Harangszó, 1935

1935-09-15 / 38. szám

312. HA&ANGS2Ó 1335 szeptember 15 Madagaszkár! szemmel magyar földön. Prosper Rajaobelina, madagaszkári lelkész kísérőivel folytatott magánbe­szélgetéseiből vesszük a következőket: * A magyar nótában van valami végte­lenség utáni vágy. Az a szomorúság, amely alaphangja minden magyar nótá­nak, olyan lelki mélységekből fakad, ahol a bűn rabsága alatt görnyedő em­ber egyetemes örök szomorúságának vi­zei zúgnak. Alapjában vallásos a magyar nóta, de még olyan, mint a bűn átkától elvarázsolt királyfi, nem találta még meg igazi önmagát. Ha újjászületik a magyar lélek, újjászületik a magyar nóta is. * A magyar nóta végletszerűsége is nagyon jellemző. Vagy mélységesen szo­morú, vagy hevesen forró. Olyan, mint a magyar lélek, rapszódikus. Az egyik végletből hirtelen átlendül a másik vég­letbe. Nincs benne folytatólagosság, nincs átmenet, lassú felfeilődés. Azt hi­szem a magyar föld a Pál apostoléhoz hasonló megtérések igazi Kánaánja le­hetne ... * Szinte megdobban a szívem, ha egv igazi ázsiai fejet találok közietek. Saj­nos, elég ritkán. Különösen a városok­ban. Ennek a magyarázatát a négyszáz­éves Habsburg-politikában találom meg. Ugyanazt a módszert követték ezek, úgy látszik, a magyar földön, mint ami­lyet a franciák Madagaszkáron. Az egy­séges. tiszta fajt megkeverték más fa­jokkal. A magas erkölcsiségű, tiszta maláji fajt összekeverték az alacsony er­kölcsi érzékkel bíró. sötét kínai, mon­gol, néger fajokkal, hogy örökre lehetet­lenné tegyék a nép egységét, megbénít­sák kezdeményező erejét s bevigvék kö­zéjük az egymás meg nem értésének, egymás marásának örök átkát. Mintha ugyanezeket a tüneteket látnám a szláv, germán, román vérrel megkevert ma­gyarságban is. A német nép jelenlegi felébredésében, összeforrásában az egy­séges, tiszta faji erők lángja lobog fel. Azt hiszem faji alapon ilyen láng- baborulás sem Magyarországon, sem Madagaszkáron nem lehetséges többé. Jó, hogy van egy másik „Láng“ is. Ez még gyújthat miná'lunk is. * A híres magyar vendégszeretet ázsiai vonás. Talán az utolsó töredék, amit a magyarság az évszázadokon át keresz­tezett és idegen hatásokkal elárasztott tiszta, ősi lelkületéből átmentett. * Nagyon szeretem Madách: Ember tragédiáját. Francia fordításban olvas­tam. A benne tükröződő lélek ösázsiai gyökerekből táplálkozik, bármennyire szeretnék is valamelyik nyugati szellemi hatalmasság függvényévé tenni. Talán azért tévednek ilyen utakra, mert benne az igazi ősázsiai magyar lélek egyete­mes emberi formákban kristályosodik ki. De így van ez minden rrfás 'egyete­mes értékű művészi terméknél is. Az a reménység sziklafokán folytatott örök küzdelem, amelyre Madách a végső kö­vetkeztetését leegyszerűsíti, sohasem küszöbölhető ki az emberi életből. * Az európai keresztyénség? Azt min­denütt elmondottam már, hogy igen nagy csalódást okozott. Nem találtam itt az Isten országának hatalmas virág­mezőit, mint ahogy vártam. De azért nem lehet azt mondani, hogy itt nincse­nek igazi keresztyének, mert virágilla­tot itt-ott mégis éreztem. Most már lá­tom, hogy az igazi keresztyénség min­dig és mindenütt olyan, mint az ibolya. A világ hatalmas erdővé nő mellette, ö ott illatozik elrejtve a fák tövében. Mi­nél inkább rátaposnak, annál inkább ontja illatát. Aki keresi, illata után meg­találhatja. * Politikai meggyőződésem? Jobbol­dali antikapitalista vagyok. A kapitaliz­mus korhadt törzsű fa: az önzés táplál­ta, az önzés öli meg. A külső kérge pu­ha, keresztyén szólamokból áll, de a bel­seje fás, kemény önzés. Hirdetik az evangéliumi szeretetet más fajokkal szemben, hogy csendben maradjanak s ők addig nyugodtan kizsákmányolhas­sák. De a hatalmasokkal, erősekkel s azok jogtiprásaival szemben nincs sza­vuk. Ha a keresztyén egyház élni akar, kell, hogy legyen mondanivalója a ka pitalizmussal szemben is. * A mi programmunkban benne van a revízió is. A kapitalista világ nem akar­hatja a revíziót, mert az kicsavarná kezéből zsákmányát. Ha majd a politika meg­szabadul a töke befolyásától, szabad lesz a külpolitika is. Ekkor jön el a re­vízió szent ideje. F. Z. Mii adjunk elő? Az ősz beálltával fokozott ütemben indul meg gyülekezeteink, ifjúsági egyesü­leteinek munkája is. Összetoborzódik a régi műkedvelő gárda is és megkezdődik a tanácskozás: Mit adjunk elő? Bizony ez nem könnyű kérdés. Van ugyan rengeteg hangzatos című színdarab, de az igazán irodalmi értékű, nevelő tar­talmú és erkölcsi szempontból is kifogás­talan daraboknak nem vagyunk böviben. A Harangszó jó szolgálatot vélt telje­síteni, amikor kiadta id. Endreffy János ny lelkésznek három bibliai tárgyú, elő­adásra kiválóan alkalmas kitűnő drámáját: a Jefte fogadalmát, Absalont és Keresztelő Jánost. Az előadásokhoz szükséges uiasitá- sikat is tartalmazó füzetek ára egyenkint 1.20 P, amely összegben az előadási jog megváltása is benne van. A darabok megrendelhetők lapunk ki- adóhivatalánál. »»»♦»»«»»»»»»»»»♦»»««»«»«ft OLVASSUK A BIBLIÁT. Jézus prédikációja. I. Szeptember 16. Az igazi boldogság. Máté 5, 1—12. A boldogság nem a kö­rülményektől, hanem a lélek állapotától függ. Vizsgáljuk meg lelkünket az ige fényénél. Van-e szívünkben elég hely a mennyekországa számára? Meg tud­juk-e siratni bűneinket, hűtlenségeinket, életünk haszontalanságát? Szelíden és alázatosan tudunk-e alkalmazkodni az Ür rendeléseihez? Vágyakozunk-e arra, hogy Isten előtt igazak lehessünk? Tu­dunk-e könyörülni azokon is, akikhez a látszat szerint semmi közünk? Olyan át­látszó-e a szívünk, hogy rajta keresztül meglátszik Isten orcája? S annyira vá­gyunk-e arra, hogy mindenki megtalálja az igazi békességet, hogy készek va­gyunk azért még háborúságot is szen­vedni? Keresd az igazi boldogságot! Szeptember 17. Az igazi tanítvány. Máté 5, 13—16. A só ízt ad. A legtöbb étel só nélkül élvezhetetlen. Ha nem vol­na, akkor tudnánk, milyen szükséges. E világ megveti a komoly keresztyénséget. De ha egyszer kivétetnék belőle, érezné csak: nem élhet nélküle. A só romlástól is óv. Hogy e világ bűneiben meg nem rothad, azért van, mert vannak még Jé­zusnak tanítványai. Szent hivatás azért Jézus dicsőségét ragyogtatni e földön. Akár mint hegyen épített város, mélyre ezrek néznek, akár, mint egyszál gyer­tya, mely csak egy szobában világít gyéren. Az igazi tanítvány az, aki vilá­gít e sötét világban! Szeptember 18 A valódi igazság. Máté 5, 17—20. A farizeusok azt hitték, hogy ők a törvény valódi betöltői, mert an­nak minden betűjét betartják. Jézus vi­lágosan hirdeti, hogy ez a farizeus: „igazság“ nemcsak belépőjegyül nem szolgál a mennyekországába, hanem egyenesen kizár onnan. A valódi igaz­ság a törvénynek nem külső, hanem lé- lekszerinti betöltése. A törvényt így pe­dig csak Jézus tudta betölteni. Fogad­juk el Őt hittel, támaszkodjunk az ő ér­demére s lesz Ő minekünk is valódi igaz­ságunk. (I, Kor. 1, 30.) Szeptember 19: Az igazi megbocsátás. Máté 5, 21—26. Minden gonosz gyökere a szívben van. Ha a szívünk indulatja nem válik is tetté, Isten előtt meg nem állhat. A haragvó, gyűlölködő ember, ha nem gyilkolt, vagy nem mer gvilkolni a földi büntetéstől való félelemből, Isten előtt azonban gyilkos, mert szívében vét­kezett. Az ilyen ember istentisztelete utálatos képmutatás. Testvér, szívleld meg a 23—24. verset s kövesd. Ezt tette veled Isten is, mikor Egyszülöttjét a Golgota keresztjén feláldozta s veled megbékélt. Légy te is kész mindenkinek igazán megbocsátani. Szeptember 20. Az igazi tisztaság. Máté 5, 27—32: Az egyes ember, a család és a társadalom legrettenetesebb bűne a paráznaság. Csak egy tekintet s a lélek szennyessé lett, mélyet semmi le nem moshat. De a paráznaság a legvégzete­sebb bűn is. Az egész testet lassú tűzzel égeti és végre a gyehennára juttatja. A paráznaság bűnétől félj és menekülj, mert tested után a lelkedet is kikezdi. Á lelked sajnáld, a lelked féltsd, a lelked drága gyöngyét ne add oda az örök kár­hozatra. Jézus Krisztus vére megtisztít minden bűntől, hogy igazán tiszták le­gyünk, mind testünkben, mind lelkűnk­ben. Szeptember 21. Az igazi beszéd. Máté 5, 33—37. Sok ember bűnös szokása a folytonos esküdözés. Minden állításun­kat vagy égi vagy földi hatalmasság bi­zonyságul hívásával tartják szükséges­nek megerősíteni. Az Úr Jézus ez ellen is prédikál. Legyen minden szavunk, de egész életünk is oly őszinte és igaz, hogy senkinek se legyen oka a mi egy­szerű igen vagy nem Szavunkban kételkedni. Csak a hazúg ember eskü-

Next

/
Thumbnails
Contents