Harangszó, 1935
1935-12-15 / 51. szám
420 HARANGSZÓ 1§35 december 15. írási szakaszait prédikálja végig s amelynek első kötete „Házi kincstár“ címen magyar nyelven is megjelent. Luther lefordította a bibliát. Előtte is voltak ugyan bibliafordítások, de azok csupán hiányos, nehézkes kísérletezések voltak. A teljes bibliát ő adja először a német nép kezébe s a világ legkitűnőbb népi bibliafordítása az övé. Luther bibliafordítását a következők jellemzik. A k ö z s z ü k s é g hívta életre. Luther nem irodalmi sikerekre vágyott, mikor a biblia fordítására vállalkozott, hanem az éhesen nyomorgó lelkek millióinak akarta feltárni ugyanazt az áldást, amelynek ő már boldog részesévé lett S valóban Luther bibliafordítása a nép könyve lett. Luther bibliafordítását jellemzi a sürgősség. Kezdetben az volt a szándéka, hogy munkatársai között felosztja a biblia egyes könyveit lefordításra, hogy így minél előbb elkészüljön a nagy mű. És bár mégis csak magának kellett a tulajdonképeni munkát elvégezni, hűséges segítőtársak álltak mellette, akik közül Melanchton Fülöp, Bugen- hagen János, lustus Jónás, Aurogallus Máté érdemelnek említést. Az újszövetség fordítását wartburgi tartózkodása idején, 1521 decemberében kezdi s 1522 márciusában, alig 11 hét alatt már készen van a kézirat. Micsoda lázas sürgősség, micsoda óriási munkateljesítmény. Luther bibliafordítása 1 e 1- kiismeretesen készült. Nagyon gondos nyelvi, bibliatör- téneti és régiségtani előtanulmányokat folytatott, csakhogy az eredeti szövegből és minél jobban fordíthassa le a bibliát. Iparosmühelyekben, kereskedő- boltokban jár-kel, hogy a bibliában előforduló egy s más eszközt, tárgyat tapasztalásból ismerhessen meg. Megfigyelte a piactér alkudozó embereinek, a játszó gyermekeknek, a dajkáló édesanyának, politizálható öregembereknek beszédmódját, hogy egy-egy népies kifejezést ellesve, minél jobb fordítást adhasson. Munkatársaival együtt néha hetekig töpreng egy-egy megfelelő kifejezésen s volt idő, amikor négynapi munkával csak három sorral jutott előbbre a fordításban. Ahogy maga mondotta: a próféták szinte fellázadtak az ellen, hogy német beszédre kényszerítsék őket. Luther bibliafordítása kitűnő. Kitűnő mindenekelőtt nyelvileg. Nemcsak egyszerű fordítást, hanem valóságos német bibliát adott. Az újkori német nyelvezet megteremtője éppen Luther bibliafordítása. Szépségtől, zamajttól, nyelvi erőtől duzzad Luther bibliafordítása. Kitűnő tartalmilag is. A legnehezebb vallási kérdések, hittani fogalmak, fenséges bibliai igazságok világos, hű és érthető tolmácsolást nyertek Luther fordításában. Meglátszik rajta, hogy elejétől végig imádkozva és Isten Leikétől vezettetve készüit. Egy 17. századbeli nagy német nyelvész így nyilatkozott: .„Luther bibliafordítása nem emberi mii, hanem a Szentlélek beszél rajta keresztül. Ahogy Mózes és a próféták ajkán keresztül tiszta héberséggel beszélt a Szentlélek, úgy szólalt meg ugyanaz a Szentlélek Lutheron keresztül a legjobb németséggel. A Lélek segítő vezetése nélkül lehetetlen lett volna a nehézkes és konok német nyelvet ily gyönyörű tiszta érövéi megszólaltatni ...“ Luther bibliafordításának óriási sikere volt. Az új- testámentom 1522 szeptemberében 5000 példánnyal hagyta el a nyomdát s már decemberben teljesen elfogyott, pedig az ára másfél aranyforint, a mi pénzünkben körülbelül 35 pengő, tehát elég magas volt. Az 5000 példány újtestámen- tom úgy eltűnt a szomjas lelkek milliói között, mint a nyári zápor a repedezett föld tik- kadt mélyében. Decemberben újra kiadták s magában Witten- bergben csak Luther haláláig 22-szer keltett kiadni az újtestá- menfomot. A teljes biblia lefordításával 1534-re készült el. E fontos esemény 400 éves fordulóját a mi magyar evangélikus egyházunk is emlékéremmel örökítette meg 1934-ben. Luther bibliafordításának óriási sikerét mutatja, hogy a reformátor életében 253 német kiadás jelent meg belőle. —- Hatása lemérhe- tetlen. Ki tudná lemérni, hogy mit művel a nap áldott sugara egy év alatt, vagy éppen évszázadok alatt? Ki tudná megmonLuther bibliájának első kiadása. VATHA (tőrt vesz ki kebléből, megvillogtatja): Ezt mártom a szívébe. PÉTER: Ez kard (fölemeli), ketté szeli a fejét. ÚROS (kivesz a zsebéből egy üvegcsét, mutatja): Rögtön ölő méreg, a király serlegébe. PREDSZLAVA: Ez az, a méreg ölje meg. ÁLMOS: A méreg ölje meg. PREDSZLAVA: De haljon meg a 9 éves fia is. ÁLMOS: Haljon István fia is. VATHA: A fiút én ölöm meg. PREDSZLAVA: Tedd meg, te hős! ÁLMOS: És most esküdjetek, hogy megteszitek. ÚROS: Esküszöm, hogy mérget öntök a király serlegébe, boros serlegébe. VATHA: Esküszöm, hogy megölöm a fiát. PÉTER: Életemet áldozom a hercegért, ha kell. PREDSZLAVA: Ah, milyen megkönnyebbülést érzek! ÁLMOS: Bátya!... halni fogsz! (Elmennek.) 6. JELENET. István testőr. (Előlép a fülkéből.) ISTVÁN TESTŐR: Lehetséges? Vagy csak álmodom? Úristen, könyörülj rajtunk és ne engedd, hogy a sátán karmaiba essünk. Valóban ébren vagyok. De hát akkor mi volt ez?... Összeesküvés a király és fia élete ellen, Itt a kolostorban, a kibékülés napján, az Isten dicsőségére és a lélek üdvösségére szentelt helyen, templomszentelési ünnepen, a vendég király és ártatlan fia élete ellen. Az alvilág minden hatalmai sem tudtak volna máskép cselekedni. Minden izemben reszketek. Hát mi ez itt, kolostor vagy gyilkosok tanyája?! Ilyet még nem látott a világ! Herceg, hercegnő, elsőrangú urak: gyilkosok bandája! Úr Jézus könyörülj rajtunk! Hahó herceg, hahó hercegnő és elsőrendű nagy urak, nem fogtok gyilkolni, ellenben a ti fejetek a porba hull. (El.) 7. JELENET. Kálmán, Predszlava. KÁLMÁN (jön): Mindjárt kezdődik az istentisztelet. Minden arra vall, hogy ez a nap életem egyik legszebb napja lesz. PREDSZLAVA (jön): Üdvözlöm felségedet mély hódolattal, mint hű rokont őszinte szeretettel. Kívánom, hogy mennél jobban érezzed itt magad mi közöttünk ezen a szép napon, melyre a te jelenléted még nagyobb fényt derít.. . KÁLMÁN: Köszönöm. Ma a templomban is kibékülök Álmossal. Legyen szent a béke ezentúl miköztünk. Őrködj te is, hogy azt soha többé semmi meg ne zavarja. Légy te Álmos öcsémnek jó szelleme és őrangyala. PREDSZLAVA: Nem, nem lesz többé soha semmi félreértés közöttünk. (El.) 8. JELENET. Kálmán, Álmos. ÁLMOS: Boldog egész Dömsöd! Úgy lesz minden, ahogy megállapítottad? KÁLMÁN: Úgy. ÁLMOS: A misén is jelen leszel? KÁLMÁN: Minden bizonnyal. ÁLMOS: Tehát az oltár előtt esküszöm neked hűséget, te arra békejobbot nyújtasz. Ünnepség után nagy áldomás ... KÁLMÁN: Igen, igen, úgy legyen. (Álmos el.) (Folytatjuk.)
