Harangszó, 1936
1936-03-29 / 14. szám
27. évfolyaffl. ÍÖ36. március 2$. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan mallé'dat tanév alatt kéthatankéné > KIS HARANGSZÖ 1935-bon beolvadt Jap a Jöjjetek énhozzáiri. PoBtacackkezámU : 30.620. 14. szánt. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Hogy egészen az övé legyek, az 6 országú ban 6 alatta éljek, neki szolgáljak örökkévaló igazságban, ártatlanságban és boldogságban ; amint 6 feltámadott u halálból, él és uralkodik mindörökké. Ke bizonnyal iguz! A második hitágazat lutheri magyarázata a kiskátéból. k Haraafuó ■lerkeaztö-kiadóhivataU: GYŐR Q., Petőfi-tér 8. előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fUlte, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel I0*/e-os kodvezmény Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Vegyetek fel az én igámat. Jöjjetek énhozzám . . Vegyétek fel magatokra az én igainat es tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd es alázatos szivtt vagyok Máté 11, 20 H a az Ur Jézus hívogató szava akkor hangzott volna el, amikor csodáit cselekedte, betegeket gyógyított, halottakat új életre támasztott, vagy a vizet borrá változtatta és négy kenyérrel, két hallal ötezer embert megelégített, bizonyára tódult volna hozzá az emberek serege. Tódulna ma is! De mikor hívó szava után ilyen parancsot ad, hogy: „Vegyétek fel magatokra az én igámat. . .“ csoda-e, ha hívó szava kevesebb szívben keltett visszhangot. Pusztában kiáltó szó marad ma is. A földhöztapadt ember legtöbb szőr így elmélkedik: Én az Úr Jézushoz azért akarok menni, hogy lábaihoz tegyem le szenvedéseim keresztjeit, anyagi gondjaink igáit s azután megszabadulva, megköny- nyebbülve ezektől a terhektől, azzal a megnyugvással távozhassak, hogy ezentúl könnyebb lesz az életem. S nekem most az Úr Jézus még új igát akar adni a nyakamba. Dehogy megyek én akkor Hozzá! Akkor inkább minden áron, még a becsület árán is, gazdagságot szerzek, mert az legalább mentesít a nyomorúság igájától, vagy mámorba fojtom a bánatom, akkor legalább nem érzem, hogy fáj. Oh kedves testvér, mennyire nem ismered az Úr Jézus igáját! Pedig Isten egyszülött fia 33 éven át maga faragta ezt szentséges kezeivel a számodra. Éretted szálló imádságának véres verejtékével tisztára mosta, éretted hulló piros vérében megpácolta. Vedd csak bátran a nyakadba ezt az igát, amelyre az Ige gyémántbetűivel van reáírva: „Istennel való közösség igája“. Meglátod, ez az iga nem töri fel a testedet, mint a többi, hanem minél többet jársz benne, annál köny- nyebbnek érzed, mert melletted lépked maga az Úr Jézus, aki ebben az igában életed terhének nagyobb részét vállalja és hordja. Isten igáját hordani lelked üdvösségéért, egy másik szerető sziv5. Megváltás. A világtörténelem legszörnyübb szenvedése ott ment végbe a keresztfán. Minden mi szenvedésünk csak tüs2úrás ahoz a hallatlan kínhoz képest, amelyet az Isten ártatlan Fiának kelleti elhordoznia. Ennek a szenvedésnek is meg van az értelme. Ez a szenvtdés a mi szenvedésünktől eltérően nem büntetés, nem a hit próbája, nem hi- vogatás és nem tisztulás — minderre Jézusnál nem volt szükség —, hanem megváltás. A mi megváltásunk. Van ebben valami kényszerűség. Isten minden áron meg akarta menteni az embert, akit még bűneiben sem akart megtagadni és elejteni. Sokféleképpen próbálkozott. Küldött Mózest, küldött prófétákat. Elküldte végül a saját Egyszülöttjét is. Még ez sem használt. Az ember konok maradt Mo.-d már csak egy út maradt: szenvedésre, halálra kellett adni a Fiát. Ez a kegyelem. Hogy Isten mentő szeretete erre a legvégsőre is hajlandó volt. Egyetlen-egyét is odaadta. Ez az, ami jobban megszégyenít és összetör, mintha öldöklő angyalt küldött volna a megbüntetésünkre. Hogyan vehetném semmibe azt a kegyelmet, amely a végsőkig elment az irántam való ért, családodért, egyházadért és nemzetedért, van-e ennél felségesebb hivatás?! Lehet-e keresztyén ember számára tökéletesebb út az örökkévalóság felé, mint viselni ezt az igát önként, szelíden és alázatosan, mint Krisztus viselte?! Van-e felségesebb biztatás, mint a Krisztus ajkáról hangzó ez a pár szó: „Az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű“. Egyed Aladár. szeretetben. S ez az ami jobban felemel és megvigasztal, mint a legpazarabb ígéret. „Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna mindent minékünk ?“ Oh áldott golgotái szenvedés. Benne értelmet nyer minden szenvedésem. Benne van bűneim törlése, uj életem és üdvösségem. Áldassék az Isten! Szabadelvű keresztyénség. Idegen szóval liberalizmus a neve. Testvérével az észelvűséggel (racionalizmus) együtt akkor született meg, mikor az emberiség kezdett nagyon elbizakodni a maga tudásában. Mikor a saját okosságától megkótyagosodott ember azt hitte, hogy csak az igaz, amit az ész belátni, felfogni, megmagyarázni és bebizonyítani képes. Egyszerre divat lett a hit szent dolgairól kézlegyintö lekicsinyléssel nyilatkozni. Jézus lehetett nagy férfiú, bölcs tanító, rokonszenves hős, de nem volt Isten fia, — nem volt Krisztus. A bibliában lehetnek igen szép költészeti emlékek, értékes történeti adatok, megszívlelendő erkölcsi buzdítások, de a teljes irás elfogadhatatlan és a biblia nem szentírás. A vallás fenntartandó, mert hasznos: sok nemes indítás származik belőle földi életünkre. A bűn, megbocsátás, kegyelem, üdvösség s más eféle dolgok azonban inkább az együgyű elképzelés világába tartoznak. Ilyenféle nyilatkozatokkal volt tele a levegő. A szenvedés értelme.
