Harangszó, 1936
1936-05-31 / 23. szám
1936 május 31. HARANGSZÓ 183. az új templom hatalmas falai. Építünk Isten kegyelmében reménykedve. Építünk gyülekezetünk eröfeletti áldozatából, szeretettől s mindezekben Isten kegyelméből. Németh Zoltán Konfirmációi lélek. Kemenesaljái lelkész írja: Kedves és megható levelet hozott ma a posta. Pár évvel ezelőtt elköltözött gyülekezetünkből egy buzgó csalad. Kisgyermeküket itt keresztelték meg. A kislány Budapesten most konfirmandus s már régóta gyűjtögette a a filléreket s konfirmációja emlékére a fillérekből 20 P.-t gyűjtött össze és elküldötte annak a gyülekezetnek, amelynek templomában megkeresztelték. Sok gyermek konfirmációi ünnepére inkább vár és kér valamit ; csillogó ékszert, uj ruhát, — ez a kislány úgy érezte, hogy néki adnia kell..., mert bizony igaza van a szentirásnak: Jobb adni, mint venni!' Az ember a gép szolgálatában. Csodálkozhatnak egyesek a merészségen, hogy a teremtés koronáját, az embert a gép, az élettelen tárgy szolgálatába állítjuk. Különösnek látszik, elismerjük. Ha azonban ismerjük a tényeket, nagyon hamar elfogjuk fogadni. A gép térhódítása és az emberi munkaerő háttérbe szorítása ma már szinte elviselhetetlen. Amerikában ez a helyzet súlyos gazdasági bajok előidézőjévé vált. INálunk is állandó beszéd tárgya, hogy ahol gépi erővel dolgoznak, ott heti 40 •óránál többet egy munkás ne dolgozhassák. Az Országházban is legértékesebb és gondolkozáshoz szokott képviselőink ezt a meggyőződésüket hangoztatják. Természetesen nem azért, hogy többet nem tudnának a munkások dolgozni, hanem azért, hogy több munkás juthasson keresethez. Hogy a gép mit tud dolgozni, azt egypár komoly adattal mutatjuk ki: Ford, amerikai automobilgyáros az 1932. évben 9 millió automobilt gyártott. Ezt könnyű leírni, de hogy ezt a számot elképzelni is tudjuk, számításokhoz kell folyamodni. Lerakják az első automobilt az afrikai Fokföld legdélibb csúcsán, egy métert kihagyunk s rakják utána a következőt, egy méteres kihagyással rakják az autókat végig Afrika területén, a Szahara sivatagán, a Földközi tenger hullámain is átjönnek, mindenütt rakják az autókat, Franciaországon átmegy a Skandináv félszigetre az északi csúcsig, de a 9 millió automobilból még mindig maradt. Érthető tehát, hogy az ■amerikai automobilgyártás csődbe jutott, hogy a 300 dollárra számított automobilt szívesen adják 50 dollárért. De maradjunk a gépnél. Hiteles kimutatás alapján a cipőgyártásban 25.000 munkás munkateljesítményét 100 gép •vette át. Cipész iparosainknak ezért kell tönkremenni s kell műhelyeiket bezárulok. A beretvagyártás terén ma egy munkás 32.000 pengét készít annyi idő alatt, amennyi alatt 1913-ban csak 550-et tudott elkészíteni. 1918-ban egy munkásnak 8 órára volt szüksége, hogy 40 villamoslámpát készítsen, 1919-ben megjelent a villamoslámpát gyártó készülék, illetve önműködő gép. Ez 24 óra alatt 73.000 lámpát készít és minden egyes gép 992 munkást tesz feleslegessé. A gépkocsigyártásban 200 munkás naponta 9000 kocsikereket tud előállítani. A régi rendszerű gyárakban 200 munkás naponta csak 35 drb-ot. Óriási a különbség! A nyomdaiparban egy szedögép 10 szedőmunkást tud helyettesíteni (valójában csak 5-öt számítanak), de e szám is másképen alakul, ha tekintetbe vesz- sziik, hogy a gép az olajozáson kivin feleslegessé teszi az étkezési és pihenési időt, hogy éjjel-nappal dolgozhat napi 8 óra helyett csaknem megszakítás nélkül 24 órán át. A gépgyárakban félautomata gépekkel 1 munkás 25 tanult műszerész dolgát végzi el. De legyen elég a számokból. Egy kis fáradsággal mindenki hozzájuthat az őt érdeklő munkákban a gép munkáját kifejező számadatokhoz. Mi csak azt akarjuk ez alkalommal leszögezni, hogy az utóbbi időben rettenetes mértékben kiszorította a gépmunka az emberi munkát nemcsak az iparban, de a gazdaságban, a hivatalban, sőt a tudományban is. Az összeadás, kamatszámítás, gyökvonás stb. éppen olyan pontos pillanatnyi munkája a megfelelő gépnek, mint a szántás, cséplés, vagy a fükaszálás. A röntgen, repülőgép, rádió, távolbalátás mind a gép uralmát tárja elénk. A háború technikájáról persze nem is merünk beszélni. A mai világ szívdobbanását a gépek zakatolása jelzi. A gép füttyent egyet a régi zsarnokokhoz hasonlóan és ríni rohanunk, hogy eszeveszetten teljesítsük minden kívánságát! Az emberek között a gép rohamosan „mindenhatóvá“ válik. A gép vette el munkánkat, verejtékünket, sokszor erkölcsi életfelfogásunkat is. Lassan, de teljesen felforgatja még emberi világunkat is! A gép az ember politikai és társadalmi útvesztőjévé lehet s eltávolíthat mindattól, amit eddig szentnek, jónak és igaznak tartottunk! A géppel szemben nagyobb óvatosságra volna szükség! Szuchovszky Gyula. Világ, te nem engem üldözöl, hanem az én Uramat, a Krisztust. Tégy hát amit akarsz. Itt állok az Isten nevében, dühöngj, gyötörj a pokol minden ördögének nevében, — vagy akár ölj meg, de a bátorságomat és szivem bizodalmát nem tudod megtörni. Krisztusban bízva én csak énekelek vidáman az ördög őrjöngésével szembe. Luther. Kí-ki a saját anyanyelvén. A Brit- és Külföldi Bibliatársulat május 6.-án Londonban tartotta 132. munkaév-záró gyűlését. A gyűlést nagyon sok távirat,üdvözölte a világ minden részéből. Legmeghatóbb volt az a két távirat, amelyek közül egyiket az elesett Addis Abebából, a másikat Rómából küldtek. Ez utóbbi így hangzott: „Isten igéje nincs bilincsbe verve.“ A gyűlés nagy közönsége a főtitkári jelentésből Isten iránti hálával vette tudomásul a következőket: A Társulat az elmúlt évben 11,686.000 példány bibliát, újtestámentomot, illetve bibliarészt adott el. Tehát 11,686X00 asztalra helyezte oda az Isten igéjét. Ez az óriási szám 750.000 példány gyarapodást mutat az előző évi eredményhez képest. A Társulat az elmúlt évben 13 új nyelven adta ki a szentírást. Ebből 1 í afrikai néger nyelv. így a Társulat immár 705 különféle nyelven terjeszti Isten igéjét. India, Kína. Mandzsúria és Japán év- ről-évre több bibliát vásárol. Ezekben a hatalmas keleti pogány országokban a kommunista izgatás ellenére egyre több lélek fordul az ige feléi A gyűlés elnöke, mint megható dolgot említette, hogy mikor az újszövetség először jelent meg az újzélandi maori pogányok nyelvén (ez volt az eiső maor-nyelvű könyv), akkor a bennszülöttek hálából kukorcát s burgonyát ajánlottak fel a Bibliatársulatnak. Koreában azon a helyen, ahol 70 évvel ezelőtt az első bibliaterjesztőt megölték, ma emléktemplom emelkedik s ma Koreában 260.000 keresztyén van. 11,686.000 biblia egy év alatt! Bárcsak jelentené ez a hatalmas tény legalább ugyanennyi léleknek Istenhez térését! OLVASSUK A BIBLIÁTAz efezusi levél. I. Június 1. Pál fogságban. Efez. 4:1;6: 19—20. Pál római fogságából írja ezt a levelét. A fogságba Krisztusához ragaszkodó hűségéért és bátor bizonyságtevéséért került. Fogsága bizony súlyos volt. Bilincsek voltak kezén-lábán. Mellette örizöje, kihez Oda volt láncolva. Ebből a sötét háttérből csodálatos fényességgel emelkedik ki az efezusi levél, melyben nagy bátorsággal szól a Krisztusban megjelent kegyelemről. — Példaképem-e nekem a Krisztusról való bizonyságtételnél Pál apostol? Június 2. Lelki áldások. Efez. 1:1—14. Pál apostol szíve tele van túláradó örömmel a Krisztusban nyert lelki áldásokért. Ezek az áldások: kiválasztatá- sunk, Krisztus vérében levő váltságunk, bűneink bocsánata, fiaivá fogadtatásunk, az Ö Szendéikének pecsétje és az örökélet. Pál szíve azért volt tele örömmel, mert megértette ezeket és hálát adott értük. Meg tudod-e érteni te is ezeket és kész vagy-e értük hálát adni?! „Ha mindenki elhagyna, Veled maradok én; Nem halt ki még a hála, Uram a föld színén.“ Június 3. Megvilágositntt értelem. Efez. 1 :15—23- Pál leghöbb vágya és szüntelen könyörgése, hogy a hívek megértsék a lelki áldásokat. Azt kéri, hogy Isten az é‘> Szentleikével világosítsa meg az emberek értelmét s így megérthessék, mekkora gazdagságnak vannak birtokában az Ür Jézus Krisztusban, ki ura mindeneknek és feje az anyaszentegyháznak. Azért oly bátyadt, erötelen, szegényes a keresztyén élet, mert nem élünk azokkal a kincsekkel, melyek után csak hittel nyúlnunk kell. Június 4. Lelki feltámadás. Efez. 2:1 — 10. Minden ember bűnös. A bűn Zsoltija
