Harangszó, 1935

1935-12-15 / 51. szám

1335 december 15. HARANGSZÓ 421 dani, hogy mily óriási hatása volt Luther bibliafordításának az irodalomra. Valaki megvizsgálta az 1522 és 1525 között meg­jelent német irodalmi kiadványokat s úgy találta, hogy közülük 681-én meglátszik Luther bibliafordításának hatása. Qoete gyö­nyörű költői nyelvezete és az egyszerű sváb paraszt zamatos beszéde egyformán adósa Luther bibliafordításának. — Ki tudná megmondani, hogy minő óriási hatása volt Luther biblia- fordításának a vallásos és lelki életre. Miközben templomi szó­székeken prédikálták, elemi iskolákban, egyetemeken tanulták, családokban olvasták, ki tudja hánv szív gyógyult meg, hány könny száradt fel. hány lélek talált haza az ige nyomán Istené­hez? Nem csodáljuk, hogy Luther munkatársa, Bugenhagen lános élete végéig évröl-évre megünnepelte Luther bibliafordí­tása befejezésének fontos eseményét. Mi is, négyszáz év múlva ► is áldjuk Istenít, hogy nagy Lutherünknek a biblia anyanyelvre fordításához indítást, véghezvitelére erőt s befejezésére áldást adott. A Brit- és Külföldi Bibliatársulat londoni székházának könyvtárszobájában van egy gyönyörű kép: a bibliaolvaső Lu­ther. A háttérben ott borong még a középkor sötétje, az előtér­ben pedig kigyúrt szemekkel, átszellemült arccal olvassa Luther a megtalált bibliát, amelyből fény árad az arcára is és a háttéri sötétségbe is. -— Luther szerette a bibliáit. Belőle szívta programmját, táplálékát, erejét. OVhatatlan szerelemmel csün­gött a szentkönyvön egész életén át. Hát mi? Ki szeresse a bibliát, ha nem a bibliás Luther népe, a bibliás evangélikus egyház gyermeke?! (Következő cikkünk cime : Luther családi élete). Szabó József. A helyesen értelmezett nőegyleti munka/) Nőegyletünk elnök-választó közgyű­lése óta már többen kérdezték: mi is lesz az én elnöki programmom? A kér­dés meglepett, mert nagy felelősség vol­na és nagy hiba is lenne, ha egy evan­gélikus nőegyletnek mindig a változó el­nökök adnának programmot. Hisz akkor az elnökökkel változhatnék a nőegylet programmia is. Nöegyletiink munkn- programmja a belügyminiszterileg jó­váhagyott alapszabályokban bölcsen előre meg van határozva. A programúi tehát adva van az elnöknő számára is. Alapszabályaink szerint Nöegyletiink fel­adata az, hogy 1. templomunkról, oltá­runkról gondot viseljen, 2. a szegény­sorsú egyháztagokat gyámolítsa, 3. a vallásos érzületet ápolja, 4. Bibliát, éne­keskönyvet adjon szegénysorsú híveink kezébe, 5. erősítse az összetartást, 6. s tagjai szívéből küszöböljön ki minden el­lentétet, a társadalmi széttagoltság he­lyett vonja egységbe az evangélikus asszonyokat. Ez a munka vár tehát ránk. Teendőink körvonalazva vannak. Nem is az hát a kérdés: mi a programmunk, inkább azon kell töpren­geni, hóimét veszünk erőt ahhoz, hogy ez az értékes Programm ne maradjon papíros, hanem életté legyen. Honnét kapunk erőt? A világ tanácsa szerint: a pénz hatalom s az összetartás erő. Igen! De miféle hatalom készteti az embere­ket arra, hogy szűkös filléreikből pénz­beli ajándékokat adjanak nöegyleti programmunk végrehajtásához? És hol van az az erő, amely Nőegyletünk tag­jait igazán össze tudja tartani? Amikor ezekre a kérdésekre feleletet kerestem, találtam egy szót, amely egy­magában programm is, pénzt teremtő hatalom is, egységbe tartó aranygyűrű, áldott sikereket biztosító erő — és ez a szó ott van a mi nevünkben, ott van a címünkben! Evangélikus Nőegylet! Ez a cím és ez a név annyit jelent, hogy ennek a Nő­egyletnek élete, egyetlen programmja a Krisztus evangéliomának szolgálata. Te­endőink között ott szerepel minden, ami az Isten evangéliomának ügyét itt a föl­dön s közelebbről itt a mi kis gyüleke­zetünkben előbbre viszi. És teendőink közül hiányzik, száműzve van minden, ami az evangéliom diadalát késlelteti, méltóságát csorbítja. Evangélikus Nőegylet! Ez a név és ez a cím annyit jelent, hogy ez a Nőegy­*) A zalaegerszegi újonnan megválasztott nö­egyleti elnök megnyitójából közöljük szélesebbkörü okulásra az alábbi részletet. let minden erejét az evangéliomból me­ríti. Tehát nem a pénz ad neki hatalmat és tekintélyt — hisz anyagiakban amúgy is szegények vagyunk — hanem az evangéliom, mely egyedül tudja a mi önző szívünket úgy átalakítani, hogy szegénységünk filléreiből is tudunk egész ajándékot adni. Evangélikus Nőegylet! Ez a cím és ez a név annyit jelent, hogy egyesületünk életerős, komoly eredményeket felmutató csak akkor lesz, ha tagjai odaadják ma­gukat egész szívvel az evangéliom szol­gálatára. Oh, tudom azt is, hogy rek­lámsikereket, melyeket megbámul a vi­lág és amiknek tapsol talán a nagy tö­meg, lehet elérni az evangéliom nélkül is, de az a világ, ahol a reklámsikerek teremnek, nem a mi világunk, mert nem a Krisztus világa. Evangélikus Nöegylet! Ez a név és ez a cím annyit jelent, hogy tagjai min­denütt bizonyságot tesznek arról, hogy nem szégyenük a Krisztus evangéliomát, mely Istennek hatalma (Római levél I.- 16.). Emberek közé ez az evangéliom tud egyedül egységet vinni s Nőegyle­tünk tagjait is ez tudja úgy összekötni, hogy a széthúzás ördöge sem tud éket verni közibénk. Azért, hogy az alapszabályokban le­fektetett programmunkat kifelé végre­hajtsuk, előbb befelé kell munkálkod­nunk, hogy igazán ránk üljék büszke cí­münk: Evangélikus Nőegylet! Ünnepnapokon induljunk hát el temp­lomunk felé, vagy amikor esti órákban harangszó nélkül is hívogat ez a terem lelketépítő vallásosestre, ne legyünk res­tek, mert az Evangélikus Nőegylet tag­jainak ez egyik legelső kötelessége, nemcsak azért, hogy jó példával meg­mutassák a templomfelé vezető utat má­soknak, de mindenek előtt azért, hogy a maguk szívére ráhullassák az evangéli­om áldását. És ha ezt a belső munkát önmagun­kon elvégeztük, akkor nőegyleti prog- rammunknak végrehajtása kifelé már egészen könnyű lesz. 1. Templomunkról, oltárunkról gon­dot viselünk örömmel, mert szeretjük az Isten házában való lakozásunkat. 2. Meglátjuk a sebet, mely sajog, a könnyet, mely hull, meghalljuk a sze­génység kiáltását és tudunk segíteni úgy, hogy segítségünkön mindig meg­látszik szeretetünk arany-pora ... azért, mert nem tehetünk másként. 3. Szívesen ajándékozunk bibliát, énekeskönyvet, imádságíoskönyvet, mert ezeknek áldását önmagunkon tapasz­taltuk. 4. Tudunk összetartani, mert mind­nyájan egyek leszünk a Krisztusban. 5. Meg tudjuk egymást becsülni, akármelyik társadalmi osztályban éljünk is, mert összeköt bennünket ugyanazon hit ereje. 6. És tudunk egymásnak megbocsá­tani. mert az Isten is megbocsátott mi- nékiink ... JÖVEL. Jövel Urunk Jézus ! szivrepesve várunk: Lelkünk templomába — ádventi Királyunk! Alázatos hittel — borulunk Elédbe: Vétkünk bocsánatát kérve, könyörögve. Jövel Urunk Jézus! Lásd mily gyöngék [vagyunk Folyvást csak ígérjük, hogy majd meg­javulunk ... És mégis és újra — megbotlunk, elesünk, S Te százszor s ezerszer — felsegítesz lbennünk, Jövel Urunk Jézus, örökös reményünk: Hogy mi Veled egykor örülve örülünk; Tudjuk, hogy velünk vagy itt s majdan a [mennyben, Jövel Urunk Jézus, tarts meg kegyelmedben. Stoll Ernöné. A karácsonyfa. Olaszország ezidén lemond a kará­csonyfáról, mert a karácsonyfa fenyője idegen termék. Nehéz is a békesség ün­nepén, a békesség karácsonyfája alatt ünnepelni ott, ahol dörögnek az ágyúk. Nekünk nem kell lemondanunk, de ne is mondjunk le a kedves karácsony­fáról. A karácsonynak nem lényege, de mindenesetre egyik kedves tartozéka a karácsonyfa. Legkedvesebb gyermekkori emlékeink a karácsonyfához kapcsolód­nak. Karácsony szent estéjén, meghitt családi körben, mennyi áldott alkalom adódik apáknak, anyáknak arra, hogy megszólaltassák gyermekeik előtt a ka­rácsonyfa képies beszédét, Arról, aki ott áll a karácsonyfa mögött, — értelmet s tartalmat adva annak, Akinek szent örömre jogosító váltság — művéről be­szél a fa reménytkelfő zöldje, akinek vi­lágosságát jelképezi a csillogó gyertya­láng s akinek szeretete szólal meg az ajándékokban. Jusson minden házba leg­alább néhány-filléres karácsonyfa. De jusson azoknak te, akiknek még néhány fillérjük sincsen. Nagyvárosok

Next

/
Thumbnails
Contents