Harangszó, 1936
1936-08-02 / 32. szám
1936 augusztus 2 256 HARANGSZÓ kárunkra 27%-os rosszabbodást jelent. Amíg tehát a róm. kath. egyház felé csökken a veszteségünk, a ref. egyház felé újabban növekszik. Eíegyháziatlanödás. A róm. kath. egyház réverzális-politikájának szomorú következménye ezután az is, hogy sok vegyesvallású jegyes azt a szerencsétlen megoldást választja a vitatkozás megszüntetésére, hogy egyik templomba se mennek el megáldatni házasságukat, hanem csak polgári házasságot kötnek. Igv azután veszedelmesen nő azoknak a száma, akik egyházi áldás nélkül lépnek házasságra. 1933-ban például 14502 vegyes kér. vallásé pár kötött házasságot. Ebben a számban tehát nincsenek benn az izr. és egyéb vegves vallásúak. Ezekből azonban csak 10893 esküdött meg egvházilag, 3609 pedig egyházi áldás nélkül lépett házasságra. 1934-ben 15618 hasonló vegyes pár közül csak 11998 esküdött meg egvházilag s 3620 maradt egyházi á'dás nélkül. Ez azután átragad a tiszta párokra is. 1933-han 5234, 1934-ben 4118 tiszta kér. pár nem esküdött meg egvházilag. A két szám együtt 1933-ban 8843. 1934-ben 7738-at tesz ki. Minden javuló irányzata dacára is világosan mutatja a vegyesházasságok el- egvbáziatlanító hatását. A javulást ugyanis a . statisztikában inkább a tiszta párok egyházi esküvője számának emelkedése okozza. S ebben a szomorú kárban minden kér. egyház részes. Idegen iskolák. Magyarországon az oktatás ügye inkább a felekezetek kezében van. minit az állam kezében. Az e’emi iskolák létszáma pl. 6872, Ebből csak 1258 állami iskola van. a többi községi vagy felekezeti. A róm. kath. egyháznak 2839 reformátusoknak 1084. izraelitáknak 144, görög kath.-nak 131. görög keletieknek 25 felekezeti iskolájuk van. Az evang. elemi iskolák száma: 394. Ebbe a 394 elemi iskolába iár 39.990 gyermek, ezek között azonban vannak másvallásúak is, ellenben 23.058 evang. iskolás gyermek nem ey. iskolába jár s napról-napra ki van téve, hogy idegen vallás és világnézet érvényesítse rajta befolyását, nem pedig a mi egyházunk nevelje a maga képére és hasonlatosságára. A középfokú oktatás területén is csak egy evang./pScvlgári iskola van 399 másjellegü mellett, 3 tanító és tanítónöképzö 55 másjellegö mellett, 10 evang. gimnázium 166 másjellegü mellett. Ezekbe az intézetekbe jár 4280 növendék, ezek között azonban vannak másvallásúak is, az evang. középiskolás tanulók száma pedig az országban 10.705. Ezeknek is nagyrésze tehát idegen iskolába jár. A felső oktatás területén csak egyetlen jogakadémiánk vart. ha nem számítjuk a pécsi Erzsébet-tudományegyetem kebelébe beiktatott ev. theológiai fakultást. Az egyetemi hallgatók között 7.4% az evangélikus. Hittudathiány. A szórványsors veszedelmei közé tartozik az is, hogy az egyházi öntudat nevelése válik-természetszerűleg az egyház célkitűzései között sokszor legelső feladattá, nempedig a hittudat. a hívek számára tehát az evangéiikusság sokszor inkább csak egy egyházhoz, mint a Krisztushoz való tartozandóságOt jelenti. Ez a történelmi felekezeti öntudat, melynek sokszor kevés a hittartalma, szintén szórvány és kisebbségi sorsunk által reánk kényszerűért önvédelmi harcunknak egyik szomorú velejárója. * * Magadra maradt árva evangélikus! Tudatában vagy-e annak, hogy sokan vannak mögötted a táborban? És ti többiek!... A tábor népe! Tudatában vagy-e annak, hogy sokan vannak előtted az őrszolgálat egyedülvalóságában? Legyen az erdő akármily setét, Csak el ne engedjük egymás kezét, Kitett, anyátlan árvák: magyarok. Túróczy Zoltán. Feleség*. Irta: Ittzés Mihályné. Mi a nő? Erre a kérdésre nagyon sokféle választ lehet adni. Vannak, akik a nőt megfejthetetlen, örök rejtélynek nevezik; egyesek a szépség, a jóság megtestesítőiének látják, ismét mások „Éva lánvát“, házisárkányt sejtenek minden nőben. Olvastam azt is, hogy: „állhatatlanság, asszony a neved“; a „legnagyobb magyar“ azt írta, hogv a nő „emeli egekbe a nort és halhatatlanságba á halandót“. Nem véletlen, hogy a mesék jó tündére és vasorrú bábája — nő. Azt gondolom, mindannyiunk előtt ismeretes az a mondás is. hogy a ..nő a család lelke“. Határozott meggyőződésem. hogy az Úr Isten a teremtésben ezt a feladatot adta legelsősorban a nőnek. Nehezen tudok „otthont“ nő nélkül elképzelni. A legszebben, legízlésesebben. a legfényűzöbben berendezett lehet a ház. de nő nélkül legjobb esetben „lakásról“ beszélhetünk, de otthonról nem lehet szó ilyenkor. legalább is nem úgy, ahogyan és amilyennek én az otthont elképzelem. Nem tudom, más hogyan van ezzel, de rám kimondhatatlanul lehangolóan hat az illatnélküli virág és különösen a nagy, mutatós, szép virágok: a tulipán, dália, krizantémum: mindig úgy érzem, hogy ezek csak félig élnek: a színükkel, de a lélek, az illat, hiányzik belőlük. Leginkább a tulipánná! érzem ezt és nem emlékszem, hogy valamikor vettem volna csak egyetlen szál tulipánt is! Illat-nélküli virág. nő. asszony nélküli- li ház: mindkettőből hiányzik a lélek! Nem könnyű út az , asszonyok útja! Nagyon téved az a leány, aki a férjhez- menést azért várja, mert az számára függetlenséget, önállóságot, szabadságot fog hozni. Aki ilyen vágyakat táplál magában, már rá is lépett a boldogtalanság útjára; mert az igazi asszonyiság, egyáltalában: az asszonnyálevés nem kötelességnélküliség, felelőtlen, önző boldogság! Nem, az asszony, az igazi asz- szony útja nehéz és meredek út, mert: a szolgálat útja; de ugyanakkor a boldogság útja ismét csak azért, mert: a szolgálat útja. Minden nő annyiban tud áldás, boldogság lenni a másik, de önmaga számára is, amennyiben elfogadja ezt élete számára. De ne értsük félre: nem szolgaságról van itt szó, hanem szolgálatról! Az egyiket a rabbilincs jellemzi, a másikat a kereszt és ez, ugye, nem azonos!? Asszony=feleség, régi magyar kifejezés és azt jelenti: fele' segítség! Milyen mélyen megérezte, meglátta — öntudatlanul is — az, aki ezt a szót kitalálta, az Isten felölünk-való elgondolását! Hiszen úgy hivattunk életre, hogy a Teremtő „szerze segítőtársat“ a férfinak. Azt hiszem, nincsen egy nyelv sem, amely szebben, jobban jelöli meg asszonyvol- tem egyik munkakörét, mint az, hogy „feleség“. „A nő egész világa belefér a szivébe“ olvastam egyszer valahol és egy bölcselő szavait is idézem: „a férfi boldogsága az, hogy: enyém vagy; a nőé, hogy: a tied vagyok“. A nő, különösen, ha asszony, jobban él a szívével, leikével. mint az eszével. Ez persze nem jelenti azt, hogy mihelyt nő valaki, „tyúk- eszűnek“ kell lennie és azt sem bizonyítja, hogy „hosszú haj, rövid ész“. Ez csak azt mondja, hogy a nő életében sokkal nagyobb szerepe van áz érzéseknek. érzelemnek, mint a férfi életében. Ezt bizonyítja az, hogy mindenhol , nők vannak többen templomban.és a lelki élet kérdései jobban foglalkoztatják a nőt, mint a férfit; de emellett szól az is, ahogyan a nő szeret. Nagyon kevés férfi van, ha ugyan van egyáltalában!, akinek életében olyan döntő-jelentőségű és mindent-betöltő érzés lenne a szerelem, mint a nő számára. Az a nő, aki sok mindennel foglalkozik és „mellékesen szerelmes“ is, egészen természet- ellenes jelenség. Ha a nő igazán szeret, tehát szívével, ielkével szeret és nemcsak, mondjuk a hiúságának van szerepé ebben az érzésben, akkor nem tudja kikapcsolni ezt egy percre sem a leghétköznapibb foglalkozásából sem. A legnagyobb erő a szeretet. Az igazi szeretet eleven valóság. Az igazi szeretet él: cselekszik. Hiába állítja egy asz- szony, hogy szereti a férjét, hogyha ez a szeretet nem serkenti tettekre, halott szeretet az; asszonynélküli ház, szeretet nélküli asszony olyan, mint az illat-nélküli virág: lelketlen. Dehát mit kíván a feleségtől az a szeretet, ami él benne az élettársa iránt? A férfinak meg kell érezni, mert az aszonynak meg kell éreztetni vele, hogy a felesége egész szívével, egy életre-szólóan szereti. De lehet-e ezt a szeretetek érezni és éreztetni akkor, amikor az asszony hamarosan az esküvő után azt látja, úgy érzi, ő nem ezt az embert szerette meg, hiszen ebben nyoma sincs az „ideálnak!“ Igen, ez megtörténhetik, de csalódást, boldogtaíansá* got csak akkor jelent, ha én a házasságot ünnepnapok, vasárnapok végnélküliségének, gondtalan álomországnak képzeltem és akkor, ha én magamról azt gondolom, hogy bennem megvan minden, ami egy férfit boldogíthat. Pedig... pedig, ha már csalódásról van szó, bizonyosra veszem, legalább annyit csalódik
