Harangszó, 1936
1936-06-07 / 24. szám
27. évioiyartl. 1936. június 7. 24. szám. Alapítón* i KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: Dunántúli Luttiar-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. I ngyan mai léklat tanév alatt kéthatankint a KIS HARANQ8ZÓ. 1035-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Poatacaekkszámla : 30.62«. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Miképpen történik ez ? Ha Isten igéjét tisztán és igazán taní'juk és mi, mint Istennek gyermekei aszerint kegyesen is élünk. Erre segíts minket szerető mennyei Atyánk ! Az első kérés lutheri magyarázata a kiskátéból. A tiaianguö •sazkaaxM-Uadóhlvatala > OYOk a., PeUO-Mt l. Klöfiietési Ara: negyedévre 1 P 28 miér, f Aline 8 P üt miéi, egy évre é P 80 fillér Cioportoi kaidé»*] lOV.-oe kedvezmény. Amerikába egéu évre 9 dollár; ál utódállámokba negyedévre 1 P 60 fillér Visszhang. Mert mint leszáll az eső és a hó az ágból és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet és termővé, gyümölcsözővé teszi azt és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőknek : így lesz az én beszédem, amely számból kimegy nem tér hozzám üresen, hanem megcseiekszi, amit akarok és szerencsés lesz ott ahová küldöttem. (Ézs. 55:10—11 ) V alószínűleg a legtöbben ismerjük annak a népies bölcseségnek az okoskodását, meiy annak a magyar gazdának az ajkán termett meg, akit egyszer fölvittek Bécsbe, hogy megmutogassák neki a város minden szépségét. Mikor a körséta után megkérdezték, mennyire becsüli a látottak értékét, azt válaszolta: érhet annyit, mint odahaza, nálunk Magyarországon egy jó májusi eső. Amit körülöttünk hirdet a nagy természet a májusi esők nyomán, az életfakadást, a kenyér Ígéretét, azt foglalja össze az ótestámentomi próféta is a szavában. Isten küld havat, esőt a földre és ennek nyomán áldás fakad, amerre a szem eltekint. De mint a prófétában, úgy bennünk is mindannyiunkban kell, hogy a természetnek a nagy tanítása példázattá legyen. Istennek áldásai nemcsak a természet könyvében olvashatók, hanem a lelkűnkbe is beleírja a maga jóságának és szeretetének a szent tanítását. Akik nemcsak a polgári naptárt forgatják szorgalmasan, hanem az egyház esztendejével is együttélnek, tudják mindannyian, hogy az egyházi évnek nagy fordulójához jutottunk. Három csodával gazdag ünnep vonult el előttünk tanításával. A karácsonyi, a húsvéti és a pünkösdi történet kereste újból a szivünket és a háromságos Isten szájából az élet beszédét hozták el nekünk. Belehullott a lelkűnkbe a karácsonyi szeretet, a húsvéti élet és a lélek megszentelésének beszéde. Ünnepek múltán most már csak az a kérdés marad hátra, hogy milyen visszhangja támad a lelkűnkben Isten beszédének? Föláztatja a a kemény szivünket, nem marad-e bennünk üresség, megcselekszi-e, amit az Isten akar és szerencsés lesz-e sok ember között, a mi lelkűnkben is? A nagy természet világa óriási gazdagságokról beszél most nekünk és szivesen elvisszük a szemünket ennek a sok gazdagságnak a megIgen, több tiszteletet az egyház dolgai iránt! Bizonyos, hogyha egy gyülekezet temploma kivül- belül tiszta, csinos és rendben tartott, ez még nem jelenti azt, hogy ott minden rendben van. De éppen ilyen bizonyos az is, hogy ha egy gyülekezet temploma kivül- belül piszkos, elhanyagolt, ott sok minden nincs rendben. Miért éktelenkedjék a mennyezet sarkain portól terhes pókháló, mikor egy füléibe sem kerül annak letisztítása? Miért zörögjenek elszáradt virágcsutakok az oltáron, mikor az Isten tavaszi bőséggel kínálja az új virágokat? Minek bur- jánozzék övig érő dudva az Isten háza körül, amikor néhány kapavágással ki lehet azt irtani ? S mit szóljunk ahhoz, mikor a templompadok tele vannak vésve nevekkel, szív-alakú ábrákkal. Csak azt szóljuk, hogy nehéz számadása lesz egykor Isten előtt azoknak, akik — nem egyszer tisztátalan érzelmek indítására — fúrnak-farag- nak a templomban. Volt gyülekezet, ahol a temetőt megtrágyázták, hogy jobb legyen a sirok között a szénatermés. Hat ehez mit szóljunk? Az ilyen áttekintésére. De halljuk Isten ajkáról a kérdést: Ember mit gondolsz, mennyit érhet mindez, amit a világban szemed lát? És jó, ha Jézus tanítását magunk előtt tartva azt feleljük a kérdésre: Nem mérhető össze azzal a gazdagsággal, ameny- nyit egy Istentől ihletett, eget kereső emberi lélek ér. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is de lelkében kárt vall? Wolf Lajos. való kapzsiságon csak mélységesen megbotránkozni lehet. Lehetne még folytatni. De minek szaporítsuk a szomorú csokrot. Figyelmeztetéssel, dorgáló szóval, legfőképpen pedig jó példával igyekezzék ki-ki segíteni az ilyen szomorú jelenségeken ott, ahol szükség van rá. Az egyházi vagyon közkincs. S ami még ennél is több: Isten tulajdona. Több tiszteletet hát! Evangélikus egyházunk világhelyzete dióhéjban. 2. Svédország. A múlt küzdelme. Észak apostola, Ansgar, nem tud nyugodni. Tüzes ösztöke sarkantyuzza: a Krisztus szerelme. 829-ben már a svéd hegyek között találjuk. Itt is csak azt cselekszi, amit Dániában tett: terjeszti az evangéliom „áldott ragály“-át, — prédikál. Bár müvét nem fejezhette be s később angolok álltak a kidőlt apostol helyébe, a svéd keresztyénség terebélyes fája abból a mustármagból sarjadt ki, amelyet Ansgar keze hullatott bele a svéd föld lélek- barázdáiba. A 12. század elején keresztyénné válik az egész ország. 1130-ban már 5 püspökséget találunk. 1164-ben Több tiszteletet!
