Harangszó, 1935
1935-12-15 / 51. szám
p « p 28. évfoíyafrt. Alapította: KAPIBÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Dunántúli Luther-Szóvetsóg. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan m*tléklat tanév alatt kithatanként a KIS HARANQSZÓ 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Postacsokkszámla: 30.626. Í935 december 15. v y v t 5J>.- szám. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Istent féljük és szeressük: Igéjét és annak hirdetését meg ne vessük, hanem szentnek tartsuk, örömest hallgassuk és tanuljuk. (A harmadik parancsolat lutheri magyarázata akiskátéból). A Harangszó szerkesztő-kiadóhivatala: GYŐR Petófi-tér 8. Előfizetési kit,: negyedévre l P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10*/.-os kedvezmény. Amerikába egész évre 1 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Polyva-e vagy gabona? Máté 3. 11 — 12. „Aki utánnam jö . . . megtisztítja az ö szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatalan tűzzel“. J ézus jövetelére gondolva mindig boldogan dobban meg a szivünk, mert arra számítunk, hogy Jézus hoz nekünk valamit. Pedig Jézus jövetele mást is jelent. Az ítéletet. Szóró lapát lesz a kezében s azzal választja el a polyvát a gabonától. Ránk nézve tehát sorsdöntő kérdés: micsoda leszünk mi? Polyva-e vagy gabona? A polyva üres. Hiányzik belőle a szem, a tartalom. A gabona ezzel szemben tartalmas. Belőle készül az áldott kenyér. A keresztyének között is meg van ez az óriási kíilömbség. A poly- vakeresztyénekre jellemző ürességük. Csak az a keresztyén rajtuk ami külsőség: az összekulcsolt kéz, a keresztvetés, valamiféle jelvény, a hangos ima — mormolás, de belül üresség. Az igazi keresztyén azonban csupa merő tartalom. Szivében ottahit, a szeretet,az áldozatkészség. A polyva könnyű is. Úgyszólván semmi súlya sincsen. A legkisebb szellő is felkapja és tovább sodorja A gabona ezzel szemben súlyos. Azt nem fújja el messzire a szél, hanem ha kiesik is a kalászból, csak odahull a tövébe. Nem sodródik el messzire szülőhelyétől. Nagyon sok keresztyénnek is az a baja, mint a polyvának, hogy túl könnyű. Nem tud egyhelyben maradni. Ma még hűséget esküszik az evangélikus templom oltáránál, de ha jön egy kis szellő, holnap már katolikus vagy szektárius lesz. Állhatatlan. Nincs meggyőződése, ami súlyt adna polyvalelkének. A jó evangélikustól ellenben fújhatnak bármiféle szelek. Próbálkozhat a hitetlenség, az ördög. Lélekhalászok kínálhatnak bármiféle húsos falatot, sohasem sodródik idegen mezőkre, mert főerénye az állhatatosság. A polyva értéktelen is, éppen a fenti tulajdonságai miatt. Ugye ha valakinek egy zsák aranya van, az dúsgazdag ember, mig ellenben ha valakinek egy zsák polyvája van csupán, az bizony nyomorult koldus. Sajnos evangélikus egyházunknak is sok ilyen polyvatagja van, akiknek semmi hasznát sem látja. Akik ha dolgozni kell elbújnak. Ha küzdeni kell, megfutamodnak. Ha szenvedni kell, nem vállalják. Ha hitükről vallást kell tenni, kisül, hogy nincs is hitük, értéktelenek. A jó evangélikus ezzel szemben használható. Arra mindenkor nyugodtan táAz angliai híres cambridgei és oxfordi egyetemek ifjúsága között érdekes mozgalom indult meg. A két egyetem ifjúsága közös gyűlést tartott s egyik előadójuk azt állította, hogy Krisztus Urunk voltaképpen három szentséget szerzett: a kereszt- séget, az úrvacsorát és a lábmosást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nekünk nem elég szívünkben a szeretet nyájas érzelmét ápolgatni, nem elég a szeretetről szónokolni, nem elég a szeretetnek pusztán morzsahuliató cselekedeteit gyakorolni sem, hanem nekünk a mélyrehajoló, szolgáló szeretetnek arra az útjára kell lépnünk, amelyre Jézus a lábmosásban adott példát. S az ifjúságnak több vállalkozó csoportja elhatározta, hogy szabad idejét ezentúl ennek a szolgáló szeretetnek a gyakorlására fordítja. Közülök hetvenen az elmúlt nyáron vonatra ültek és elutaztak a Bécstől körülbelül 20 kilométernyire fekvő Marientalba, amely az osztrák maszkodik egyháza, és éppen azért meg is becsüli még akkor is, ha nem ültetheti mindegyiket felügyelői, gondnoki vagy akárcsak presbiteri székbe is. Testvérem! Látod ilyen külömb- ségvan a polyva és a gabona között. De nagy külömbség van sorsuk tekintetében is. Igénk szerint a polyvát megégetik, a gabonát a csűrbe takarítják. Advent van. Krisztus jön. Nem csak karácsonyfa, de szórólapát is van a kezében. Minket fog azzal megítélni. Vigyázzunk! Legyünk értékes tartalmas gabona, mely kenyérül szolgál másoknak, s ne üres polyva, mely csak arra jó, hogy a tüzet táplálja. Dedinszky Gyula. munkanélküli munkásságnak egyik legnyoinoruságosabb központja. Ez a hetven fiatalember a marientali munkanélküliek között szolgálni kezdett. Rendbehozták a nyomorúságos viskókat, fürdőmedencéket készítettek, több hasznos házimunkát megtanítottak, orvosai, tanítói lettek a népnek s mindezzel lelket öntöttek a csüggedt nyomorgókba. Egy másik csoport elment a régi ellenségnek, Németországnak földjére s Frankfurt közelében egy nyomorúságos falu aratási munkálataiban segítkeztek. A legszolgaibb munkát is örvendezve végezték. Szobát söpörtek és istállót pucoltak, kévét hordtak és zsákoltak. S mikor néhány hónapi szolgálat után a csopoitok hazautaztak, a fiuk egyhangúlag megállapították, hogy jövőre folytatni fogják a munkát, mert még sohasem volt ilyen áldott nyaruk. Az angol diákok tévednek, mikor a lábmosást harmadik szentségnek Szolgáló szeretet.
