Harangszó, 1935
1935-07-28 / 31. szám
HARANGSZÓ j 935 július 28. *54. egyforma szabású. Ez a régi finn parasztruha, az úgynevezett ,,körti“-ruha. S mind otthon készült. Férfiaké s nőké is egyaránt. A férfiak haja is elől, középen, kétfelé választott s hátul rendszerint hosszú. A legtöbb gallért sem hord, mert az fényűzés, ellenben hordja a hazafias nemzeti szövetség tagjainak ismertető jelét, a fekete inget. A felébredtek mindig híresek voltak megalkuvást nem ismerő nemzeti öntudatukról. Csodálatos ez az egyenruhás fekete sereg! Nem csodálom, hogy a kiuruvesii állomásfőnök, mikor az első különvonat utasai megindultak az állomásról a falu felé, nem állhatta meg, hanem felhívta telefonon Malmivaara esperest s örömtől remegő hangon mondta: „Ilyet még nem láttam. Fekete az egész országút!“ Pedig ez még csak külsőség. Amikor láttam azt a nagy csendet és fegyelmet, ami még a kiküldött finn sajtótudósítóknak is feltűnt, amikor láttam az első napon forró napsütésben, a másikon zuhogó esőben nyugodtan ülni ezt a sereget s hallgatni az igét, sokat kellett szégyenkezve gon dolnom arra, hogy mi lenne most itt, ha ez a sereg magyarokból állana! Ne felejtsük el, hogy a finn férfi nem hord esernyőt, mert azt férfiat- lannak tartja s hogy az ünneplő sereg ünneplő ruháját engedte ázni órák hosszat. Hát kik lehettek az ünnep szónokai, hogy ennyien jöttek s ily kitartással hallgatták őket? Hát bizony az ünnep előtt ők maguk sem tudták. A felébredtek ünnepének programmján csak az időbeosztás szokott lenni, nevek nem. Most is csak annyit lehetett előre tudni, hogy az ünnepi istentisztelet Koski- niies püspök fogja tartani s utána az ünnepi beszédet Pesonen Mátyás. Közülük is az előbbi betegsége miatt nem jöhetett el. S ez a tömeg mégis eljött, mert nem embert akar hallgatni, hanem Isten igéjét. Egymásután lépnek fel a szószékre papok, tanítók, egyszerű földművesek. lapszerkesztő, kereskedő. Sokszor az sem tudja, hogy kicsoda, akitől megkérdezem. Nem fontos neki. Csak az a fontos, amit rajta keresztül Isten üzen. S az Isten üzent. Érdekesek ezek a beszédek. Nagyon rövidek. Átlag tíz percesek. Csak így lehetséges, hogy egy-egy, átlag két óráig egyfolytában tartó összejövetelen hatan is beszélnek. Aáinden egyes ilyen összejövetel tehát tulajdonképen egy méreteiben óriásira nőtt „seurat“. A beszédek nem prédikációk. A legtöbbjének nincs is bibliai alapigéje. Nem is lelki kérdésekkel foglalkozó szellem forgácsok. A szellemi torna sohasem lehet ily egyszerű s központi kérdéseknél maradó. Még a „bizonyságtevés“ szó sem illik rá egészen, mert ennek meg már sokkal személyesebb a tartalma, míg ezeknek a beszédeknek inkább csak a háttere személyes. Ezek a beszédek jellegzetesen ébresztő beszédek. Az ünnepnek a finn neve is ez: ébresztő ünnep. Tárgyuk tehát csak egy: felébreszteni az alvó lelkiismeretet, összetörni az elbizakodott embert, hogy kegyelemért könyörögjön a kereszt előtt. Különösen sokat hangsúlyozzák az egymásért, az ifjúságért, a hazáért és a rokon népekért való felelősséget. S az utóbbiak között ott vagyunk mi is, magyarok. Két napig tartott csak az ünnep hivatalosan. Hisszük azonban, hogy még mindig tart. Aki látta a tenyerükbe temetett arccal zokogó férfiakat, a hajnali órákban a szószék keresztje előtt térdepelő asszonyokat, a szülőjük keblére boruló tékozló gyermekeket s hallotta, amint dübörgő teherautók, pufogó motorbiciklik, fütyülő vonatok között megy haza az éneklő fekete sereg, az nem csodálkozik azon, hogy az egyik gyülekezetben például nyolc estén keresztül volt utóösszejövetel az ünnep után. Egyszer egy idegen ember találkozott egy ilyen ünnep után ezzel a fekete sereggel s mit sem sejtve megkérdezte: „Kit temettek?“ Meg volt győződve arról, hogy csak temetésről jöhet ilyen fekete sereg. Az egyik gazdaember ezt válaszolta: „Az ó Ádámot temettük“. Igen, ez volt a kiuruvesii ünnep: az ó Ádám temetése. Egyszer Magyarországnak is volt már egy híres fekete serege. Vájjon mikor tud összetoborozni Isten sereggyiij- tő Szentlelke nálunk újra egy másik, egy ilyen felébredt fekete sereget?! Nem várok másra. Magamnak mondom először: „Serkenj föl, aki aluszol és támadj fel a halálból és felragyog te- néked a Krisztus“. (Ef. 5, 14.) Túróczy Zoltán. Iskoláink. XVI. Az aszódi leánynevelő intézet. A bányai egyházkerület aszódi le- ánynevelö intézetét, bentlakással egybekötött négy osztályú polgári leányiskoláját 1891. évi szeptember 8.-án fényes ünnepség keretében nyitotta meg a bá- nyakeríilet vezetősége. Az alapítás célja az volt, hogy a bányakerület intézetében evangélikus lelkészeknek, tanítóknak és az evangélikus középosztálynak gyermekeit vallásos és hazafias szellemben kötelességtudó, derék, művelt, de amellett egyszerű, házias családtagokká neveljék. Ezt a nemes feladatát az intézet 44 év óta a mai napig a legválságosabb időkben is változatlan ügyszeretettel végezte. Az intézet alapításának ideje összeesik a magyar leánynevelés fejlődésének kezdetével, amikor ilyen szellemű magyar le- ányközépisköíák- ra égető szükség volt. Erezték ennek jelentőségét evangélikus egyházunk nagyjai és nagy áldozat- készségükkel megvásárolták az aszódi Pod- maniczky báró csslád kastélyát, amelyet bámulatos bőkezűséggel folyton alakítottak, szépítettek, hogy az minél kényelmesebb, egészségesebb és célszerűbb otthona legyen a tanuló növendékeknek. A megalapítás érdeme különösen a Pró- nay, Podmanicz- ky ésRadvánszky bárói családok tagjainak nevéhez fűződik, de résztvett az alapításban a bányakerület egész vezetősége, lelké- szi kara s az esperességek útján minden áldozatkész tagja. A Ieánynevelö-intézet folyton lépést tartott a fejlődő korszellem kívánalmaival, sőt bizonyqs tekintetben meg is előzte azt. Podmaniczky Gyula báró fáradhatatlan bozgólkodására a m. kir. földmívelésügyi minisztérium támogatásával 1908-ban megnyílt a háztartási és gazdasági tanfolyam, amely a szakkörök érdeklődését magára vonta és növendékei már a következő évben a Budapesten rendezett tejgazdasági kongresszus kiállításán kitüntetést kaptak. 1913-ban az intézet már kereskedelmi tanfolyammal is bővült. A polgári iskolát és a'vele kapcsolatos tanfolyamokat a háborús évek alatt is nagyszámú növendék látogatta. A háború utáni zavaros idők viszontagságain D. Raffay Sándor püspök bölcs vezetése és anyagi támogatása Az aszódi leánynevelő Intézel belső homlokzata.
