Harangszó, 1935
1935-07-21 / 30. szám
r T 26. évfolyam. Alapította : KAPl BÉLA 19lo-ben Laptulajdonos : Dunántúli Luther-Szövetaóg. Az Orazágot* Luther- Szövetség hi ratal oh lapja. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan melléklet tanév alatt kéthatanként a KIS HARANGSZÓ. PoBtacBekkBzáinla : 30.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész 6b tanító. ( REFORMÁTUS főiskola 1935. Julius 21. v v t ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Hamisan vádolják a mieinket aszal, hogy a iócselekedeteket tiltják, mert a tízparancsolatról megjelent és egyéb hasonló tartalmú írásaik azt bizonyítják, hogy hasznos oktatást adnak az életnek kötelességeiről, arról, hogy milyen cselekedetek Istennek tetszők. Ágostai hitvallás XX. cikkely. 30. szám. A Harang»»!! ■»•rkMiU-Uadóblratala : GYŐR ü., Petófitér í. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P « fillér, egy évre i P 80 fillér Caoportoa küldésiéi lO^/.-o» kedvezmény. Amerikába egéiz évre 1 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér A mérlegen. .Seregek Ura, Istene; állíts helyre minket,“ go. zsoltár 2. I. Rettenetes . . . A jég elverte,- a nap elégette a kenyerünket. Nem is emlékszünk esőre. Pusztul minden. Halárunk ez a napszurást kapott óriás — zokog. Kicserepesült ajka hang nélkül sírja: esőt 1! — És süt a nap. Olyan tüzesen, és régóta süt már, hogy beárnyé-5 kolódott tőle a lelkünk. Az ígéret más volt. Szántottunk, vetettünk és visszamosolygott ránk a föld. Réteink kövérek voltak, mint a kánaán földjén. Reményünk együtt nyitott ki a tavaszi bimbóval. Megcsúfoltattunk ! 1935 nyarán a „jaj“ s a „miért“, ez a két siró, kutató szó úgy bolyong a zsupp- fedelü házak, égett mezők ölén, mint keseredett szivü vándorember, a sivatagban. Mindkettő csupa szemrehányás, csupa vád. Istennek szánva 1 J II. Hát nem rettenetes? Jónak teremtetett az ember és rossz lett.' Lelke, Istennek szántóföldje felszántatott és elvettetett. A magvető végigjárt minden barázdát. Hullatta az Igét. A gyerineklélek- nél ép úgy elidőzött, mint az öreg emberénél. Nemcsak Té, testvér, Isten sem dolgozik hiába. Mindent elkövettél, hogy jó termésed legyen? Szántottál, vetettél, boronáltál, kapáltál és így tovább ? Igen ? — Az Isten sem üldögélt tétlen! Erőt, verejtéket, éjt, napot átdolgoztál az aratásért ? — Az Isten többet áldozott! Önmagát adta. (Ján. 3, 16.) Kereszthalált halt, hogy véresővel áztassa a lélekföldeket. Kereszt- halált vállalt, hogy véresőt hullasson, nehogy elkárhoztassa és kiégesse lelkednek földjét a bűneid tüze. Vérrel táplálta a hullatott magot. És most itt van 1935 nyara; aratásidö. Felejtsd el pillanatra és jöjj velem. Látod, itt egy újság, lapozzuk át. Gyilkosság, öngyilkosság, tol- vajlás, halál. Ej, hagyjuk! Jöjj, lapozzunk a házak ablakai alá: Káromkodás,, részegség, paráznaság... Elég. Az Istép vérével megváltott világ, ugye, milyen torz lett? A lélek- földeken kaszát lendít a sátán. Persze, kissé messze mentünk, hiszen arról volt szó, hogy megdolgoztál érté, aratni akarsz! — Aratni akar az Isten is! Elfagyott, kiégett a földed, vádolod hát az Istent? — Vádol az Isten is! Nézd, ó nézd meg lelked nagy szárazságát, ezernyi bűnét, amelyet rejtegetsz a Krisztus vére, a véreső elől, aztán emeld fel a fejed és nézz az Isten szemébe, ha tudsz . , . III. Mérlegen a világ. Egyik serpenyőben az ember vádja, a másikban Istené. Rettenetes látvány. Takarjuk el a szemünket és nyúljunk a zsoltár felé. „Seregek Ura, Istene, állíts helyre minket“ .... Zsoltár, de ha irpaként mondjuk el, meghallgattatunk. Bizonnyal meghallgattatunk. Jakus Imre. Reménység. Van az emberi életnek egy hatalmas lendítőkereke. Ezt a lendítőkereket reménységnek szoktuk nevezni. Reménység nélkül nincs értelme az életnek. Hallgasd a suhanó kasza zengő muzsikáját. Fáradt inakkal vágja a I munkás a rendet, a reménység ad 'néki munkaerőt és kitartást. Munkája nyomán már látja a terített asztalt, látja, amint sápadt arcú gyermekei a levágott szelet után nyúlnak. Vizsgáld a vaskos könyvek fölé . hajló, görnyedt hátú tudóst. Kutat és tanul. A reménység ad néki munkaerőt és kitartást, annak a reménysége, hogy új igazságok meglátásával és űj törvényszerűségek felfedezésével gazdagíthatja az emberiséget. Vizsgáld a saját életedet. Miért élsr? Mert ezernyi vágyad, céloA : ’ odéil 1 és terved van. A vágyak elérésére és a tervek megvalósítására kitárj tást a reménység kölcsönöz nekéíJn Kérdezd a feszülő izmu ifjtóíi Miért él? Mert céljai vannak^éjszaka ezekről álmodozik, közben ezekre gondol. A^téioényn ség élteti, hogy ezeket ^^cétókflíl egyszer el is éri. Aré\ nndnoxi; Kérdezd az édesanyátoMiiérfoíél ? Mert gyermekei vagnakn kttaißk növekedéséhez remóayBéget esBioljbi Mert a gyermek (mosoiygáSíáíH/nián a születése előtt dáMa,: lMUBjkwqi) puha kéz aícákoztiér.Ev.alflnji ißlytyv boldogságotiybér.ezui meljwiiomßgri magyarázói oeiri'/tUd-.!i)x;üi» u bxiM Kérdezd>H»fékéibe»>Uj, re)HJ«gőrke?iö öreget. Miért él ? (BgMik^JAtíát^Ar a fcopörsdbän van, mégis sok minReménysége vari n3zx sgyHázbM nak, a ÓsSl8cidlWi#kH A Hemzetnek. !eiäeitseajisl
