Harangszó, 1935
1935-07-14 / 29. szám
236. HARANGSZÓ 1935 juliiis 14. Iskoláink. XIV. A szarvasi Luther-lanitóníSképző intézet. A szarvasi ev. tanítónőképző egyházunk egyetlen tanítónőképző intézete. Eredetileg fitanítóképző volt. 1862-ben létesült, mint a helybeli ev. főgimnázium tanítóképző tanfolyama. 1907-ig olyan szoros kapcsolatban élt a gimnáziummal, hogy a tanítónövendékeket a gimnázium helyiségeiben, annak tanárai tanították. 1907- ben a szarvasi fitanítóképző teljesen elvált a gimnáziumtól, külön épületben, külön tanári karral, önálló intézet gyanánt rendezkedett be. Azonban a szarvasi tanítóképző csak nem tudott megerősödni, mert rajta kívül még 3 más ev. fitanítóképző működött azjj akkori Magyar- országban. A növendéklétszám sohasem érte el a miniszter által megkövetelt keretet. Az ev. egyháznak sok volt négy fi- tanítóképzői, megfontolva különösen, Haspók. Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán. Sárosgecse erdős, bokros dombok mögött húzódik meg. Sárosgecsén por- ráégett Szegényjános háza. Sárosgecsén mindössze tizenhárom házikó dülleszke- dett bele a nagyvilágba. Szegényjánosé volt a tizenharmadik. „Lehessen aztán csodákoznyi, hogy megesett rajta.“ Nagy eset volt ez Sárosgecsén. Még a „tekintetös elöljáróságot“ is egybe- hítták miatta. Ott ültek a „Kócos malac“ különtermében, oszt’ pöfékeltek csöndben. Egynéhányszor kivették a szopókát a sárga fogak közül, pödörin- tettek egyet a bajuszon, szétrántották a bajusz alatti hasadást, de nem azért, hogy szót eresszenek ki, hanem csak úgy „gelencübung“-nak. Aztán vissza a csutorát, gomolyog a füst tovább. Hangtalan csönd. A bírónak súlyos kijelentések terhelték az agyát: „Tekintetes Kösségi Elöljáróság! Bejelentem, hogy a Szegényjános háza leégett...“ — de csak a pipaszárába eregette őket. Onnét bodrozód- tak fel a levegőbe s körülfonták a hallgató atyafiakat. „Ölég ennyi is. A szót mán’ kár véna pazarúnyi. Tuggya azt mindenik.“ De a mondatok csak keringtek, szállingóztak a feje búbja körül, mint báhogy ugyanakkor nem volt egyetlen ta- nítónőképzöje sem. Ez vezette az intézet akkori igazgatóját, Nikelszky Zoltánt, és az ö buzgó tevékenysége nyomában a bányai ev. egyházkerületet arra, hogy az addigi fitanítóképzőt átszervezzék nőtanítóképzővé. Ez a háború alatt, 1917-ben történt és azóta intézetünk tanítónőképzö gyanánt működik, mint e minőségében egyetlen intézete az országnak. Nem fölösleges intézmény tehát, különösen fontolóra véve, hogy a r. kath. egyháznak 26, a ref. rányfelhők a havasi hegy ormán: „Tekintetes Kösségi Elöljáróság! Szegényjános cselédember vótt negyven esztendőkig. Kuporgatott negyven esztendőkig. A negyvenegyedik esztendőben megépítette a tizenhármas számot. A negy- venkettődik esztendőbe odalött az égisz. Evitte a vörös kokas. Javasullom, hogy a negyvenharmadik esztendőbe a kösség segedelmévé’ épíccse meg Szegényjános a házát...“ No így. Ezt kék mondani. De minek a’l Tuggya azt mindenki. Ez a böcsü- let. Szintúgy semmi szükség kijelente- nyi, mint hogy a göcsei kokasok eztán is hajnalba’ kukoriccsanak. „Oszt ki fuvarra’, ki homokka’, ki méssze’, meg küve’, ki meg fávó vagy kézi napszámaid müköggyík közre! Kinek hogyan telik...“ No. Javallanyi hát így kéne. De nem tévé. Nem ám, mert emberfia javall, arrú a Tekintetes Elöljáróság szavaik Megesik, hogy ellene szavaik De amit az emberfia nem javall, annak má senki emberfia ellene nem szavaik lilén bölcs ember vótt a sárosgecsei bíró, Ennekokáért hát csak űdögéltek a két deci vörös mellett, oszt eregették a füstöt. Hogy aztán má’ ölég vótt, a bíró kászmálódni kezdett hazafele. — Hohó! — rikoltott a borbély. — Mi gyün a jegyzükönvbe? egyháznak pedig 4 tanítónőképzője van. De azt sem lehet mondani, hogy ne volna elegendő, mert még akkor is képes volna befogadni az ország evangélikusainak tanítói pályára szánt leánygyermekeit, ha azok mind Szarvasra folyamodnának. Az intézet, mint minden tanítónőképzö, 5 évfolyamos, egyelőre csak 1 gyak. isk. tanítóval. Az intézettel közös igazgatás alatt működik egy köztartással egybekötött 100 férőhelyes internátus. Az ésszerű szervezet és ellenőrzés teszi lehetővé, hogy a legkitűnőbb élelmezés mellett intézetünk jelenleg az ország legolcsóbb tanítónőképzője Nálunk a havi internátusi és köztartási díj maximuma 50 P. Más felekezeti intézetekben mindenütt magasabb. :Ki- váló előmene- telü, jó maga- viseletit és szegény növendékek alacsonyabb havi köztartási díjat fizetnek, 35—45 P-ig. Bár az intézet szűkében van a tanítás kényelmét szolgáló többféle előadó és szertárhelyiségnek, de a meglévő osztálytermek és inA bíró megvakarta az üstökit, aztán lassan, tempósan kivágta: — Irgyad bé, hogy a Szegényjános házán ettüfogva’ a tizennégyes szám fog ékeskenni. Mert... hát... szóvá’... tugy- gyátok mé’, na!... Aggy Isten! Menek. * Három nap múlva már eltakarították az üszkös romokat. Mind ott „sörény- kedtek“. Csak Szegényjános nem. Nem tudott az árva. Ott gubbasztott a nénje házában a sarokban, szörtyögtette a hideg pipáját s bámult a semmibe. Kérd- ték se felelt. Haspókmiska dödörögni is kezdett : — Mögéri itt veszkődnünk? ökeme még ide se fütyű... Mérgesen rúgott odébb egy parázsló fadarabkát. A bíró ráfordította nyugodt, barna szemét. Haspók ú'gy érezte magát, mint akire öltözködés közben nyitották rá az ajtót, s meglátták a szennyesit. „Beszísz ugyef... mondta neki a bíró szeme. — Kéne a Szegényjános fundussa potyapízen, mi?” Haspók belevörösö- dött ebbe a pillantásba. Morogva húzódott odébb. A bíró meg fölvett egy darab parazsat. Betette a pipájába. Gondolatgör- nyesztette fővel ballagott egyenest Sze- gényjánoshoz. Leült mellé. — Gyújccs rá! — tartotta elébe a parazsat. A szarvasi evangélikus tanitóncképző intézet.
