Harangszó, 1936
1936-06-21 / 26. szám
.'Dunán ti ili Pr .Lap" Kiadóhivatala HARANOSZÓ i Tíá FAFA 19§6 június 21. „Gyógyíts meg engem, lírám" című imádságos könyv darabonként 20 fillérért kapható. Portó 4 f. Diszkötésben 1 P. Az ár beküldhető bélyegben is. csúszkálva és játszva szájukba viszik így a gümőkórbacillusok millióit s könnyen fertőzhetnek. A sepréskor 'pedig a padló fertőzött porát felkavarják és belégzik a szobában tartózkodók. T iisszentéssel, hangos beszéddel, köhögéssel a levegőbe jutnak parányi nyálcseppek, köpe’trészek, amelyek az éppen közelben tartózkodó, 1—2 méteren belül velünk beszélgető orrán, száján át légzőszervébe juthatnak s ha történetesen influenza vagy gümőkorbacilusokat tartalmaznak, elővigyázatlanságuk által fertőző megbetegedésnek lehetünk okozói, amit elkerülhettünk volna, ha szájunk elé zsebkendőt tartottunk volna és köhögéskor, tüsszentéskor elfordultunk volna a velünk szemben állótól. Nagyon veszedelmes a tüdőbaj a serdülőkorban. Ha a betegség csirája bejutott is a fiatal szervezetbe, azért még nem biztos, hogy a szervezet nem lesz képes a bajjal megbirkózni. Okos, mértékletes életmód mellett ez rendszerint sikerül is. De ha az ifjú mértéktelen a szórakozásban, étkezésben, ivásban s általában rendszertelen életet él, amellyel megcsu- folja az erkölcsi és egészségi szabályokat, -—- nem adván meg sem lelkének, sem testének a kijáró pihenést, éjszakázás, kimerítő sportolás, erőn felül végzett munka s különösen áttáncolt éjszaka után az öröklött hajlam mellett még hajlamot is szerez a tüdőbaj kifejlődéséhez. A tüdöbajról köztudatba ment már az a megállapítás, hogy az lakásbetegség. Ez azt jelenti, hogy az egészségtelen, sötét, nedves és elhanyagolt, szennyes lakás főfészke a gümő- kórnak. Ezért az egészséges lakásról vaió gondoskodás egyik főkötelessége legyen a családfőnek, hogy családját a gíimökór veszedelmével szemben legalább ez úton megóvni igyekezzék, mert a kívülről jövő ártalmakkal szemben azután minden egyes családtagnak magának kell felvértezve lennie a szülői kioktatás és az iskolai felvilágosítás útján. Nagyobb gócpontokban, megyei-, járási székhelyeken a tüdővész leküzdésére alakult társadalmi egyesületek u. n. disz- panzéreket, magyarul: gondozó intézeteket állítottak fel, amelyek arra vannak hivatva, hogy a szegénysorsú családok gyengén fejlett, betegségre, tüdőbajra hajlamos tagjait tápszerekkel, ruházattal, gyógyszerekkel segítsék s ha betegek, őket az intézet gondozónői útján gondozzák, időnként az intézetbe berendeljék, ahol az intézet orvosa megvizsgálja és ellenőrzi a fertőzöttségre gyanúsakat. Ezeket aztán, valamint a család többi tagjait is a betegség ellen való védekezésre kioktatja, a gümőkorról szóló ismeretterjesztő iratokkal látja el. Ugyanezt a célt szolgálják bizonyos vonatkozásban a szabadlégi-, más néven az erdei iskolák is, amelyek a kora tavasszal nyílnak meg és késő ősszel zárulnak be. Ide szintén a satnyán fejlett, tüdöbajra hajlamos iskolaköteles gyermekeket veszik fel. A tanulás részben a szabad levegőn, részben olyan üvegházban történik, amelynek 3 oldalát végig ablakok alkotják s amelyeket a szél járásának a figyelembe vételével tetszés szerint állandóan nyitva tartanak. A szabadlevegőn oktatást bármely iskolának egészséges, tiszta és árnyas udvarában is meg lehetne honosítani, ehhez csak egy kis jóakaratra és áldozatkészségre volna szükség. A gümőkórt meg lehet kapni állatoktól is, különösen pedig a gíimőkóros tehén forralatlan tejétől, tejtermékétől. Ezért a gazdának és a családfőnek gondja legyen arra, hogy gümös tőgygyuladásban, gyöngykórban beteg tehenek teje ne kerülhessen eladásra és közfogyasztásra, illetőleg a család asztalára. A legtöbbször a tehenek gümőkórja is csak lappang az állat szervezetében s az állat látszólag egészséges, amiért is nem lehet mindig megállapítani, hogy a tej, amelyet használunk, egészséges állattól származott-e. Ezért kell tehát biztosítanunk magunkat a tej felforralása által a fertőzés ellen. A felforralással tönkre mennek a gümőbacilusok s ’ az ilyen tej, vagy tejtermék már nem fertőz. Amiket a gümőkórral szemben való védekezésről elmondtam, mindaz nagyjában áll az összes többi fertőző betegségekre is. Ezért a továbbiak során a fontosabb fertőző betegségeket csak a rájuk jellemző vonatkozásokban tárgyalom. Az idült fertőző betegségek közé tartozik még a szemcsés kötőhártyalob, vagyis a trachoma, az u. n. egyiptomi szembetegség. A csonka hazánk északkeleti megyéiben, az Alföldön, továbbá Somogy és Zala vármegyében van járványszerűen elterjedve főleg a tót és a horvát lakosság között. A magyarság, úgy látszik, kevésbé fogékony ezzel a hosz- szadalmas lefolyású, igen nehezen gyógyítható betegséggel szemben. Vele szemben a védekezés abban áll, hogy a ragályzó, hurutos szemű beteggel az érintkezést kerüljük, vele ugyanazt a törülközőt, mosdótálat, stb. ne használjuk. És mivel nem tudhatjuk, hogy akivel dolgunk akad, szenved-e trachomában, az egyéni védekezésnek főleg abban kell állni, hogy kezünkkel vagy szennyezett kendővel szemünkhöz ne nyúljunk, annak megtorlásét mindig csak tiszta zsebkendőnkkel eszközöljük. Ez azért is kell, hogy szokásunkká váljék, mert más fertőző bajt is átvihetünk szemünkre, ha nem vagyunk elég óvatosak. A trachomások állandó ellenőrzése és szakszerű kezeltetése a hatóságok gondoskodásának tárgyát képezi. (Következő cikkünk címe: A heveny fertőző betegségek). KECSKÉSJÁNOS lakberendező asztalosmester GYŐR-GYÁRVÁROS, Munkás-utca 29. Készítek mindennemű bútorokat tervszerinti kivitelben, részletre is. Meghívásra helyszínre megyek Két úri leány nevelőnöi állást keres. Az egyiknek tanítónői oklevele van, a másik a putnoki állami háztartási iskolát végezte. Mindkettő teljesen bírja a német nyelvet is s zongorát is tanítanak. Megkereséseket a kiadóhivatal továbbit. 1—2 Nyaralás. A Fébé. Evangélikus Diakonissza Nőegylet Budapest-Hüvös- völgyben I., Hidegkúti-út 123/a. szám alatt penziót tart fenn, amely a 83-as villamos végállomásától a város felé 2—3 percnyire gyönyörű, egészséges, csendes helyen, bent az erdőben fekszik; testi s lelki pihenésre kiválóan alkalmas. A penziót a diakonissza intézet orvosa vezeti. HOGYAN TÁMOGASSUK AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLETEK JÓLÉTI EGYESÜLETÉT?I Evangélikus ember családjáról a „Jóléti Egyesület“ útján gondoskodik. Egyházi érdek is a „Jóléti Egyesület“ felkarolása. Hívja fel mindenki a hittestvérek figyelmét a Jóléti Egyesületre. A Jóléti Egyesület mindenfajta biztosítást felvesz: temetkezési, élet, nyugdíj, baleset, tfiz, betörés, gyár, szavatosság, autó, szállítmány, jég, eső és betegbiztosításokat. Tagjainak érdekeit képviseli minden esett n. A jóléti egyesület 1936. évi pragrammjnGondo8kodás a gyermek, ul I Felvilágosítással és tájékoztatással szolgál az egyesület központja: Budapest, IV.. Hajó-utca 8/10. (Év. bérház.) Telefon: 86-3-32, valamint a kerületi fiókok: Miskolc, Debrecen, Szolnok, Békéscsaba, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Győr, Szombathely. Minden egyházközségben megbízottai vannak az egyesületnek. Tanév végivel négy polgárit végzett jónövésü evangélikus fiú tanoncnak menne ugyancsak evangélikus vegyeskereskedőhöz vagy más iparos mesterségre. Lehetőleg németajkú városba. Címe, válaszbélyeg ellenében, kiadóhivatalban. 2—3 VIRÁGOT, KOSZORÚT legolcsóbban STXXNÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. :-: Aki a „Harangszó‘-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Szerkesztő bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNÓ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN’. Felelő« szerkesztő éa kisülő : SZABÓ JÓZSEF. Késirsiolut narr stank risass Baross-nyomda UzsalyésKoncz. T.:7-63.
