Harangszó, 1935
1935-11-03 / 45. szám
2é. évfoiyatíi, 1935. november 3. Alapitotta: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Ounántúii Luther-Szóvetsóg. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan mállóidat tanév alatt kéthatankónt a KIS HARANÜSZÓ 1935 ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Postacsokkszámla : 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Igyatok ebből mindnyájan. Krisztus itt a kehelyre nézve 'nyilván meghagyja, hogy mindnyájan igyanak belőle. Hogy pedig senki ne gáncsoskodhassék, mintha ez csak a papokat illetné, Pál egy példát említ, melyből kitűnik, hogy az egész gyülekezet két szin alatt vette az úrvacsorát• Ágostai Hitvallás XXII. cikkely. 45. szám. A Harangszé szerkesztő- kiadóhi valala QYOR II., Petőfí tór 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2P W fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10«/a-os kedvezmény. Amerikába egész évre S dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Rom. 10:17: „A hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.* H add fejezzük be azt a gondolatsort, amit a titokzatos, önmagába rejtőzködő, néma Isten képével kezdtünk meg s amit a törvényben és az evangéliumban megszólaló, beszédes Isten mondanivalóival folytattunk. Legutóbb odáig értünk el, hogy vagy hiszünk a Krisztus váltsághalálában és örök életet nyerünk, vagy pedig megbotránkozunk Isten evangéliumában és menthetetlenül elveszünk. Vagyis minden a hitünkön fordul meg! — Igen ám, de tudok-e én hinni? Nem tudok! Fájó és nehéz, kínos és megalázó, de meg kell vallanom: nincs én bennem hit! Nem sorolhatom velemszületett lelki tulajdonságaim közé. S ha úgy éreztem is olykor: most van hitem, — ez sem maradt állandó birtokom. Nem is magamból való a hit! Isten ajándéka! De hát hol osztogatja Isten ezt a kincset? Krisztus nem jár-kel közöttünk úgy, amint őt az idő teljességében a szent földön látták. Századok választanak el Tőle. Nem állhatok meg a keresztje alatt, s nem tehetem tamás-kezemet sebhelyébe. Hol hát az a forrás, melyből a hit vize felénk csobog? Hallásból van a hit! De nem akárminek a hallásából. Egyedül Isten igéjének a hallgatása fakaszthat bennünk hitet. Vagy — hogy jobban megértsem, miről van szó—: a Krisztust hirdető p r é d i- k á c i ó az a szent és legfőbb eszköz, amely által Isten hitet ébreszt bennem. Isten ugyan ezerféle más módon is adhat hívő szívet nekem. De hogy ne legyek bizonytalanságban: hol és merre keressem ajándékozó kezét, — ezért adta nekem az egyházamat, a gyülekezetemet, a templomomat, ahol állandóan hangzik az igehirdetés és kiszolgáltatják a szentségeket. Ő éppen itt akar megajándékozni a hittel, mert így tetszik és mindig is így tetszett neki. Mennyire megszégyenít ez engem. Milyen kevésre becsülöm sokszor a beszédet, mennyire hitelvesztett előttem a puszta szó; még akkor is, ha Isten igéje az, Hány istentiszteleti alkalmat elmulasztok, hányszor üres a helyem a hívők közösségében. Meggondoltam-e már, hogy ilyenkor mindig Istennek ajándékozó kezére ütök! Nem kell az adományod! Aztán meg sírok, kesergek, hogy nem tudok hinni, hiába minden erőmegfeszítésem, legkeményebb elhatározásom s minden jócselekvésre igyekezésem, csak nem érek fel a hegytetőre, minden nekilendülésemből a halál árnyékának völgyébe visz- szaroskadok. Vájjon nem ott vétem-e el én is az egészet, hogy először magam akarok tenni nagy dolgokat, még mielőtt meghallgattam és meghallottam volna, hogy mit tett Krisztus értem. S vájjon nem ott buvik-e meg sok hitbeli kudarcom ismeretlen oka, hogy meguntam a folytonos hallgatást, megrestültem az Isten ajkára figyelésben, megszöktem a gyülekezetemből, hiszen úgy sem tudnak ott már nekem újat mondani. Pedig a hit mindig hallásból van, ma is és mindörökké. Nem vagyok elég magamban, nem élhetek keresztyén életet gyülekezet és igehirdetés nélkül, mégha olvasgatom is szétfoszló bibliámat. Mert a keresztyénségem a hitemen fordul meg! A hit pedig hallásból van! Isten az ő hirdettetése közben ragad meg engem Szentlelke által, úgyhogy nem tudok ilyenkor mást mondani, csak ezt: hiszek, Uram, hiszek! Scholz László. „Boldogok a holottak, akik az Úrban halnak meg“. De csak azok, akik az Úrban halnak meg. A halál nem boldogít, rsnk nz Ur I Szerellek léged, őseim bibliáin!
