Harangszó, 1935

1935-07-21 / 30. szám

244. HARANGSZÓ 1935 július 21. Reménység nélkül nincs élet. Még az úgynevezétt pesszimisták is re­ménykednek valakiben és valami­ben. Mikor valaki azt mondja, hogy minden reménysége elveszett, tulajdonképpen önmagát csapja be. Lelket vizsgáló komoly tudósok mutatták ki, hogy a halálraítélt embernek is van reménysége. Az utolsó pillanatokig hisz a meg­menekülésben, a kötél már a nya­kára hurkolódik, mégis hisz a kegyelemben. A reménységnek mindig van tár­gya. Az emberek reménysége mindig kapcsolódik vala­mihez. Nekünk em­bereknek az a leg­nagyobb tragédi­ánk, hogy legtöbb­ször múló, hiába­való értékekhez kapcsoljuk, rögzít­jük életünk lendítő­kerekét, a remény­séget. Nagy szerepe van ebben a sátán­nak. Mögénk áll és indít minket a hamis értékek meg­szerzésére fordított munkákban. Űzi, hajtja az embere­ket, milliókat ker­get és megállás nélküli rohanásra kényszerít. Nincsen olyan földi érték, mely- lyel kapcsolatosan reménységünk ingadozás nélkül megállhatna. Pusz­tító betegségek, háborúk, csapások, niiftden földi értéktől elválaszthat­na}^-i&risfetus az egyetlen személyes értébJJÍgaz, hogy aki őt követi, ke- a vállára, felvérzi a lá- ttáthdét'Jsók Mindent elveszít. Marad azonban félelem nélküli békessége, í IJBefllHihfeoks^or hull a könnyed, ábk&iöir remegve teszed össze két ktítfédet tfröádiíágra^Valami rettene- ft&tféPétert*vés ■ ($20 fittig ás ál matlan éjsáákákafi síSétnez fthéked. Kutatsz yaJáhli lutárvamit mósolygós gyer- ntékkorődbant magadénak« tudtál. Nézd a Krisztus’hlvphoz »iszámodra íWeghyugvÉst étí örökértékü reífivény- ségetr''PBgaid<l-í3l. í LvíM .1939 -mm Aoz aigoiit ,rir,v tiFálöprJDepd. c Aid'ák ttjízitm k: v sgsayrmnaSf •>l9nt9sai9H A RAíN CL&lZcÓ e ,;lßn terjesztésére! Iskoláink. XV. Nyíregyházi evang. leánygimnázium. Evangélikus egyházunk mindig isko­laalapító egyház volt, s iskolánk életre- hivója is ez az iskolaalapító szellem volt. 1917-ben sok terv merült fel arra, hogy a reformáció 400 éves évfordulóját va­lamilyen jubiláns alkotással kellene meg­örökíteni s e tervek közül a legtöbb életrevalóságot, gyakorlati célgondolatot egy leártyközépiskola alapításában lát­ták egyházi vezető férfiaink. A gondolat felvetője, az akkor még nagyterjfedelmü, tiszai egyházkerület püspöke, D. Geduly Henrik. Nyíregyhá­za ev. egyháza és városa mutatkozott a legalkalmasabb helynek ilyen intézmény felállítására, mely egyház már addig is rengeteget áldozott az alsó és középfokú iskolákra s mely város vezetősége erköl­csi és anyagi biztosítékot nyújtottak az intézmény létesítéséhez és megerősíté­séhez. A püspök úr fáradhatatlan tevékeny­ségének eredménye az anyagi előfeltéte­lek előteremtése is. Nyíregyháza evan­gélikus egyháza, városa, Szabolcs me­gye vezetősége megértőén karolta fel az eszmét s dacára, hogy az állam sem építkezési, sem fizetéskiegészí­tési segélyt nem adott, mégis, a felso­rolt erkölcsi testületek önkéntes meg­ajánlásával, az intézet anyagi előfelté­tele biztosítva volt. A püspök úrnak fá­radhatatlan segítőtársai voltak: Batla Jenő egyh. felügyelő, polgármester, Pau- lik János ig. lelkész, Adorján Ferenc s dr. Popini Albert fögimn. tanárok. Az intézet vezetésével dr. Popinit bízta meg az iskolafenntartó egyházközség, ki rö­vid idő alatt megszervezte a tanártestü­letet beszerezte a berendezési és felsze­relési tárgyakat. Az iskolát 1917. szep­tember 10-én nyitották meg megható ünnepség keretében. 1917. óta eltölt esztendők a nehéz Küzdelmek esztendei voltak. A vesztett háború s egyházke^üJetünk igen nagy­mértékű megcsonkítása, majd az általá­nos leszegényedés akadályozták a ter­mészetes fejlődést. Iskolánk 1926-ig az ev. központi elemiben, 1926-tól egy vá­rosi bérházban van elhelyezve. 192Í. óta fizetés,kiegészi*ő átiamsegéfyt kapunk. Iskolánk vezetősége minden törekvése az, hogy a nagyrahivatott intézményt saját végleges otthonhoz juttassa. A vá­rosnak iskola céljára egyik legalkalma­sabb helyén telket s két lakóházat vásá­rolt, fillért fillér mellé téve tökét gyűj­tött, Münnich Aladár bpesti műépítész hitteslvérünk ingyen készíti el új iskola- épületünk tervrajzait s így minden remé­nyünk megvan arra nézve, hogy legköze­lebbi iskolaévünket már az új hajlékban kezdhetjük meg. Legyen áldott az Úr, ki eddig is megsegített s ezután is segíteni fog. Weiszer Gyula igazgató. A rágalom olyan, mint a vipera. Éppen olyan kegyetlen. Ahogyan a vipera egy­forma könyörtelenség­gel mar meg gyermeket és öreget, ép úgy nem ismer a rágalom sem kíméletet. Tiszta haja- dont, gyászfátyolos öz­vegyet, ártatlan életeket egyformán megmar fe­ketemér gü fullánkjával. A viperqcsipések évi halottainak számát ne­héz volna megmondaná De még nehezebb volna megmondani azt, hogy hány ezer ember erköl­csi halálát, lelki halálát, sokszor testi halálát okozza évenként a rá­galom I — Minden ke­resztyénnek meg kell fontolnia, hogy milyen komoly szavakkal beszél a biblia a nyelv bűneiről. Adatok Haubner püspök életéhez. Irta: dr. Payr Sándor. Az elfogatási parancsolat és a pozsonyi út. Haubner fogságának okait és körül­ményeit megírtam már 1934-ben a Luther-Naptárban. Pótló adatokat közölt velem Horváth Miklós győri v. levéltá­ros, ki ezeket Ecker János naplójának kéziratából és a győri levéltárból vette. Haubner és a győriek már 1848-ban is igen nehéz napokat éltek át. A győri „Hazánk“ című lap márc. 21.-én igen megdicsérte Haubnert a gondolat- és sajtószabadságról mondott prédikáció­jáért, melyben a hitegetők és álpróféták káros tanait is elítélte. Ecker győri nap­lója szerint Kossuth pártján inkább csak a protestánsok voltak. A győri papok közül csak Rónay Jácint bencés tanár mert a nemzeti párt mellett színt vallani és a népgyűléseken is beszédeket mon­dani. Titkos bújtogatók oly híreket tér­A nyíregyházi evangélikus leánygimnázium ideiglenes épülete.

Next

/
Thumbnails
Contents