Harangszó, 1936

1936-08-02 / 32. szám

1936 augusztus 2 256 HARANGSZÓ kárunkra 27%-os rosszabbodást jelent. Amíg tehát a róm. kath. egyház felé csökken a veszteségünk, a ref. egyház felé újabban növekszik. Eíegyháziatlanödás. A róm. kath. egyház réverzális-politikájának szomorú kö­vetkezménye ezután az is, hogy sok vegyesvallású jegyes azt a szerencsétlen megoldást választja a vitatkozás megszünteté­sére, hogy egyik templomba se mennek el megáldatni házas­ságukat, hanem csak polgári házasságot kötnek. Igv azután ve­szedelmesen nő azoknak a száma, akik egyházi áldás nélkül lépnek házasságra. 1933-ban például 14502 vegyes kér. vallásé pár kötött házasságot. Ebben a számban tehát nincsenek benn az izr. és egyéb vegves vallásúak. Ezekből azonban csak 10893 esküdött meg egvházilag, 3609 pedig egyházi áldás nélkül lépett házas­ságra. 1934-ben 15618 hasonló vegyes pár közül csak 11998 esküdött meg egvházilag s 3620 maradt egyházi á'dás nélkül. Ez azután átragad a tiszta párokra is. 1933-han 5234, 1934-ben 4118 tiszta kér. pár nem esküdött meg egvházilag. A két szám együtt 1933-ban 8843. 1934-ben 7738-at tesz ki. Minden javuló irányzata dacára is világosan mutatja a vegyesházasságok el- egvbáziatlanító hatását. A javulást ugyanis a . statisztikában inkább a tiszta párok egyházi esküvője számának emelkedése okozza. S ebben a szomorú kárban minden kér. egyház részes. Idegen iskolák. Magyarországon az oktatás ügye inkább a felekezetek kezében van. minit az állam kezében. Az e’emi iskolák létszáma pl. 6872, Ebből csak 1258 állami iskola van. a többi községi vagy felekezeti. A róm. kath. egyháznak 2839 reformátusok­nak 1084. izraelitáknak 144, görög kath.-nak 131. görög kele­tieknek 25 felekezeti iskolájuk van. Az evang. elemi iskolák száma: 394. Ebbe a 394 elemi iskolába iár 39.990 gyermek, ezek között azonban vannak másvallásúak is, ellenben 23.058 evang. iskolás gyermek nem ey. iskolába jár s napról-napra ki van téve, hogy idegen vallás és világnézet érvényesítse rajta befolyását, nem pedig a mi egyházunk nevelje a maga képére és hasonlatosságára. A középfokú oktatás területén is csak egy evang./pScvlgári iskola van 399 másjellegü mellett, 3 tanító és tanítónöképzö 55 másjellegö mellett, 10 evang. gimnázium 166 másjellegü mel­lett. Ezekbe az intézetekbe jár 4280 növendék, ezek között azonban vannak másvallásúak is, az evang. középiskolás tanu­lók száma pedig az országban 10.705. Ezeknek is nagyrésze tehát idegen iskolába jár. A felső oktatás területén csak egyetlen jogakadémiánk vart. ha nem számítjuk a pécsi Erzsébet-tudományegyetem ke­belébe beiktatott ev. theológiai fakultást. Az egyetemi hallga­tók között 7.4% az evangélikus. Hittudathiány. A szórványsors veszedelmei közé tartozik az is, hogy az egyházi öntudat nevelése válik-természetszerűleg az egyház célkitűzései között sokszor legelső feladattá, nempedig a hittu­dat. a hívek számára tehát az evangéiikusság sokszor inkább csak egy egyházhoz, mint a Krisztushoz való tartozandóságOt jelenti. Ez a történelmi felekezeti öntudat, melynek sokszor ke­vés a hittartalma, szintén szórvány és kisebbségi sorsunk által reánk kényszerűért önvédelmi harcunknak egyik szomorú vele­járója. * * Magadra maradt árva evangélikus! Tudatában vagy-e annak, hogy sokan vannak mögötted a táborban? És ti többiek!... A tábor népe! Tudatában vagy-e annak, hogy sokan vannak előtted az őrszolgálat egyedülvalóságában? Legyen az erdő akármily setét, Csak el ne engedjük egymás kezét, Kitett, anyátlan árvák: magyarok. Túróczy Zoltán. Feleség*. Irta: Ittzés Mihályné. Mi a nő? Erre a kérdésre nagyon sokféle választ lehet adni. Vannak, akik a nőt megfejthetetlen, örök rejtélynek nevezik; egyesek a szépség, a jóság megtestesítőiének látják, ismét mások „Éva lánvát“, házisárkányt sejtenek minden nőben. Olvastam azt is, hogy: „állhatatlanság, asszony a neved“; a „legnagyobb magyar“ azt írta, hogv a nő „emeli egekbe a nort és halhatatlan­ságba á halandót“. Nem véletlen, hogy a mesék jó tündére és vasorrú bábája — nő. Azt gondolom, mindannyiunk előtt ismeretes az a mondás is. hogy a ..nő a család lelke“. Határozott meggyőződé­sem. hogy az Úr Isten a teremtésben ezt a feladatot adta legelsősorban a nőnek. Nehezen tudok „otthont“ nő nélkül elképzelni. A legszebben, legízléseseb­ben. a legfényűzöbben berendezett lehet a ház. de nő nélkül legjobb esetben „la­kásról“ beszélhetünk, de otthonról nem lehet szó ilyenkor. legalább is nem úgy, ahogyan és amilyennek én az otthont elképzelem. Nem tudom, más hogyan van ezzel, de rám kimondhatatlanul le­hangolóan hat az illatnélküli virág és kü­lönösen a nagy, mutatós, szép virágok: a tulipán, dália, krizantémum: mindig úgy érzem, hogy ezek csak félig élnek: a színükkel, de a lélek, az illat, hiányzik belőlük. Leginkább a tulipánná! érzem ezt és nem emlékszem, hogy valamikor vettem volna csak egyetlen szál tulipánt is! Illat-nélküli virág. nő. asszony nélküli- li ház: mindkettőből hiányzik a lélek! Nem könnyű út az , asszonyok útja! Nagyon téved az a leány, aki a férjhez- menést azért várja, mert az számára függetlenséget, önállóságot, szabadságot fog hozni. Aki ilyen vágyakat táplál ma­gában, már rá is lépett a boldogtalan­ság útjára; mert az igazi asszonyiság, egyáltalában: az asszonnyálevés nem kötelességnélküliség, felelőtlen, önző bol­dogság! Nem, az asszony, az igazi asz- szony útja nehéz és meredek út, mert: a szolgálat útja; de ugyanakkor a boldog­ság útja ismét csak azért, mert: a szol­gálat útja. Minden nő annyiban tud ál­dás, boldogság lenni a másik, de önma­ga számára is, amennyiben elfogadja ezt élete számára. De ne értsük félre: nem szolgaságról van itt szó, hanem szolgá­latról! Az egyiket a rabbilincs jellemzi, a másikat a kereszt és ez, ugye, nem azonos!? Asszony=feleség, régi magyar kifeje­zés és azt jelenti: fele' segítség! Milyen mélyen megérezte, meglátta — öntudat­lanul is — az, aki ezt a szót kitalálta, az Isten felölünk-való elgondolását! Hiszen úgy hivattunk életre, hogy a Teremtő „szerze segítőtársat“ a férfinak. Azt hiszem, nincsen egy nyelv sem, amely szebben, jobban jelöli meg asszonyvol- tem egyik munkakörét, mint az, hogy „feleség“. „A nő egész világa belefér a szivé­be“ olvastam egyszer valahol és egy bölcselő szavait is idézem: „a férfi bol­dogsága az, hogy: enyém vagy; a nőé, hogy: a tied vagyok“. A nő, különösen, ha asszony, jobban él a szívével, leiké­vel. mint az eszével. Ez persze nem je­lenti azt, hogy mihelyt nő valaki, „tyúk- eszűnek“ kell lennie és azt sem bizonyít­ja, hogy „hosszú haj, rövid ész“. Ez csak azt mondja, hogy a nő életében sokkal nagyobb szerepe van áz érzé­seknek. érzelemnek, mint a férfi életé­ben. Ezt bizonyítja az, hogy mindenhol , nők vannak többen templomban.és a lelki élet kérdései jobban foglalkoztat­ják a nőt, mint a férfit; de emellett szól az is, ahogyan a nő szeret. Nagyon ke­vés férfi van, ha ugyan van egyáltalá­ban!, akinek életében olyan döntő-jelen­tőségű és mindent-betöltő érzés lenne a szerelem, mint a nő számára. Az a nő, aki sok mindennel foglalkozik és „mellé­kesen szerelmes“ is, egészen természet- ellenes jelenség. Ha a nő igazán szeret, tehát szívével, ielkével szeret és nem­csak, mondjuk a hiúságának van szerepé ebben az érzésben, akkor nem tudja ki­kapcsolni ezt egy percre sem a leghét­köznapibb foglalkozásából sem. A legnagyobb erő a szeretet. Az igazi szeretet eleven valóság. Az igazi szere­tet él: cselekszik. Hiába állítja egy asz- szony, hogy szereti a férjét, hogyha ez a szeretet nem serkenti tettekre, halott szeretet az; asszonynélküli ház, szeretet nélküli asszony olyan, mint az illat-nél­küli virág: lelketlen. Dehát mit kíván a feleségtől az a szeretet, ami él benne az élettársa iránt? A férfinak meg kell érez­ni, mert az aszonynak meg kell éreztetni vele, hogy a felesége egész szívével, egy életre-szólóan szereti. De lehet-e ezt a szeretetek érezni és éreztetni akkor, ami­kor az asszony hamarosan az esküvő után azt látja, úgy érzi, ő nem ezt az embert szerette meg, hiszen ebben nyo­ma sincs az „ideálnak!“ Igen, ez meg­történhetik, de csalódást, boldogtaíansá* got csak akkor jelent, ha én a házassá­got ünnepnapok, vasárnapok végnélküli­ségének, gondtalan álomországnak kép­zeltem és akkor, ha én magamról azt gondolom, hogy bennem megvan min­den, ami egy férfit boldogíthat. Pedig... pedig, ha már csalódásról van szó, bizo­nyosra veszem, legalább annyit csalódik

Next

/
Thumbnails
Contents