Harangszó, 1936

1936-04-12 / 16. szám

27. évfolyam.

Alapította I KAPI BÉLA

1910-ben.

Laptulajdono*: Ouninlúli Luth»r-8zív«H*í.

Magjaleník minden vasárnap,

Ingytn milléklat tané* alatt kéthatanként • KIS HARANQ8ZÚ.

1035-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám.

Poatacsekkazámla: 30.526.

1936. április 12.

16. szám.

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP.

Nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és halálával.

A második hitágasat lutheri magyarázata a kiskátéból.

A Harangasö

■lerkeutA-HadóhlTatala:

GYŐR

U., Petífi-tar 9.

Uöfiieléei Ara: oefyedévre 1 P 28 fillér félévre 2 P 40 Kllér, e*y évre 4 P 80 fillér Caoportoa kfildéaael 10*/>-oa kedvezmény Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér

Nagypéntek a mi legnagyobb ünnepünk. Nem mi tettük azzá felekezeti különcködésből, (hanem Isten az Ö mentő kegyelmének örökérvényű megmutatásával. Húsvétihoz is csak a nagypénteki kegyelem elfogadásán keresztül vezet az ut. Nagypéntekért is, tyusvétért is áldassék az irgalmas Isten !

Miattam, helyettem, érettem.

„És ő megsebesittetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulónk meg.“ Ézsaiás 53; 5.

Nagypéntek szomorú gyásza, az Úr Jézus Krisztus keresztrefeszített teste, aláhulló drága piros vére, minden szenvedése és halála ebben a három szóban leli magyarázatát: miattam, helyettem, érettem.

Nagypénteken az Úr még inkább, mint máskor, nem kifelé való vizsgálatra, hanem befelé-nézésre fordítja tekintetünket. A próféta szaván keresztül azt akarja, hogy te és én és mindnyájan külön-külön bizonysággal mondhassuk: miattam, helyettem és érettem volt az első nagypéntek.

Miattam. Az én bűnöm és vétkem az oka annak, hogy Krisztusnak halálra kellett mennie. Nemcsak az áruló Judás, az Urát megtagadó Péter, az irigy és féltékeny farizeusok, főpapok és Írástudók, a saját állását féltő, se hideg — se meleg Pilátus, a jeltkivánó Heródes és a fellázított, félrevezetett tömeg vitte Jézus Krisztust a keresztre. Éva bűnétől kezdve az_ én bűnömig, minden ember egy-égy hóhéra az Isten Bárányának. Hiszen bennünk, bennem van a tagadás szelleme, a gonosz kívánság, a hajlandóság minden rosszra. Az ördög állandóan helyet keres magának bennem. Még ha százszor is kitisztítom magam magamat, a gonosz lélek hetedmagával tér vissza (Máté 12:

43—45.), hogy parányi vonzalom se legyen bennem az Úr Isten iránt. Éhez járul még, hogy nemcsak a hajlandóság van meg bennünk a bűnre, hanem naponként vétkezünk és újból és újból keresztre feszítjük bennünk Krisztust. Súlyos és fájdalmas valóság: „a bűnösök között első vagyok én.“ Úgy, ahogyan vagyok. Nem kell tőrt ragadnom, hogy gyilkos legyek, hiszen volt már, akinek halálát kívántam. Nem kell paráználkodnom, hiszen a gonosz kívánság bennem él. Nem kell lopnom, hiszen irigyeltem már felebarátom jobb sorsát. — A tanítványok nem feszítették a valóságban keresztre Jézust, de szétfutottak. Csak az állhat meg a kereszt alatt, aki tudja és vallja teljes töredelemmel, hogy miatta halt meg az Úr. Sem gőgnek, sem önszépítgető mentegetődzésnek nincs itt helye. Alázd meg magadat. A bünbánat az egyetlen lehetőség arra, hogy Jézus Krisztus miattunk való halála ne legyen ítélet felettünk.

Helyettem. Legtöbb keresztyén úgy ünnepli nagypénteket, hogy meglátott és megbánt bűneit le akarja vezekelni. Böjtöt tart. Egyik jócselekedetet a másik után gyakorolja, hogy kiengesztelje Istent. Talán büntetést is szab ki magára. Azt gondolja, ezáltal leveheti a keresztről az ott emberfeletti kínokat szenvedő Krisztust. Hiszen, ha Isten akarta volna, Krisztus leszállhatott volna a keresztről, de akkor ki bűnhődött volna az én bűneimért?

Én talán, aki még arra is képtelen vagyok sokszor, hogy beismerjem teljesen gonoszságomat. Én, aki állandóan magyarázatot és mentséget keresek bűneimre?! Ha Isten minden bűnömért engem büntetne, akkor már régen nem lennék. De azért, hogy legyek, éljek, Istent magasztaljam, inkább szent Fiára rótta minden büntetésemet. Mert „Isten nem akarja a bűnösnek halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen“. És Jézus Krisztus erre teljesen hajlandó volt. A nagypénteket nemcsak bűnbánattal, hanem iránta való bizodalommal is ünneplem, mert Krisztus meghódította a szívemet.

Érettem. A bizalom nagyon erős indító rúgó az ember életében, de önmagából gyenge jószándék lesz belőle csupán. A betegség lázát a gyógyulás után való sóvárgás és az orvos iránt való bizalom még nem szünteti meg. Vannak betegségek, melyeket csak úgy lehet meggyógyítani, ha valaki hajlandó a véréből adni a beteg számára. Sebeket kell elszenvednie, hogy vérét adhassa. Ezek közé tartozik a legnagyobb betegség, amiben én is naponta sínylődöm: a bűn betegsége. Mindaddig sínylődöm és gyötrődöm benne, amíg el nem fogadom Jézus Krisztus kegyelmét, mely az Ő megtörött testében és kiontott vérében lett nyilvánvalóvá. Hiszen Jézus Krisztus nemcsak azért jött, hogy bűneimre emlékeztessen. Sőt éppen nem kárhoztatá- somra jött. De nem is csak azért