Harangszó, 1935
1935-11-17 / 47. szám
388. HARANGSZÓ i§35 november 17. Gerber az Egylet régi s új munkásainak élén, Dr. Geissler főtitkárral egyetemben sok tudással, biztos kézzel vezeti a G. A. E. hajóját ezer akadály közt, meghatározott biztos célja felé. A G. A. E.-tel a mi Gyámintézetünk 75 év óta s a mi egyházunk 103 év óta baráti, testvéri közösségben él. így érthető, ha a G. A. E.-nek kiváló jogászait s jó keresztyénéit, az evangélikus egyháznak hűséges szolgáit: Dr. Gerber Jánost, amikor hozzánk jön és Dr. Kubitz Frigyest, amikor tőlünk távozott, a régi szép magyar köszöntéssel köszöntjük: Békesség a bejövönek — áldás a kimenőnek! Ziermann Lajos a magyarországi G A. Gyámintézet e. elnöke. A nagy reformátor. 1. Luther arcképe. Milyen volt Luther? Kit ne érdekelne, hogy milyen volt annak a hatalmas életnek külső agyagedénye, amely olyan csodálatos temploma tudott lenni az Isten Szentleikének? Milyen volt az a fej, amelynek „bronzvo- násai és sólyomfekintete“ a világ egyik legjellegzetesebb arcát alkották? De vájjon nem felesleges-e felvetni a kérdést, hogy milyen volt Luther? Hiszen mi, kiket Isten kegyelme Luther lelkén keresztül vezetett vissza a Krisztushoz, valamennyien ismerjük a nagy reformátort. Rengeteg leírásunk van Lutherról. A reformáció korától fogva korunkig, a gunyirattól kezdve a dicsőítő versig, történetírásban, színdarabban, regényben, vitairatban és magasztaló méltatásban megszámlálhatatlanul sokszor megrajzolták már Luther arcképét. Hát még az a töméntelen valóságos arckép, amely róla ránk maradt! Nyugodtan mondhatjuk, hogy Krisztus Urunk szent személyét és talán szűz Máriát kivéve, nincs még egy alakja a történelemnek, akit festők és szobrászok annyiszor megörökítettek volna, mint Luthert. A németországi Weimárban van egy templom, amelynek oltárképe Luthert ábrázolja s nem egy német város forgalmas utcasarkán is ott van Luther szoborképe. Hitler dolgozószobájában is ott függ Luther képe s egyszerű napszámos szobájában is láttam már Luther-képet. A wittenbergi városi templom toronygombjában, 1902-ben egy rég odahelyezett Luther-képet találtak s valamikor a gályarab-Ielkészek is Lúther-képet rejtegettek titkon a szívük felett börtönük mélyében. Hatalmas palotákban, egyszerű falusi házak szobafalán, iskolák tantermeiben messze kiilmissziói telepek ' barakképületeiben, száz és száz alakban találhatók Luther-arcképek. A legelső Luther-kép 1519-ben készült, az egyik legutolsó Luther-kép az az óriási szobor, amelyet hatalmas méretben félmillió dollár költséggel most helyeztek el az amerikai Baltimore városban. Van Luther-kép, amely képtárak és múzeumok büszkén mutogatott kincses ékessége s van Luther-kép, amelyet olcsó színnyomatként fillérekért lehet megvenni. Van Luther-kép, amely nagyúri várkastélynak félve rejtegetett büszkesége és csak a kiváltságosak tekinthetik meg s vannak Luther-képek, amelyek egyszerű postásemberek kezén forognak, midőn a levelezésünket Luther-levelezö- lapon bonyolítjuk le. A Luther-képek eredete. Luther első és leghíresebb arcképfestője Cranach Lukács volt. Bár évekkel idősebb Luthernél, meghitt barátja a nagy reformátornak. Cranach Lukács Lutherról az első képet 1520-ban alkotta rézkarc alakjában. A kép Luther Mártont barátként ábrázolja. Később Cranach többször is lefestette a reformátort. A festő névaláírásával rengeteg Luther-kép került forgalomba. Ma már azonban tudjuk, hogy ezeket a Cranach-jelzésű Luther-képeket nem mind Cranach Lukács festette, hanem egyik-másik csak az ő műterme valamely kisebb nevű festőjének, vagy legjobb esetben fiá:, nak, ifjabb Cranach Lukácsnak műve. A szakértői kutatás mostanáig négy Luther-képröl — két olajfestményről és két rézmetszetről — tudta minden kétséget kizáró módon bebizonyítani, hogy id. Cranach Lukácstól származnak. A szakértők véleménye szerint ezek közül legértékesebb, mert legélethűbb, az a kis körkép, amely 1525-ben készült a jegyben járó Lutherról. Ez az egyet- len kép, amely Luther saját rendelésére készült. Ha a fiatal Luthert akarjuk magunk elé képzelni, akkor mindenesetre e képrej kel! tekintenünk, mint legmegbíz- ' hatóbbra. A két Cranach mellett — mint már érintettük — mások is lefestették Luthert. A halottas ágyon is lefestették ketten: egy ismeretlen eislebeni festő és egy hallei Fortnagel nevű festő. Valaki halotti arclevonatot is készített a halott Lutherról, de erről a halotti maszkról kitűnt, hogy ké- korból származik. így több festő, de elsősorban a két Cranach alkotásának vonásaiból tevődött össze az a szokványos Luther-arc, amely ma ezernyi változatban és másolatban közkézen forog. A Luther-képek spkfélesége. Aki egy kicsit körülnéz a Luther-képek rengetegében, azt meglepi a nagy sokféleség. Még Cranach Luther-festményei sem egyformák, hanem meglehetős eltérésekkel ábrázolják a reformátort. Ha pedig mind egymás mellé állítanánk azokat a képeket, amelyeken a különböző korok festői ábrázolták a nagy reformátort, sokszor úgy éreznénk, mintha nem is ugyanaz a Luther tekintene felénk a képekről. Ennek a különböző képeken jelentkező eltérésnek többféle oka van. Egyik oka Luther alakjának az életkorral természetszerűleg együttjáró megváltozása. Egy kortársa 1519-ben, tehát mikor rólia az első kép készült (durva fametszet, amely egy Lipcsében kiadott predikációs kötet fedőlapján jelent meg s amelynél a felirat és a Lu- ther-rózsa árulja el, hogy a reformátort akarja ábrázolni), ezt írta Lutherről: „Olyan sovány, hogy minden bordáját meg lehetne számolni“. Később Luther testesebb lett. Természetes, hogy id. Carnach, aki Luthert elgyötört szerzetesként soványnak is látta, később is másként festette le Luthert, mint pl. ifjabb Cranach, aki Luthert csak idősebb, termetesebb korában ismerte meg. Luther 1525-ben jegyes korában. A fiatal Luther leghitelesebb arcképe. A tudós Luther.
