Harangszó, 1935

1935-12-15 / 51. szám

422. HARANGSZÓ 1935 december 15. terein karácsony estéjén felállítják a „mindenki karácsonyfájáét. Csak egy zöld fenyőfa, papírosdísszd és néhány gyertyával s arra való, hogy a legár­vább otthontalannak is hirdesse, hogy karácsony van s megéreztessen valamit annak fényességéből, melegéből. Van gyülekezetünk, ahol a templom­ban felállított szegények karácsonyfája köré istentiszteletre gyűjtik össze a gyülekezet szegényeit, árváit s először az igében, aztán a szerető szívek össze­hordott ajándékaiban részeltetik őket. — Sok áldása van ennek s mindenütt meg­tehető. Sxemelvény az „Egy lélek arcképe“ cimii mai szá­munkban ismertetett műből. „. .. Nem csinálok terveket, de az a vá­gyam, hogy életemet teljesen odaadjam azoknak, akiknek szeretetre van szükségük és akik meg vannak attól fosztva. Eszembe jut azonban Kingsleynek az a gondolata: „Nem annyira a hősiességünk, mint inkább a büszkeségünk az, amely így kiált: „Sze­retnék hegyeket megmozgatni! De ami a szobasöprögetést illeti. .. „Legyünk hívek a kicsi dolgokban s Isten, a maga szent aka­rata szerint növelni fogja a munkánkat. .. “ Mexikó. Újabban sokat hallhattunk erről a középamerikai államról. És pedig nem a legkellemesebb dolgokat. Mexikóban ne­héz helyzetbe jutott a keresztyén egy­ház. Az evangéliomi egyház is, amely­nek 140.000 híve és 584 temploma van, de méginkább a római egyház, amely­hez a lakosság óriási többsége tartozott. Rengeteg templomot bezártak s a római egyháznak a 17 millió lakost számláló országban csak 200 engedélye­zett papja van. Egvik-másik helyen erő­szakkal bántalmazták az egyház szol­gáit, elégették a szentképeket, templo­mokat romboltak le s a keresztet eltávo­lították még a temetőkből is. Bár a keresztyén testvériség részvé­tével őszintén fájlaljuk, bárhol éri is ül­dözés a keresztyénség bármely egyhá­zát, mégis meg kell látnunk, hogy a mexikói római katolikus egyházat sok mulasztás terheli s ígv részben önmaga az oka jelen nehéz helyzetének. Az ország földátlagának egy harma­da a római egyház kezén volt, papsága 1910-ben pl. 800,000.000 peso (1 mil­liárd 600 ezer pengő) jövedelemmel bírt s mégis az egyház úgyszólván semmit sem tett a népoktatás érdekében. A mostani forradalmi kormányok pedig már több ezer mindenféle iskolát építet­tek s a legközelebbi jövendőre 12.000 újabbnak építését vették tervbe. 25 mil­lió hold földet osztottak szét a földnél­küliek között, meghonosították a szövet­kezeti rendszert, megjavították a mun­kásság helyzetét és a népegészségügyet. Tagadhatatlan tehát, hogy a valláselle­nes kormányok több eredményt tudtak felmutatni néhány év alatt, mint a római egyház századok alatt. Azt se feledjük el, hogy. Mexikóban olyan vallási elva- kultság uralkodott, hogy az utolsó 50 év alatt több mint 60 evangéliomi mun­kás szenvedett vértanúhalált a felizga­tott csőcselék kezében. A mexikói események arra figyelmez­tetnek, hogy az egyház rendeltetése nem a vagyongyűjtés, hanem a tiszta evan- géliom hirdetése, nem az uralkodás, ha­nem a szolgálat. A mexikói evangéliomi egyház múlt­jához híven ebben az irányban kezdte meg erőteljes életmegnyilatkozását. A legolcsóbb magyar evangélikus imakönyvet karácsonyra adja ki a Harangszó. Címe: Gyógyíts meg engem, Uram! s betegségek különböző alkalmain igyekszik majd a szenvedőknek Isten igéje vigasztalását nyújtani. írja 26 evangélikus lelkész. Terjedelme 65— 70 oldal. Ára 20 fillér. A Harangszó szolgálatának e leg­újabb vállalkozása azt szeretné el­érni, hogy ezentúl ne legyen evan­gélikus beteg, kinek kezébe betegsége nehéz idején ne kerülhetne evangé­likus imakönyv. Megrendeléseket elfogad lapunk kiadóhivatala. OLVASSUK A BIBLIÁT. Krisztus eljövetele. Dec. 16. Diadalmenet. Máté 21:5.9. Minden esztendőben újból és újból em­lékezem az én királyom első eljövetelé­re. Valamikor csak a karácsony angyali fénye és annak várása tette nekem vala­mi drága idővé az ádventet. De most bű­neim terhe alatt megértem, miért emlé­kezik meg egyházam ádvent legelső nap­ján mindjárt a kereszt felé haladó virág- vasárnapi királyról!: hogy meglássam benne már ádventben is Megváltómat és ezért, csakis ezért zengjek neki ho­zsannát. December 17 Templomtisztogatás. Máté 21:12—13. Krisztus királyi diadalmene­tétől elválaszthatatlan volt a templom­tisztogatás. Valamikor nem is láttam, de nem is akartam látni Krisztusban mást, csak a szelid, alázatos názáretit. De ma, mikor naponta már-már ellepik szívemet lelkem kufárjaí: az én kísérté­seim és az én bűneim, tudom, hogy csak az ment meg, ha Jézus újból és újból vé­gig korbácsol rajtam törvényével. Ezért imádkozom, hogy ne kímélje bűneimet. December 18. Ahol összejönnek. Máté 18:20. Valamikor az összejöveteleknek, még az istentiszteletnek is pusztán kö­zösségi értékét láttam, azt, hogy tanul­hatunk egymástól és jó együtt lennünk. De mióta tudom, hogv a bűnösök között az első vagyok (I. Tim. 1:15.), de azt is, hogy mennyien várakozunk együtt a nagy orvos várószobájában gyógyító hatalmában bizakodva, azóta azért ke­resem a szent alkalmakat, együttimádko- zásokat, mert azok már nem az élet út­ján való botorkálást, hanem bűnös szí­vem orvosa közellétét jelentik. December 19. Minden napon. Máté 18:20/b. Valamikor azt hittem, hogy csak akkor van velem Krisztus, amikor hozzáfordulok, amikor magamon erőt véve, „magamat“ megtisztítva szent szolgálatára mindig felkészülve állok eléje. Pedig minden napon velem van, szürke hétköznapokon épen úgy, mint vasárnapokon: hűtlenségemben újabb hűségével, hűségemben áldásával, har­comban erejével, győzelmemben újabb megbizatással. December 20. Ítélet. Máté 24: 42. Tud­tam mindig, hogy jézus Krisztus nem­csak itt volt és közöttünk van, hanem hogy mégegyszer eljön, de ekkor végső Ítéletre jön. Gondoltam, soká lesz az még. De mióta látom, hogy nincsen nap, amikor azt mondhatnám, mindennel rendben vagyok, azóta remegő szívvel gondolok arra, hogy Isten a halálon ke­resztül akár ebben a pillanatban maga elé szólíthat. Nem állhatok meg előtte! December 21. Örök uralkodás. Máté 24:35., Lukács 1:33. Milyen végtelen bol­dogságot és békességet ad szívemnek az, hogy — bár látom, az Ur Igéje, min­den ítélete rajtam beteljesedik — mégis van nálam, van bennem valami, ami soha el nem múlik. Ő kegyelméből az ígéret örökösévé tett s az Ö beszédét szí- ; vembe véste. Ezeken keresztül örök ural­ma van rajtam és ha a törvény szerint elvesztem is, kegyelme által az örökké-; való ország polgárságán kaptam igéjé­ben. December 22. Krisztus-várás. Máté 25:1—43. ő jön! Róla beszél az ádvent boldog ideje, naponta beszél velem és bennem élő igéje az Ítélet vigyázásra intő közelsége. Mit cselekedhetnék mást, mint, hogy gyűjtöm igéjéből szent alkal­makon, szolgálatomban teljes igyekezet­tel, de mindenekfelett Őbenne bizakod­va az olajat: a hitet, melyből Neki lo­bog a szeretet leghalványabb lángocs­kája is, hogy hozzám is eljöjjön és en­gem is magával vigyen. Ittzés Mihály. KARCOLATOK. Tégy jói míg tettetsz! Nagyúri házhoz csengetnek be a nőegylet gyűjtői. Néhány fillért kér­nek karácsonyra Jézus nevében az Ö szegényeinek. A palota dúsgazdag ura magából kikelve durva szóval mutat ajtót a gyűjtőknek: „Mégis csak szemtelenség, hogy örökké nyúz­zák az embert11. Este óriási lakoma volt a palotá­ban, ahol folyt a pezsgő s ahol szivarszámla is akkora volt, hogy egy szegényembert tetőtől-talpig fel­lehetett volna öltöztetni belőle. Másnap reggel pedig holtan talál­ták ágyában a gazdag embert. Meg­ölte az éjszakai dőzsölés. Nem állítjuk, hogy azért halt meg, mert előzőnap nem adott a szeretet ol-

Next

/
Thumbnails
Contents