Harangszó, 1935
1935-08-11 / 33. szám
HARANGSZÓ 1935 augusztus 11. 268. A 9. CE világkonferencia. Budapest, 1935. aug. 2—7-ig. Népáradat a Vigadó környékén. Akik e napokban a pesti Vigadó hatalmas épülete előtt jártak, megkapó látványban volt részük: falusi csizmás parasztemberek, kendős asszonyok, ifjak és leányok, úriemberek és nők, sőt kávébarna arcú hinduk, duzzadt ajkú négerek, egy tengernyi népáradat, mind a Vigadó nagyterme felé igyekszik, ahol a CE Keresztyén Világszövetség 9-ik világkonferenciáját tartja. A földkerekség minden részéből 2—• 3000 ember sereglett egybe fővárosunkban, hogy a Jézus Krisztusban való közös hitről bizonyságot tegyen. Nagy megtiszteltetés ez csonka hazánkra, a magyar protestáns egyházakra s nagy kihatású esemény idegenforgalmunkra. A napi sajtóban napok óta beszámolók jelennek meg az ülésekről s egyik vezető napilapunk vezércikkben méltatja a konferencia jelentőségét. Az összejövetelek színhelye a Vigadón kívül a Zeneakadémia díszterme és a városi színház. A CE mozgalom. A CE (Christian Endeavour, magyarul: Célegyenest Előre) Szövetségek szeryezöje Clark Ferenc amerikai lelkész volt. A Szövetség célja: A határozott keresztyén élet gyakorlati megvalósítása az egyházon belül. Jelszava: „Krisztusért és Egyházért!“ A magyar CE Bethá- nia név alatt évtizedek óta áldásosán tevékenykedik. Megnyitóülés. Több ezer ember gyűlt össze aug. 2.-án este az üdvözlő beszédek meghallgatására. Az ülést a kormányzó képviseletében Darányi földmív. miniszter vezette, a kormányt Fabinyi Tihamér pénzAz Isten csodálatos útja. Irta: Szende Ernő. 2 Varga halálfélelme egyszeribe elmúlott. Mintha újjászületett volna, úgy érezte magát. Már beszélni is tudott. Egész vidám hangon szólalt meg. — Én vagyok itt, Varga Dénes. Leesett a botom, azt keresem. A lelkész odajött hozzá. — Majd segítek keresni. —■ Köszönöm. Már megvan. Mehetünk tovább. Elindultak. Varga kezdte a beszédet. Kérkedett. — Szerencséje, tisztelendő úr, hogy megszólalt. — Ugyan miért? — Azt hittem, hogy valami útonálló áll előttem s jogosan lelőhettem volna. A lelkész ránézett a hencegőre. S bár arcát nem látta a sötétben, jól tudta, mi lakik emberében. — Először is jogosan nem lőhetett volna előzetes figyelmeztetés nélkül. Másodszor nincs is fegyvere. Varga megállt. — Nincs-e? Itt van a nadrágom hátsó zsebében. A lelkész is megállóit. ügymin. képviselte. A magyarhoni ev. egyház nevében D. Raffay Sándor püspök mondott üdvözlő beszédet. Beszéltek azonkívül a hazai prot. felekezetek és egyesületek kiküldöttei. Az összes beszédeket német és angol nyelven tolmácsolták. Az üdvözlésekre dr. Poling A. Dániel newyorki lelkész, a Világszövetség elnöke és dr. Kelly James glasgowi lelkész, az aurópai CE szövetségek elnöke válaszoltak. Az összes beszédeket angol és német nyelven tolmácsolták. Az egyesített énekkarok gyönyörű énekei emelték magasba a lelkeket. Magyar és külföldi szónokok. Szombaton délelőtt Svoboda Károly csehszlovákiai lelkész Lukács 5, 1—11- röl írásmagyarázatot, Benkö István ref. lelkész „A világ bajairól“, Mtiraközy Gyula ref. lelkész pedig „Az ember arcképe az Isten igéjében“ tárgyról tartott előadást. Délután a külföldi kiküldöttek mondották el küldőik üzenetét. Kína képviselője 11 ezer szövetséges üdvözletét hozta, India küldöttje 6 ezer CE tag nevében szólott. A názáreti lelkész. A konferencia tagjai sorában üdvözölheti Farid Audi lelkészt, aki Palesztina képviseletében jelent meg. Clarknénak a CE mozgalom megalapítója özvegyének bőkezűsége tette lehetővé, hogy az Üdvözítő városának, Názáretnek a lelkésze elutazzon a budapesti konferenciára. Háromnyelvű énekeskönyv. A konferencia használatára külön énekeskönyv készült, magyar, angol és német szöveggel. Megragadó jelenet az, amidőn több ezer torokból más-más nyelven felhangzik az: Erős vár a mi Istenünk, Ébredj bizonyságtevő Lélek, Dicsérd én lelkem a dicsőség örök királyát kezdetű gyönyörű egyházi énekünk. — Hát vegye elő, ha ott van. Varga a zsebéhez kapott. Üres volt. A lelkész elindult. Varga is követte. — Nos, ott van? — Nincs. Odahaza feledtem. De honnan a csudából tudta, hogy nincs nálam? — Nagyon egyszerű a magyarázata. Ép tegnap hallottam, hogy elkobozták magától, mert nem volt a viselésére engedélye. — Az igaz. De lehet egy másik is. — Lehetni lehet. De okos ember nem tart a házánál dugott fegyvert s még ke- vésbbé magánál. S Varga úr van olyan okos, hogy ne kerüljön összeütközésbe a törvénnyel. —■ Varga megadta magát. Az utolsó mondatot hízelgőnek találta önmagára. — Hogyan ismert rám a sötétben? — Sehogysem. — Hiszen rám szólt. — Azaz, hogy ép fordítva volt. Hangokat hallottam a hátam mögött. Erre megálltam s figyelni kezdtem. S mikor a botja koppanását hallottam, akkor kérdeztem, hogy ki az? — Nem ijedt meg a tisztelendő úr? — Akinek a lelkiismerete nyugodt, az sohsem fél. Aki a Jézus nevében indul útnak s vele tart, annak — történjék vele bármi — kárára nem lesz semmi. Jézus zászlaja minden zászló felett. A szombat esti tömeggyülés felejthetetlen marad. Miután az egyes országok képviselői rövid felszólalásokban vázolták a hazájokban folyó CE munkát, abc sorrendben zászlóikkal felvonultak és kiki saját nemzeti nyelvén intézett üdvözlő szavakat a konferenciához. Valóságos zászlóerdö tarkállott a városi színház színpadán. A birodalmi németek egy szép énekkel köszöntötték a konferenciát. Miután minden zászló ott lengett már, Poling elnök így szólt: Most pedig hajoljanak meg mind a zászlók, mert az összes nemzetek zászlaja felett van a Jézus zászlaja. Majd a zászlókat a nemzetközi jóbarátság kifejezése gyanánt kicserélték egymás között, meglobogtatták, miközben ezt az éneket énekelték: „Mely minket egyesít Szent a kapocs nagyon.“ Vasárnapi programm. Budapest protestáns templomaiban vasárnap külföldi lelkészek beszéltek. D. u. tömegfelvonulás volt a Hősök terére, ahol a küldöttségek lelkes beszédek kíséretében koszorút helyeztek az „ismeretlen katona“ sírjára. A körúton és Andrássy-úton négyes sorokban felvonuló tömeg több ezer főt tett ki, útközben vallásos dalokat énekeltek. Nyáry Pál pécsi ref. esperes evangélizáló beszédet tartott arról, hogy a Krisztusba vetett hit legyőzi a világot. A Himnusz, Erős vár és a Tebenned bíztunk elének- lése után a tömeg szép rendben eloszlott. Este a Zenekaadémián zsúfolt ház mellett szépsikerü hangverseny volt. Evang. részről Kapi Králik Jenő, Peschko Zoltán és a Pesti Evang. Énekkar működtek közre. A külniisszió szent ügye. Hétfőn a bibliamagyarázatot Sanyin Ernő genfi professzor tartotta. Utána Mert ha megölik is, csak a testét ölik meg. Lelkének azonban ember nem árthat. De aki az ördöggel tart, azt az ördög előbb vagy utóbb elviszi. No, és Varga úr nem félt? — Én? Nem szoktam ember fiától megijedni. De még mástól se’. A szél elállt. Az ég kitisztult. A hold is elöbújt. Egyszeribe világos lett. — Hova megy, tisztelendő úr? — Ide megyek a szomszéd pusztára egy asszonyt gyóntatni. — Ilyen időben? Éjnek idején? S egyedül mert elindulni? Ráért volna reggel is! — A mi hivatásunkban nincs éjjel vagy nappal, jó vagy rossz idő. Ha hívnak, megyünk. S kivált megyünk akkor, ha haldoklóhoz hívnak. Az nem ér rá várni. Ilyenhez megyek most. Az embert előre küldtem, hogy mielőbb megvigye a hírt a haldoklónak, hogy megyek. S különben sem vagyok egyedül sohasem. Az Úr velem van mindig. Varga egy pillantást vetett a táskára, amit a leikész a kezében tartott. — Én ugyan csak egy táskát látok a tisztelendő úr kezében. Bizonyosan abban van a vigasz. — Úgy van. Abban viszem. Annak a haldoklónak az Úr teste és az ő szent vére lesz a legfőbb vigasza.
