttogja, — közös a sorsunk. Én sem igen emlékszem anyámra, azért érzem annyira a maga fájdalmát, ezért siratom a maga szerencsétlenségét, mert vele siratom az enyémet is... — Nem sírt még velem senki... — S az a leány, ki engem helyettesit a rendőrfőnöknél? Ki az a leány? A kérdés váratlan volt és mohó. — Családvesztette, mint mi. Különben is hasonlít magára, Julia. Ezzel előveszi Natalia fényképét. Julia kíváncsian kap utána. — Csodálatosan szép! — Szakad elő Júliából az őszinte ámulat. — Ép olyan, mint ön, Julia! — Szereti ezt a leányt? — Egymás mellé állított az élet, közös a sorsunk. Egyformán szomorú és csalódott... — Ez... ez... szerelem!!... — susogja Julia. — Nem. Valami egészen más. Magam sem tudom, hogy mi. Talán az egymásrautaltság érzése köt össze bennünket!... — Most pedig mondja meg, honnan tudtak az idejövetelemről? Meg kell mondania. ígéret köti. Türelmes voltam eddig, de most tudni akarom!!... — Velem mer jönni egy sötét pincébe s egy még sötétebb földalatti folyosóra? Látnia kell, szavamnak úgy sem adna hitelt. Julia megütközve hallgat. Szeme tágul s a gyanú árnya suhan el arcán. — Jöjjön. Elárulom legnémább titkunkat!... Rám meri magát bízni, hisz nekem? — Megyek. Bízom magában... 1896-ban, a polgári házasság első teljes évében, a vegyesházasságoknak csak 25%-ában történt meg. 1933-ban pedig már 48.6%-ában, tehát majdnem minden második házasságkötésnél. A megegyezésnél a megegyezést megengedő törvény meghozatala óta eltelt 38 év alatt, 1934-ig, a r. kath. és a ref. egyház közti viszonylatban veszített a ref. egyház. 6995-tel több esetben történt megegyezés a róm. kath. egyház javára, mint a ref. egyház javára. Ugyanez idő .alatt a róm. kath. egyház és az evang. egyház közti viszonylatban 6799-cel több esetben történt megegyezés a római kath., mint az evang. egyház javára. Az evangélikusok tényleges vesztesége tehát a reverzálisok folytán aránylag sokkal nagyobb, mint a jóval nagyobb református egyházé. Nekünk azonban a reverzális-törvény nemcsak a római kath. fronton hozott veszedelmet és veszteséget, hanem a ref. egyházzal szemben is. A szóbanforgó 38 év alatt 40.934 ref. és ev. vegyesházasságkötés történt. Ezeknél a házasságkötéseknél 846-tal több volt azoknak az eseteknek a száma, mikor minden gyermeknek a ref. vallásban való neveltetésére kötöttek egyességet, mint azoknak az eseteknek a száma, mikor a mi javunkra történt megegyezés. Ezen a területen tehát 846 a veszteségünk. Akinek kedve van a számolgatáshoz, az kiszámíthatja, hogy hozzávetőlegesen mit jelent ez a két veszteség, ez a 7.645 kárunkra szóló reverzális-többlet, csak ne felejtse el, hogv itt ma már nem az első nemzedékről van szó, mert hiszen a tőlünk elvett gyermekeknek is születtek már azóta gyermekeik. Azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt mondom, hogy egy kis egyházkerület kerülne ki ebből a veszteségből, ha nem lenne veszteség. Az evangélikus egyháznál van némi javulás a reverzális fronton. Míg a reverzális-törvény ólta eltelt idő eflső öt évében a megegyezések háromnegyed része a római kath. egyház javára szólt, ma a római kath. vőlegény és evang. menyasszony között kötött házasságoknál ez a százalék 73.8%-ról az utolsó 3 évben 51.5%-ra szállott le, a ref. és ev. vegyesházasságkötéseknél pedig ref. vőlegény és ev. menyasszony esetében azelőtt 86%-ban kötöttek a kárunkra egyességet, most pedig már csak 62%-ban. Az ev. vőlegény és róm. kath. menyasszony esetében azonban még mindig átlag 74%-ban a kárunkra kötik meg az egyességet, a ref. és ev. vegyesházasságoknál pedig ref. vőlegény és ev. menyasszony esetében beállott 24%-os javulást teljesen lerontja, sőt még inkább a kárunkra billenti az ev. vőlegény és ref. menyasszony esetében a ref. egyház javára jelentkező ferrtemlített 36%-ról 63%-ra való emelkedés, amely Ezzel indulnak is. Fentről ajtócsapkodást hallanak, majd lépteket. Jön Rujeff. Julia ijedten Alex mellé húzódik. — Nem szeretem ezt az embert. Nem bántott még, de hallgatag meghajlásában is van valami fenyegető. Félek tőle. — Cseppet se féljen! — bátorította Alex Júliát. Rujeff is velük ment a pincébe. Nem lehetett előle kitérni. Végül is jobb szerették így. Nem voltak egyedül. Julia belekapaszkodott Alexba. Remegett kissé s vére hevesen lüktetett. Amint Alex kezébe adta a hallgatót, már sejtette, miről van szó. — Alfréd lakása alatt vagyunk? — kérdezte idegesen. — Natalia Amália nénivel beszélget. Alfréd, úgy látszik, nincs itthon. — Magyaráz Alex. — S hogy suttognak, alig érteni valamit, — mondja bosszankodva Rujeff. — De mit suttoghatnak?! — Julia, te nem érzed nálunk jól magadat!... — hallatszik fentről. — Nem volt még sehol jobb dolgom, mint nálatok, Amália néni. — Gyakran nyugtalan vagy, édes leányom s úgy fáj, ha szomorúnak látlak. Észrevettem már azt is, hogy éjjeleken át sírsz. Reggelre vizes a vánkosod. Titkolsz előttem valamit, miért zárkózol annyira magadba? Légy bizalommal hozzám, hisz úgy szeretlek... — Szegény Natalia!... — kesereg sóhajtozva Julia. — Boldog vagyok, Amália néni s az örömtől sírok, hogy reám is kisütött a nap. Hisz oly szomorú volt eddig az életem s most egyszerrel... — Júliám! — kiált fel Amália néni. — Igazán boldog vagy!? Megsúgom neked, Alfréd is úgy szeret... Rujeff nyögött, mintha a gyomrát feküdte volna meg valami és morgott. — Olyan jó hozzám Alfréd. — Sóhajtozita Natalia. (Folytatjuk.)
