Harangszó, 1935
1935-11-17 / 47. szám
latoi) november 17. HARANGSZÓ 387. tett, hogy Rendtorffnak a Gusztáv Adolf egyleti munkában leélt élete lesz mindenkor példa előtte! Az 11>34. évi kőnigs- bergi G. A. E.-i naggyülést megnyitó beszédében ezt mondja: „Ma megint tudjuk, hogy a hit nem tévelygés, hanem az érző kebelnek és az emberi szabadságnak utolsó támasza. Csak a hittel kapcsolatosan szabadulunk meg a démoni önkénytől. De azt is tudjuk, hogy a hit utolsó és végleges elhatározás. A G. A. Egyleti munka szeretetni unka. Hajtóereje az Istenben, a mi Atyánkban s a Krisztusban való hit... azért: „Nem szégyenlem a Krisztus Evangéliumát, mert Istennek hatalma az, minden hívőnek üdvösségére.“ (Róm. 1. 16.) Kijelenti ott, hogy Krisztushoz nem tetszésszerinti kikötésekkel s tetszés szerinti időre, hanem minden feltétel nélkül az egész élet tartamára kell csatlakozni.“ Ismeri a G. A. ökumenicitását s megígéri, hogy amint ez az Egylet a múltban nem tagadta meg a hittestvéri segítséget a nem német népek evangélikus egyházától, úgy a jövőben sem togja azt megtagadni. Ezt a kijelentését megismételte a folyó évben Rummelsbergben tartott konferencián, mikor előadásomat (Mit köszönhet a magyarországi lutheránus- ság a Gusztáv Adolf Egyletnek s munkájának“) megköszönte s arra válaszolt. Kijelentését most tettekkel bizonyítja. A lipcsei egyetemtől szabadságot kér néhány napra s mint a G. A. E. elnöke eljön hozzánk, hogy örülhessen az örü- lökkel, hogy ünnepeljen a 75 éves magyarországi Gusztáv Adolf Gyámintézettel, hogy megismerje egyházunkat s ennek vezető férfiúit s megismerkedjék a hűségéről hires német nép hűséges magyar barátaival. Gyámintézeti közgyűlésünket az egyetemes közgyűlés hetében tartjuk meg. így egyetemes egyházunk vezető férfiai megismerik majd a G. A. E. elnökét, akinek már puszta megjelenése, arckifejezése és tekintete eszünkbq juttaja a zsoltáríró szavát: „Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.“ (85. zsolt. 11. vers.) Dr. Kubitz, Lipcse város ny. polgármestere, a G. A. E. főmegbizottja, 58 éves. Réigii, ároni családból származik. Édesatyja lelkész volt. Egyik testvére ma is lelkész és egyházfőtanácsos Drezdában. Dr. Kubitz több helyen szolgálta hazáját, többek közt Délnyugat-Afriká- ban is. Végigküzdötte a nagy világháborút. A legnehezebb időben Lipcse város rendőrfőnöke, majd polgármestere lett. Szinte „fölöttébb igaz“ (Péld. 7. 16.). de amellett puhaszívű ember, akinek szeme a nyomorúság láttára hamar könnybe lábad. Dr. Kubitz „mint előfutár“ járt Magyarországon. Csak néhány gyülekezetét látogathatott meg (Zalaegerszeg, Keszthely, Sopron, Sopron- bánfalva, Ágfalva, Győr), mégis látott templomokat, paplakokat s intézményeket, ahol a kőfalnak kövei és a faépítésnek gerendái (Hab. 2. 11.) hirdetik a német G. A. E.-nek az országhatároknál meg nem álló nagy hittestvéri szeretetét. Sopronban a presbitérium, a helyi- és női-gyámintézet üdvözletére válaszolva, hangsúlyozta Kubitz, hogy bár nagy változásokon ment át a német G. Á. E., mégis a feladat a régi: segíteni az egyházak nyomorúságán. Ebben a munkában az egyletet nem vezetik semmiféle politikai célok, hanem egyedül csak a hittestvéri szeretet. Távol áll tőlünk — mondá —, hogy a külföldi egyleteknek előírásokat adjunk s őket államhűségükben s hazaszeretetükben megingassuk. Nem, nem. Mi azt akarjuk, hogy mindenki hű maradjon egyházához s hazájához. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy minél nagyobb a hithűség, annál erősebb és mélyebb és igazabb a haza- szeretet s az államhűség. Szólt azután a közösség nagy áldásáról. Végül pedig ama reményének adott kifejezést, hogy az a kötelék, mely a G. A. E.-t a magyarhoni Gyámintézettel 75 éve összeköti, ezután még erősebb s még szorosabb lesz. Dr. Kubitz a G. A. E.-nek jogi természetű adminisztrációját s annak pénzügyeit vezeti s a keleti országok egyházainak folyamodványait bírálja felül. Tehát a mi különféle kérvényeink is az ő kezén mennek keresztül. mölcse a haza békessége legyen. Még ebben az órában tudni fogja a herceg, hogy a tiszai országrésznek ismét ö az ura. JÁNOS NÁDOR: Bölcs vagy óh király! LŐRINC ÉRSEK: Bölcsebb a hírednél. FULBERT PÜSPÖK: Éljen Kálmán, a nagy király! MIND: A nagy király éljen! 9. JELENET. István, Eliz, Kálmán. István és Eliz egyszerre jönnek. ELIZ: Elmentek. Most egy kis rendet kell csinálni. (Tesz- nek-vesznek. — Dalol.) Ó szüzességnek virága, Jó illatú liliom, Telve vagy te bűbájjal Hófehér szép liliom. (Istvánhoz): A templomban hallottam. Szűz Máriáról szól. ISTVÁN: Én is onnan tudom. ELIZ: Hát akkor daloljuk el mindaketten. (Dalolnak.) Ó szüzességnek virága, Jó illatú liliom, Telve vagy te bübájjal Hófehér szép liliom. ISTVÁN: Te, Eliz, ma megmondom a királynak, hogy én a testőre akarok lenni. ELIZ: Mondd meg, István, mondd meg. ISTVÁN: örökös nyughatatlanságban volnék, ha meg nem mondanám. ELIZ: Mondd meg, István, mondd meg. ISTVÁN: Hiszen mások is járulnak a király elé kéréssel, mért venné ezt rossz néven udvari szolgájától? ELIZ: A király jó. A legjobb ember a világon. Mindenkit meghallgat, boldog, ha valakivel jót tehet. ISTVÁN: Látjuk is elégszer. (A királv jön, lassan, egyet-kettőt lépve, meg-megállva, egy könyv olvasásába merülve. Nem is veszi észre az udvari szolgákat). ISTVÁN (elébe lép): Felség! KÁLMÁN: No, mi az István? ISTVÁN (letérdel): Bocsáss meg, Felség. Egy kérésem van. KÁLMÁN: Kelj fel. István, aztán beszólj. ISTVÁN: Felség! Én a te testőröd szeretnék lenni. KÁLMÁN: Micsoda? Meguntad mostani szolgálatodat? ISTVÁN: Nem Felség. Hanem igen rossz álmom volt. Azt álmodtam, hogy orgyilkosok támadtak rád, de én a karmaikból kiszabadítottalak. Ez az álom isteni intés volt. hogy én vagyok hivatva téged az orgyilkosok ellen megvédeni. KÁLMÁN: De hiszen nekem vannak testőreim. ISTVÁN: De én a többinél különb szeretnék lenni. Olyan, aki mindenüvé elkísér, aki folyton a nyomodban jár. Sokszor nem is látod és én úgy érzem, hogy a téged fenyegető veszélyt én már messziről meglátnám sokkal jobban, mint akárki más és a magam erejéből is már csirájában ölfojtanám. El én. KÁLMÁN: Az én életemet semmi veszély nem fenyegeti. ISTVÁN: Sötét lelkek mindig voltak a világon, akik a legszentebbeket sem kímélték. Az első királyt is orgyilkos támadta meg édes álmában. Péter királyt megölték lázadozói. Béla vezér élete is veszélyben forgott tulajdon testvére, Endre király részéről. Álmos is, a te tulajdon testvéred örökké fegyverkezik ellened. KÁLMÁN: Te félted az én életemet? ISTVÁN: Féltem, azért akarok a testőröd lenni. KÁLMÁN: Szereted a királyt? ISTVÁN: Az életemet adom érte. KÁLMÁN: Ejnye, de sok lélek szorult beléd, István, te ettől a pillanattól kezdve az én testőröm vagy. (István, Eliz a király lábaihoz borulnak.) ISTVÁN: Köszönöm, oh Fenség! (A király újra a könyv olvasásába kezd, lassan elmegy.) (Folytatjuk.) Dr. Kubitz Frigyes. a németországi Gusztáv Adolf Egylet főmegbizottja.
